A koronavírus megrázta egész Európát, de van eszköz, aminek a segítségével ki lehet lábalni a bajból. Mert ugyan a kormányok azon vannak, hogy visszaállítsák a régi határokat, ám a földrész polgárainak létre kell hozniuk a saját szolidaritási hálózatukat. Mert amit pl. a francia elnök elrendelt, arra csak a náci időkben volt példa. De a járvány legrosszabb szakasza még csak ezután jön, és a kontinens egész intézményi szerkezete kérdőjeleződik meg, pedig az az együttműködés és a szolidaritás példájaként szolgált a világban. Vajon mi marad belőle? Hiszen nem csak Amerikában bújtak elő a nacionalista reflexek.
Nem sok egyeztetést vagy összetartást látni manapság Európában. Pedig semmi értelme lezárni a határokat. Azzal nem állítják meg a kórokozót. Inkább az mutatkozik meg, hogy a jobboldali populista hitvallás az utóbbi években megfertőzte az egész politikát. Márpedig ezek az erők kizárólag etnikai-nemzeti szinten ismerik a szolidaritást és a kollektív önazonosságot. Orbán Viktor nem fecsérelte az időt, azonnal az „idegeneket” tette felelőssé a koronavírusért.
Pedig a baj meghaladja a nemzeti határokat és közös cselekvésért kiált. Ebben a helyzetben teljes képtelenség a populisták és nacionalisták „mi és ők” logikája. Itt az idő, hogy az emberek mozgalmat indítsanak és azon keresztül segítsék egymást, amennyire csak tudják. Ahogy az erkélyeken éneklő olaszok megmutatták, hogy nem hátrálnak meg. Próbakő elé kerül az intézményekbe vetett bizalom, illetve az ellenállás a hamis hírekkel szemben. És egyre több jelét tapasztalni az empátiának és a szolidaritásnak. Valami ilyesmire lenne szükség a polgárok részéről transznacionális szinten is. Utat lehetne mutatni vele a politikusoknak. Hiszen csakis a közös cselekvéssel van esély a sikerre. Ily módon legalább a gusztustalan nacionalista áramlatokkal szemben immunissá válnánk.
A kommentár azon morfondírozik, vajon képes-e túlélni az EU mostani válságot. Merthogy sebezhetőbb a vírus miatt, mint a legtöbb tagállam. A sokat emlegetett szolidaritást derékba lőtte a járvány és a nacionalizmus. Utóbbi napjainkban egyoldalú és a többiekkel nem egyeztetett húzásokban mutatkozik meg. Németország pl. azzal okozott felháborodást az osztrákoknál és a svájciaknál, hogy leállította orvosi felszerelések szállítását. Főleg Olaszország érzi úgy, hogy magára hagyták. Paradox, hogy éppen Kína segítette ki a slamasztikából.
Még a schengeni térségen belül is sorra zárják le az országhatárokat. Gyakorlatilag felfüggesztették a szabad mozgást. Csak éppen ez már semmit sem ér, amikor a kórokozó immár minden államban jelen van. Ám válságok idején a kormányok nem szeretnének határozatlannak látszani, márpedig az elszántság látszatát kölcsönzi nekik, ha elrendelik a határzárlatot. A Bizottság viszont közben azért rimánkodik, hogy mentsék meg az egységes piacot.
Egyértelmű, hogy Európa mindig kudarcot vall, amikor közösen kénytelen valamilyen próbatétellel szembenézni. Minden azonnal visszakerül nemzetállami szintre, a szolidaritás, döntéshozatal , állampolgári kötelesség. Ebben az értelemben a Covid-19 csupán a menekültválság szélsőséges változatát jelenti. Az EU akkor sem volt képes egységes választ adni. Ehelyett az országok, a magyaroktól az osztrákokig, a saját szakállukra eltorlaszolták a határt. Majd meghiúsítottak minden kísérletet a menedékpolitika megreformálására.
Ha az európai vezetők ezúttal nem nőnek fel a feladathoz, akkor a polgárok számára az egyik nagy tanulság az lesz, hogy csakis saját kormányaik képesek gyorsan és bátran cselekedni a közbizalom megőrzése érdekében. Azon kívül az olaszok saját lobogójukat lengetik a szolidaritás jeleként, nem az európai csillagokat. De amikor valamilyen kihívás éri a kontinenst, a nemzeteknek valahogy nem fűlik a foguk az egyre szorosabb unióhoz. Ráadásul minden kudarc a populisták, nacionalisták és euroszkeptikusok malmára hajtja a vizet, Magyarországtól Németországig. És az EU akkor is bőven zátonyra futhat, ha más államok nem követik a brit példát. Elég ha fennmarad, és csak egyszerűen jelentéktelenné válik.
Európa nem tudja megakadályozni, hogy a ragály ne rázza meg alapjaiban, miután a tagállamok által adott válaszlépések azzal fenyegetnek, hogy leáll a kereskedelem és megrendül az egész integrációs terv. Vizsgázik az összefogás legfőbb elve, a szabad mozgás. A tét az évi 3 trillió euró értékű áruforgalom, de emellett megnehezül a közlekedés a 450 millió polgár számára is. Hogy mentsék a menthetőt, az uniós vezetők leállították a beutazásokat a közösség területére 3. országokból, de az emberek és termékek szabad áramlását közben fenn kellene tartani az EU-n belül.
