Korallszigetek helyreállítását segítő fajokat azonosítottak

Publikálás dátuma
2020.03.18. 10:24

Fotó: Gabriel Barathieu/Biosphoto / AFP
Kínai kutatók szerint ezek segíthetik a trópusi szigetek és egyéb ökoszisztémák regenerációját.
A trópusi korallszigetek vegetációjának regenerálódását segítő 12 növényfajt azonosítottak kínai kutatók, akik a Functional Ecology című folyóiratban publikálták eredményeiket. A Kínai Tudományos Akadémia Dél-Kínai Botanikus Kertjének szakemberei 66 olyan növényfaj palántáját ültették át egy trópusi korallszigetre a dél-kínai Hajnan tartomány közelében, amelyet a növényzet helyreállítására nagy valószínűséggel alkalmas fajként határoztak meg.
Ezeknél a növényeknél 28 olyan tulajdonságot azonosítottak, amelyek szorosan összefüggnek az olyan zord környezeti feltételekkel, mint a szárazság, a magas hőmérséklet, az intenzív UV-sugárzás, a valódi termőföld és tápanyagok hiánya, valamint a magas sótartalom.
A palánták monitorozása révén a kutatók végül 12 fajt azonosítottak, amelynek magas – 86-91 százalék között mozog – a túlélési rátája. A növényzet helyreállítására alkalmas fajok kiválasztása kulcsfontosságú a gazdálkodók és a földterületek egyéb használói, valamint a kutatók számára.
A szakemberek reményei szerint az eredményeik segíthetik a trópusi szigetek és egyéb ökoszisztémák vegetációjának helyreállítását.
Szerző

Elárasztott cseh falut őrző erdei fenyő lett az év európai fája

Publikálás dátuma
2020.03.18. 08:53

Fotó: Marek Olbrzymek / Tree of The Year
A magyar résztvevő, a kaposvári Szabadságfa a nyolcadik lett.
Az elárasztott falui őreként emlegetett cseh résztvevő, a Cseh-Morva-fennsíkon egy sziklanyúlványon élő erdei fenyő győzött az Európai év fája versenyen – ismertették kedden a szervezők a február végén zárult online szavazás eredményét. A hivatalos nevén chudobíni fenyő 47 ezer 226 szavazattal lett az első az internetes választáson, amelyen összesen 285 ezer szavazatot adtak le. Ez az első eset, hogy a csehországi versenyző győzött a fák versenyén.
A győztes fa magányosan áll a nyugat-morvaországi víri víztározóban, a duzzasztógát bal partján egy sziklás nyúlványon. Becenevét Chudobín faluról kapta, amely a Svratka folyón 1947 és 1957 között létesített duzzasztógát építése miatt víz alá került. A környező települések lakói megfogadták, hogy annyi fát ültetnek, ahány szavazatot a chudobíni fenyőre leadnak.
A magyar résztvevő, a kaposvári Szabadságfa 16 ezer vokssal a nyolcadik lett 16 ország egy-egy különleges fája között – derül ki a verseny honlapjáról. A Berzsenyi Dániel Tagiskola udvarán álló kocsányos tölgyet 1929. április 18-án ültették az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve, a csemete az Írott-kőről került Kaposvárra, a gyökereire Kassa, Kolozsvár és Nagyvárad földjét hintették. A pályázatban kiemelték, hogy a fa az évek múltával csodálatos koronát növesztett, és mivel ott él, ahol az iskolai ünnepségeket tartják, több ezer berzsenyis diák életének vált a részévé. A Szabadságfa tavaly októberben 4431 szavazattal lett a magyarországi Év fája cím birtokosa.
A közösségi alapú környezetvédelmi és helyi fejlesztési projektek támogatásával foglalkozó, brüsszeli székhelyű Environmental Partnership Association (EPA) által már tízszer meghirdetett versenyen Magyarország eddig négyszer nyerte el az Európai év fája címet valamely különleges történetű fájával. Tavaly a 135 éves, csavart törzsű pécsi havihegyi mandulafa győzött.
A megmérettetés tervezett brüsszeli díjátadó ceremóniáját nem tartják meg a koronavírus-járvány miatt.
Szerző

Az északi félteke legmelegebb januárja és februárja volt az idei

Publikálás dátuma
2020.03.17. 11:06

Fotó: Sergio Pitamitz / AFP/Biosphoto
Világszinten a decembertől februárig tartó időszak a második legmelegebb az elmúlt 141 év mérései szerint.
Az északi félteke legmelegebb januárja és februárja volt az idei a feljegyzések 1880-as kezdete óta. Globálisan nézve pedig a második legmelegebb februárját élte meg a világ 2020-ban az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) jelentése szerint. Világszinten a decembertől februárig tartó időszak és az idei első két hónap is a második legmelegebb periódusnak számítanak az elmúlt 141 év mérései szerint – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A kutatók szerint a Föld átlagos globális felszíni hőmérséklete 2020 februárjában 1,17 Celsius-fokkal haladta meg a 20. század átlagát. Az egyetlen ennél melegebb február 2016-ban volt, ekkor az El Nino éghajlati jelenség állt a melegedés hátterében. Ez, amelyet a NOAA szerint "szokatlanul meleg óceáni hőmérsékletek" jellemeznek a Csendes-óceán egyenlítői vidékén, a globális hőmérséklet emelkedésének egyik felhajtóerejeként hat.
"Rekordmagas hőmérsékleteket mértek a decembertől februárig tartó időszakban Oroszország nyugati területének nagy részén és Európa, Kelet-Ázsia, Észak-Ausztrália egyes részein, valamint szerte az Atlanti-, Indiai-óceánon és a Csendes-óceán nyugati térségében" – közölték a NOAA szakértői. Ez volt a legmelegebb tél Franciaországban. Mind Ausztráliában, mind Hollandiában a második legmelegebb telet regisztrálták.
A NOAA tudósai kitértek arra is, hogy mindkét sarkvidéken az átlagos alá esett a tengeri jég kiterjedése. "Az elmúlt hónapban az északi-sarkvidéki jégtakaró kiterjedése 4 százalékkal esett az 1981-2010 közötti átlag alá, míg a Déli-sarkvidékié 6,5 százalékkal. Mindazonáltal ez volt a déli-sarkvidéki jégtakaró legnagyobb februári kiterjedése 2015 óta" – olvasható a kutatásban.
Szerző