A gazdagokat okolja a klímaváltozásért egy nemzetközi tanulmány

Publikálás dátuma
2020.03.18. 09:55

Fotó: MAISANT Ludovic / AFP / hemis.fr
A tehetősek több energiát, üzemanyagot fogyasztanak, és ha ez továbbra is a fosszilis tüzelőanyagokra épül, akkor a folyamatos növekedés katasztrofális hatással lesz az éghajlatra – állapította meg egy nemzetközi tanulmány.
A Leedsi Egyetem kutatóinak 86 országra kiterjesztett vizsgálatának eredményei szerint az emberek leggazdagabb tizede nagyjából 20-szor több energiát fogyaszt, mint a legszegényebb egytized, bárhol is él a világban – derítették ki a Leedsi Egyetem kutatói egy 86 országra kiterjesztett vizsgálatban. Az eredményeiket a Nature Energy című folyóiratban publikálták.    
A szakadék a közlekedés tekintetében a legnagyobb: a leggazdagabb egytized 187-szer több üzemanyagot fogyaszt, mint a legszegényebb egytized – írja a BBC hírportálja. Ennek oka, hogy a legkisebb jövedelemmel rendelkezők ritkán engedhetik meg maguknak, hogy autót vezessenek. A kutatók szerint minél gazdagabbá válnak az emberek, általában annál több energiát használnak fel. Ez a megállapítás minden vizsgált országra érvényes. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy jelentős változtatások hiányában a háztartások energiafelhasználása a 2011-eshez képest megduplázódhat 2050-re, még az energiahatékonyság javítása mellett is. 
Az egyetem kutatói az Európai Unió és a Világbank adatait felhasználva nézték meg, hogy a különböző jövedelmű csoportok hogyan költik a pénzüket. A témában egyedülállónak számító tanulmány szerint a közlekedésben a fogyasztók leggazdagabb egytizedének számlájára írható az elhasznált energia több mint fele. Ez megegyezik azokkal a korábbi kutatási eredményekkel, amelyek szerint a brit utazók 15 százalékához kötődik az összes repülős utazás 70 százaléka. Az ultragazdagok repülnek a legmesszebbre, míg a brit lakosság 57 százaléka egyáltalán nem repül külföldre.
A főzés és fűtés tekintetében jóval kiegyenlítettebb az energiafelhasználás, ám a fogyasztók leggazdagabb 10 százaléka még így is az összfogyasztás körülbelül egyharmadáért felelős, ami valószínűleg az otthonaik méretével van összefügésben. A szerzők szerint a kormányok egyebek között a tömegközlekedés fejlesztése és a nagyobb járművekre vonatkozó magasabb adók bevezetése révén tudnák csökkenteni az autóhasználatot. Egy másik alternatíva az autók elektromosításának felgyorsítása, ám korábbi tanulmányok szerint még ebben az esetben is csökkenteni kellene az autóvezetés iránti igényt. 
A kutatók összevetették az egyes országok relatív energiafogyasztását is. A mutatók szerint a brit állampolgárok egyötöde, a németek 40 százaléka, Luxemburg teljes lakossága, míg a kínaiak mindössze 2 százaléka, az indiaiak 0,02 százaléka van benne a globális energiafogyasztók legfelső 5 százalékában. „Ez a tanulmány a hozzánk hasonló, viszonylag gazdag emberek szemébe mondja azt, amit nem akarunk hallani” – mondta Kevin Anderson, a manchesteri Tyndall Központ munkatársa, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében. Mint fogalmazott: „a klímakérdés hozzánk, a nagy kibocsátókhoz, a politikusokhoz, üzletemberekhez, újságírókhoz, tudósokhoz kötődik. Amikor mi azt mondjuk, hogy nem kellenek magasabb adók a repülés terén, az azt jelenti, hogy mi nem akarunk kevesebb repülni”. „Ugyanez igaz az autóinkra és az otthonaink méretére. Meggyőztük magunkat arról, hogy az életünk normális, ugyanakkor a számok egy teljesen más képet festenek” – fűzte hozzá a professzor. 
A tanulmány szerint a közlekedésben használt energia 31 százalékkal növekedhet a század közepéig. „Ha a közlekedés továbbra is a fosszilis tüzelőanyagokra fog épülni, akkor ez a növekedés katasztrofális lesz az éghajlatra nézve” – írják a kutatók.
Szerző

