A szív működését is befolyásolja a vírus

A Covid-19 a tüdőgyulladás mellett maradandó károsodásokat okozhat a szívizomban és az érrendszerben, hozzájárulva ezzel a súlyos, életveszélyes tünetek kialakulásához az idősebbek és krónikus betegek körében.

A Covid-19 vírus által a szervezetben kiváltott gyulladások, valamint az ezekre adott immunválasz elégtelensége miatt jelentős a kockázata annak, hogy a betegségben szenvedők esetében a szívelégtelenség és a súlyos keringési rendellenességek hamarabb vezetnek a tünetek súlyosbodásához - írták kínai kardiológusok a Nature Cardiology Review szaklapban.

A 2019 decemberében Vuhanban előfordult tömeges megbetegedést - aminek COVID-19 a neve - és az azzal összefüggő tüdőgyulladást egy koronavírus, a SARS-CoV-2 okozza. Ez a súlyos akut légzőrendszeri szindróma, amely a tüdőgyulladás mellett szívproblémákat és krónikus károsodásokat okoz az érrendszerben. A négy kínai kutató leszögezi, a SARS-CoV-val szemben, amely 2002-2003-ban okozott járványos megbetegedéseket, a SARS-CoV-2-nek jóval nagyobb a terjedési képessége. Bár elsődlegesen légzőrendszeri szimptómákat okoz, néhányan súlyos szív- és érrendszeri károsodásokat szenvedtek. Azok közül, akik már meglévő keringési rendszeri betegségeik mellé kapták a fertőzést, többen meghaltak.

Annak a folyamatnak a megértése, hogy mindez hogyan történik, alapvető fontosságú a SARS-CoV-2 elleni védekezésben. A vírus egy olyan enzimen (ACE-2) keresztül jut be a szervezetbe, amely a szívben és a tüdőben különösen nagy mennyiségben van jelen. Azok, akiknek már meglévő kardiovaszkuláris betegségben szenvednek, az ACE kiválasztás még magasabb szintje figyelhető meg. Már a MERS fertőzések (közel-keleti légúti koronavírus) esetében, a tizenhét évvel ezelőtti járványban megfigyelhető volt, hogy a vírus szívizomgyulladást, szívelégtelenséget okozhat.

A mostani vírus hasonló betegséget okozó képességgel rendelkezik, a Vuhanban legelsőként diagnosztizált 41 beteg közül öten mutattak szívizomproblémákat. Azoknak az orvosoknak, akik a tanulmányt jegyzik, öt beteg közül négyet kellett intenzív kezelésben részesíteniük: vérnyomásuk jelentősen magasabb volt, mint azoké, akik nem kerültek intenzív osztályra. Vagyis a komolyabb esetekben szívkárosodások is jelentkeztek, olyannyira, hogy többen a betegek közül először szívpanaszokkal keresték fel az orvosokat, szívdobogásról, mellszorulásról panaszkodtak, nem légzőrendszeri bajokról, lázról, köhögésről.

A 2002-2003-as SARS-CoV-fertőzésből felgyógyult 25 beteg 12 évig tartó követéses vizsgálata azt mutatta, hogy 44 százalékuknak volt szív- és érrendszeri problémája, hogy 68 százalékuknak volt magas a vérzsír szintje, 60 százalékuknak volt metabolikus szindrómájuk (az anyagcserének több egymással párhuzamos zavara), de utóbbi kettő kialakulásának folyamatát még nem értik a kutatók. Hasonló eredményekre jutottak a MERS-vírus esetében is: miközben a fertőzéssel szemben eleve kevésbé védettnek mutatkoztak a krónikus szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, a súlyos tüneteket mutatók fele magas vérnyomással vagy cukorbetegséggel, míg 30 százalékuk egyéb szívelégtelenséggel küzdött.

Az olyan idősebb emberek, akik már rendelkeznek valamilyen betegséggel, a SARS-CoV-2-őt is könnyebben kapják meg: a magas vérnyomásban, a koronaérbetegségben, cukorbajban szenvedők, és a szív-ér-betegek súlyosabb tüneteket is mutatnak. Ez utóbbi csoport tagjai között a legnagyobb a halálozási arány. Az adatok továbbá az is mutatják, hogy a SARS-CoV-2-vel megfertőződött hatvan év fölötti betegek több keringésrendszeri problémával küzdenek, és súlyosabb tüdőgyulladásban szenvednek, mint a hatvan évesek, vagy az alattiak.