A fővárosi hajléktalanellátás is felkészült a járvány kezelésére

Publikálás dátuma
2020.03.18. 17:59

Fotó: Mónus Márton / MTI
Csütörtöktől szünidei menetrend szerint közlekedik a BKV.
A fővárosi önkormányzat hónapokig tartó válsághelyzetre számít – jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester az immáron szokásos járvány-tájékoztatóján. A városvezető legfontosabb üzenete továbbra is az, hogy mindenki maradjon otthon. További szigorításokat sem a közösségi közlekedésben, sem más téren jelentett be. Mint korábban elmondta holnaptól szünidei menetrend szerint járnak a közösségi közlekedés járművei. Karácsony arról is beszámolt, hogy a mai napot a kelenföldi buszgarázsban kezdte, hogy megköszönje a buszvezetők áldozatos munkáját, egyúttal újfent arra kért mindenkit, hogy tartsák tiszteletben a buszokon az első ajtós felszállási tilalmat és a kordonokat. Azoknak a regisztrált álláskeresőknek, aki az előző hónapban már bemutatták az ingyenes bérlethez szükséges igazolásokat, ebben a hónapban ezt nem kell megtenniük, így is ingyen juthatnak bérlethez. A hajléktalanellátásban is felkészültek az esetleges karanténok kialakítására és szűrősátrak felállítására. A szükséges védőfelszerelésekből azonban még mindig hiány mutatkozik. Orbán Viktor miniszterelnök által ma bejelentett gazdaságvédelmi intézkedések kapcsán a főpolgármester elmondta: a főváros is keresi a megoldást arra, hogy a vészhelyzet által leginkább érintett idegenforgalomban és vendéglátóiparban hogyan segíthetnék a vállalkozásokat. Felmerült a bérleti díj átütemezésének lehetősége azon cégek esetében, amelyek a fővárosi önkormányzattól bérelnek üzlethelyiséget. Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes elsőként is megnyugtatott mindenkit: a fővárosi közszolgáltatásokban nincs fennakadás. S egyúttal arra kért mindenkit, hogy lehetőség szerint egyáltalán ne keressék fel személyesen az ügyfélszolgálatokat, az ügyeket elsőként telefonon, illetve online felületen próbálják elintézni. A lomtalanítást bizonytalan időre felfüggesztették, de a személyszállítás rendje változatlan. A mellékvízmérők leolvasása egyelőre szintén szünetel, a vízművek csak akkor megy be a lakásokba, ha vízszolgáltatással van probléma. A többi közszolgáltatás a megszokott rendben biztosított.
Szerző