Pulzáló fehér törpét fedezték fel egy kettőscsillag-rendszerben

Publikálás dátuma
2020.03.17. 17:17
Illusztráció
Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP
A csillagmaradványok fontos információkkal szolgálnak arról, hogyan alakulhatott ki a Nap, és hogyan fog majd meghalni.
Egy csillag pulzáló maradványait fedezték fel egy különleges kettős csillagrendszerben, amely a kutatóknak fontos információkkal szolgál arról, hogyan alakulhatott ki a Nap, és hogyan fog egyszer meghalni – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál a Nature Astronomy című szaklapban publikált tanulmány alapján.
A Sheffieldi Egyetem tudósai elsőként fedeztek fel egy pulzáló fehér törpét egy úgynevezett fedési kettőscsillag-rendszerben. Ez a felfedezés elsőként teszi láthatóvá a kutatók számára, hogyan befolyásolta a bináris fejlődés egy fehér törpe belső szerkezetének változásait.
A fedési kettőscsillag-rendszerek két egymás körül keringő csillagból állnak, amelyek a Földről nézve periodikusan haladnak el egymás előtt. A fehér törpék tulajdonképpen a Naphoz hasonló csillagok meghalása után hátramaradt kiégett magok. Ez a most megismert fehér törpe elsőként nyújthat betekintést ezeknek a csillagoknak a szerkezetébe, fejlődésébe és halálába.
A legtöbb fehér törpéről úgy vélik, hogy elsősorban szénből és oxigénből állnak, ezt a fehér törpét azonban főként hélium alkotja. A kutatók úgy vélik, ennek az lehet az oka, hogy a bináris kettősben lévő társa korán vetett véget a csillag fejlődésének, még mielőtt a hélium szénné és oxigénné alakult volna.
A csillag pulzálását a HiPERCAM, a Sheffieldi Egyetem kutatói által kifejlesztett forradalmi, nagy sebességű kamera segítségével észlelték. A szerkezet milliszekundumonként képes egy képet öt különböző színben elkészíteni. A Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigeten található 10,4 méteres Gran Telescopio Canarias (GTC), a világ legnagyobb optikai teleszkópja tetején helyezkedik el. Ez észlelte a fehér törpe gyors és finom pulzálását.
A szakértők két módszer, az asztroszeizmológia és az ekliptika segítségével vontak le következtetéseket a csillag szerkezetéről. Az asztroszeizmológia révén azt mérték, milyen gyorsan haladnak át a hanghullámok a fehér törpén.
A kutatást vezető Steven Parsons elmondta, az ilyen égitestek összetételének meghatározása nem egyszerű, mivel tömegük nagyjából a Nap tömegének fele, méretük a Földéhez hasonló. Ez azt jelenti, hogy a fehér törpén rendkívül erős a gravitáció, nagyjából egymilliószor nagyobb, mint a Földön. Egy ilyen törpe felszínén egy átlagos ember hatvanmillió kilogrammot nyomna. 
A gravitáció hatására minden nehéz elem a fehér törpe közepe felé süllyed, csak a könnyű elemek maradnak a felszínen, így a valódi összetétele rejtve marad a felszín alatt. "Ez az általunk felfedezett pulzáló fehér törpe különösen fontos, mivel meg tudjuk mérni a tömegét és rádiuszát, ami segít meghatározni, mi alkotja. Még érdekesebb, hogy ennek a kettős csillagrendszernek a tagjai a múltban kölcsönhatásba léptek egymással, tehát oda-vissza adtak egymásnak anyagokat. Láthatjuk, hogyan hatott ez a bináris fejlődés a fehér törpe szerkezetére, korábban ezt nem tudtuk vizsgálni" – mondta el Parsons.
Szerző

A kutatókat is meglepte, milyen tartósak a Lego-kockák

Publikálás dátuma
2020.03.17. 14:40

Fotó: Mustafa Ciftci/Anadolu Agency / AFP
Bár szívósnak tervezték, az építőjáték egyes elemei akár 1300 évig is megmaradnak az óceánban, így aztán nagyon meg kell gondolni, hogyan bánunk a használati tárgyakkal – figyelmeztet egy új tanulmány.
A Plymouthi Egyetem vezette kutatás során azt vizsgálták, milyen mértékben koptak el a tengeri környezetben ezek a népszerű gyerekjátékok. A tengerpartokon talált kockák súlyát egyesével lemérték és összehasonlították még nem használt darabok súlyával, és megállapították a korukat is. 
A kutatók arra jutottak, hogy az egyes kockák 100 és 1300 év közötti időszakot élnek túl a vizekben. Az Environmental Pollution című szaklapban bemutatott tanulmány készítői a Délnyugat-Anglia partvidékén partra mosott Lego-kockákra fókuszáltak. A kutatók szerint ez az eredmény is megerősíti azt az üzenetet, miszerint az embereknek alaposan át kell gondolniuk, hogyan bánnak a mindennapi használati tárgyakkal.
Az elmúlt évtized során cornwalli önkéntesek több ezernyi Lego-kockát és más műanyag szemetet szedtek össze a szokásos parttisztítás során. Korábbi tanulmányok szerint ezeket a kockákat a strandokra látogatók veszítették el, vagy a háztartások hulladékfeldolgozása során kerültek a környezetbe.
A mostani kutatáshoz 50 darab megviselt, akrilnitril-butadién-sztirolból (ABS) készült Lego-kockát gyűjtöttek össze és mostak meg, majd mérték meg a súlyukat és méreteiket az egyetem laboratóriumában. Minden egyes kocka kémiai jellemzőit röntgenfluoreszcencia-spektrométer segítségével állapították meg. Az eredmények segítettek megerősíteni az egyes darabok életkorát bizonyos, már nem használt elemek jelenléte alapján. Ezeket az elemeket összehasonlították az 1970-es és 1980-as években megvásárolt és nem használt elemekkel, így a tudósok képesek voltak meghatározni a kopottság mértékét és azt, milyen sokáig bírnák még ezek az elemek a tengeri környezetet.
A kutatást Andrew Turner, az Environmental Sciences című szaklap szakértője vezette, aki korábban kiterjedt kutatást végzett a tengeri szemét részeként partra mosódott hulladékdarabok kémiai tulajdonságai terén. "A Lego a történelem egyik legnépszerűbb gyerekjátéka, vonzerejét egyrészt tartóssága jelentette. Kifejezetten arra tervezték, hogy játsszanak vele és fogdossák, ezért nem meglepő, hogy annak ellenére, hogy valószínűleg évtizedeket tölt a tengerben, nem különösebben kopik el. Ugyanakkor tartósságának mértéke még minket is meglepett" – mondta el Turner. Hozzátette: a vizsgált darabok le voltak simulva és elszíneződtek, egyeseknél a szerkezet sérült és letöredezett, ami arra utal, hogy az érintetlenül maradt kockák is mikrorészecskére eshetnek szét.
Szerző