Kiszárítja a krízis a magyar egészségügyet

Publikálás dátuma
2020.03.18. 17:26

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Nagy terhelés alatt van az egészségügyi rendszer, de a problémák akkor sem szűnnek meg, ha egyszer elmúlik a koronavírus-járvány. A várható gazdasági gondok miatt ide jó eséllyel még kevesebb pénz jut majd, hiszen más feladatokra (például a munkahelyek megmentésére) kellenek a források.
A koronavírus miatt a gazdaság olyan üzemmódba kapcsolt, amelynek hatásait még nem lehet felmérni, és legfőképpen nem látjuk, hogy mi lesz a magyar munkaerőpiaccal – hangzott el az Új Egyenlőség legfrissebb podcast adásában, ahol Mihályi Péter egészségügyi közgazdásszal elemezték a koronavírus-járvány várható hatásait.
Az látszik, hogy Európában kétféle megközelítés kezdett kialakulni a védekezésben; a brit modell egyelőre kevés korlátozással él, és inkább a társadalom belátására alapoz. Azaz még az iskolákat sem zárták be, csak arra ösztönzik az embereket, hogy a társas érintkezéseket próbálják minimalizálni. Az inkább kontinentális Európát érintő megközelítés főleg az olasz tapasztalatokból indul ki, és sok esetben már alacsony esetszám esetén is jelentős társadalmi szigorításokat vezet be. Ezzel kapcsolatban persze szintén sok mindent nem tudunk, főleg azt, hogy a most lényegében lakásukba zárt emberek között meddig marad fenn a közbizalom. A járvány kiindulási pontjának tartott Kínában a hatóságok szerint már nincs járványhelyzet, és elkezdett a legveszélyeztetettebb tartományban is beindulni az ipar. Mihályi Péter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a valóságot nem biztos, hogy ismerjük. Azaz nem tudjuk, hogy Kína valójában elengedte a járványt azért cserébe, hogy ne legyen hatalmas gazdasági sokk, vagy ténylegesen képesek voltak elfojtani az egészet, és kontrollált keretek között tartani. Jogos kérdés, hogy mit bír a magyar egészségügyi rendszer. Mihályi szerint a világon egy ország sem lehet arra felkészülve, ha egy ennyire gyorsan terjedő járvány megjelenik, és terhelés alatt tartja a rendszert. Meglátása szerint nem az a kérdés, hogy hány kórházi ágy van, vagy milyen a személyzet. Az dönt, hogy mennyi lélegeztetőgép áll rendelkezésre, amely sok esetben az egyetlen terápiás eszköz lehet. A társadalmi egyenlőtlenség itt is éreztetni fogja hatását. Ma még csak a budapesti rendszer van terhelés alatt, de a vírus nyilvánvalóan kijut a nagyvárosokból, és a nehezebb helyzetű falvakba is elkerül. Oda, ahol a szociális helyzetből fakadóan rosszabb általános egészségügyi állapotban vannak az emberek, ahol most sincsen alapellátás, vagy éppen fizikailag nehezebb megoldani az ellátást. Ennek hatása felmérhetetlen. Az már most nagy biztonsággal megjósolható, hogy a gazdasági válság ismét elmossa az egészségügyi rendszer fejlesztésének ügyét, és nem plusz pénz kerül be az egészségügybe, hanem az lesz a nehézség, hogyan szereznek plusz anyagi erőforrást a gazdaság lendületbe hozására és a társadalmi-szociális károk kezelésére. A centralizált magyar egészségügyi rendszerből ugyanakkor lesz lehetősége egy kicsit visszalépnie a kormánynak, és a hibáit nem elismerve azt mondani, hogy több felelősséget ad az önkormányzatoknak. A témában indított szavazásunk:
Szerző
Témák
koronavírus

Operatív törzs: Magyarországra megérkezett a csoportos terjedés, de kijárási tilalom nem lesz

Publikálás dátuma
2020.03.18. 17:07

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Az öregek vonuljanak el, a fiatalok se az utcán csoportosuljanak – értse meg az ország, hogy az emberek nélkül az állam nem tudja megoldani a helyzetet. Viszont lélegeztető géppel jobban állunk, mint Olaszország.
Magyarországon is bárhol jelen lehet, jelen van a vírus, attól függően, hol, milyen sűrű a népesség, milyen gyakoriak a találkozások – jelezte Müller Cecília országos tisztifőorvos, hogy valóban itt a járvány. Amit szerinte a kormány minimalizálni próbál, azaz arra törekszik, hogy csökkentse a megbetegedések számát, így könnyítve az egészségügyi rendszer helyzetét. Ám az egészségügyi rendszer és a többi hatóság (például katasztrófavédelem, rendőrség) önmagában esélytelen a járvány megfékezésére, ha a magyar lakosság nem segít, és nem fogadja meg a kabinet tanácsait. Például az idősek komolyan vehetnék végre, hogy húzódjanak vissza az utcákról, a fiatalok pedig ne sétáljanak csoportosan, és ne rendezzenek házibulikat, hiszen most érkezett el a járvány egyfajta fordulópontja: a csoportos terjedés időszaka következik. (Ez azt jelenti, hogy lényegében már követhetetlen, ki kitől kapta meg a kórokozót – de az biztos, hogy az országos tiszti főorvos szerint immár az ország minden részén azonosítottak fertőzötteket.) Hogy a rendszer bírja a terhelést, további hét vizsgáló/tesztelő labor állt munkába, illetve kijelölték a járványkórházakat. A lélegeztetőgép-helyzet Müller Cecília szerint azért megnyugtató, mert arányosan jobban állunk, mint Olaszország. (Ahol sok embernek nem jut ilyen életmentő eszköz, de az országos tisztifőorvos azt nem árulta el, mennyivel állunk jobban.)    Müller Cecília szerint mindenki viselkedjen felelősen. Ebben a hatóságok is segítenek, például rendre ellenőrzik, hogy mindenki betartja-e az új szabályokat, például az üzletek az új zárvatartási rendjét. (Ezzel kapcsolatban az illetékes hivatalok hét vállalkozásnál kényszerültek büntetni.) A határátkelőknél cudar állapotok vannak, az osztrák oldalon Hegyeshalomnál több mint 20 kilométeres sor torlódott fel. Miután Magyarország egyeztetett a szomszédos országokkal, átengedte a Szerbiába, Romániába, Bulgáriába tartó vendégmunkásokat, magyarázta Lakatos Tibor, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője. Erre azért volt szükség, hogy a teherforgalomban ne legyen fennakadás, hiszen csak így biztosítható a lakosság ellátása. Ami a hivatalos verzió szerint zökkenőmentes, a polgárok ellátása biztosított. Így a belföldi közlekedést egyelőre nem korlátozzéák, ami azt is jelenti, hogy most senki nem tervez kijárási tilalmat, illetve senki nem akar egyes városokat, területeket lezárni. Ugyanis ezek az intézkedések komoly gazdasági károkat okoznának, így csak nagyon indokolt esetben, részletes kockázatelemzés után lehetne őket bevezetni.
Hogy tervezi-e a karanténköteles országok (aki ezekből az államokból érkezik, annak automatikusan két hét karanténba kell vonulnia) listájának kibővítését Magyarország, Lakatos Tibor lényegében kitérő választ adott. Ahogy a repülőtéri ellenőrzés szemtanúk szerint hiányosságait is annyival intézte el: szabályszerű a vizsgálat. Hasonló semmitmondással és tereléssel válaszoltak az újságírók kérdéseinek nagy részére. Miért nem a 130 milliárd forintból fenntartott közmédia valamelyik csatornáján tette meg rendkívüli „vírusbejelentését” a kormányfő, illetve lesz-e annak bármilyen következménye, hogy majdnem egy órán keresztül nem lehetett meghallgatni, mit akart mondani a miniszterelnök – kérdezte lapunk munkatársa. Úgy tudom, a videó már elérhető – mondta Lakatos Tibor, akinek saját bevallása szerint semmilyen információja nincs arról, hogy mi történt a miniszterelnöki beszéddel. A némiképp zavart csendben a Népszava tudósítója azzal indokolta kérdését, hogy a kommunikációs baklövés a bizalmatlanságot növeli, mikor épp a bizalmat kellene erősíteni. Lapunk újságírója szerint ezt a célt szolgálná a több adat publikálása, például célszerű lenne ugyanúgy közzétenni a vírustérképet, mint az influenza esetében, így a lakosság követhetné a kór terjedést. A járvány megfékezésében legyenek a sajtó munkatársai a magyar lakosság szolgálatára, a területi adatok semmilyen szempontból nem relevánsak a lakosság számára – így hangzott az országos tisztifőorvos válasza.
Egy kérdésre adott válaszból az is kiderült, hogy Müller Cecília nem ért egyet a WHO „tesztelni, tesztelni, tesztelni” álláspontjával, ugyanis szerinte nem a teszt állítja meg a járványt, hanem a kellő higiénia.    
Szerző