Ám már az gondot okoz, hogy egyes teherautó vezetőknek nemigen akaródzik belépni más államokba, mert félnek, hogy nem térhetnek vissza. A közlekedés teljes káosz, normális körülmények között a szárazföldön kamionok juttatják célba az áruk háromnegyedét. A helyzeten csak ront, hogy az emberek pánikszerűen vásárolnak és készleteket halmoznak fel. A fuvarozók európai szervezetének politikai igazgatója közös fellépést sürget a kormányok részéről, mert véget kell vetni az óriási várakozási időknek a határokon. Tehát alakítsanak ki szabad sávokat, valamint léptessenek életbe könnyítéseket a tranzitküldemények számára.
Magyarország ugyan humanitárius folyosót nyitott szerdára virradó éjjel a sok ezer román és bolgár számára, miután azok az osztrák határon rekedtek, de utána megint csak feltorlódott a tömeg. A szerb Kereskedelmi Kamara elnöke azt mondja, csakis az elszigetelés segít a vírus ellen, ám ez a módszer megtorpedózza a kereskedelmet.
A koronavírus válság miatt fatális nemzeti reflexeikre hagyatkoznak a nemzeti kormányok, de a gazdaság előbb-utóbb kiköveteli, hogy vegyék elő a jobbik eszüket. Jelenleg elégtelen az intézkedések összehangolása, noha közös fellépés kellene. A tagállamok azonban egyelőre széthúznak, képtelenek közös döntéseket hozni. Sőt, minden eddiginél jobban élnek nemzeti jogkörükkel, amikor teljesen össze-vissza zárják le a határokat és hirdetnek szükségállapotot. Hiányzik a szolidaritás, pedig az a közösség kovásza.
A nemzetállamok nem képesek egymaguk legyűrni a megaválságokat. De mintha nem okulnának az eddigiekből. Így a nemzeti önzés jegyében nem segítettek a járvány sújtotta Olaszországnak. Most, négy héttel később Macron immár háborúról beszél, a kormányok sorra jelentik be, milyen horribilis összegeket vetnek be a járvány ellen. A belső határokon káosz uralkodik. De azért a gazdasági helyzet ezúttal is ki fogja kényszeríteni, hogy térjenek vissza az európai megközelítéshez. Hiszen meg kell őrizni a belső piacot, különben vége az EU-nak. Lehetett volna persze ezt több józan ésszel is csinálni.
Európa leállt, lezárt határok, gazdasági bajok és ijesztő jóslatok jellemzik. De hát a földrész már felülmúlta Kínát a koronavírusos esetek, illetve az áldozatok számát tekintve. Az autóvezetők egész napos várakozásra kényszerülnek, ha át akarják szelni a kontinenst, ahol a nemzetek egymással versengve engedték le a határsorompókat. Az emberek és kormányok szenvednek, hogy alkalmazkodjanak a vírus okozta helyzethez, de nem tudnak lépést tartani a valósággal. És a kórokozó minden eddiginél gyorsabban terjed. Olyannyira, hogy Európa most már Kínából kap maszkot, és tesztkészleteket.
A politikusok ugyan azt ígérték, hogy a teherforgalom ezután is zavartalan lesz, de ebből nemigen lett semmi, különösen Magyarország esetében, amely a szűk keresztmetszetet alkotta a földrészen. Orbán beváltotta az ígéretét és lehúzta a redőnyt a külföldiek előtt, amire azok füstölögve reagáltak. Bolgárok, románok, szerbek és ukránok rekedtek a magyar-osztrák határ két oldalán. Ezért az úton hagyták járműveiket, hogy ily módon kényszerítsék lépésre a hatóságokat.
Az intézkedések sokban emlékeztetnek az 5 évvel ezelőtti migránsválságra és egyes populisták, név szerint Orbán Viktor, most kapcsolatot igyekeznek kimutatni a betegség és az illegális bevándorlás között. Erre hivatkozva csukják be a határokat. Merkel azonban az esti beszédében arra figyelmeztetett, hogy senki se üljön fel a híreszteléseknek. Mert a fő a demokrácia, a közös tudás és az együttműködés. Csakis együtt lehet túljutni a bajon. De egyben óvott a túlzott derűlátástól. Viszont hangsúlyozta, hogy a társadalom számára minden emberélet számít.
Teljes káosz alakult ki az osztrák-magyar határon a koronavírus elől hazautazó vendégmunkások miatt. A nacionalista Orbán Viktor ugyanis megtiltotta a beutazást minden külföldi, még az uniós polgárok számára is és ez igencsak nagy feszültséget váltott ki Hegyeshalomnál. A helyszínen az a kép, mintha az A4-es autópályának erre a szakaszára irányítottak volna mindenkit, aki haza akar térni keletre. Szerdán 30 kilométer hosszan torlódtak fel a magyarok, románok, bolgárok kocsijai. Ilyen tilalom most először lép életbe, amióta Magyarország 16 éve csatlakozott az unióhoz, de csak másolja azt, amit a csehek, szlovákok és csehek már megléptek a vírus feltartóztatására. Miközben a kórokozó már bent van a mind a négy államban. Viszont pont akkor lett hatályos, amikor sok ezren kívántak visszatérni nyugatról a hazájukba, miután ott elbocsátották vagy jobb híján, szabadságra küldték őket.
Spontán tüntetés szükségeltetett az utat lezáró magyar rendőrök előtt, hogy legalább átmenetileg oldják fel a blokádot. Ám hiába nyílt szerda éjjel humanitárius folyosó a románok és bolgárok számára, utána ismét hatalmas torlódás alakult ki, hiszen az emberek folyamatosan érkeztek Nyugat-Európából. A nickelsdorfi polgármester azt mondja, hogy a magyarok nem küldtek semmiféle értesítést, mielőtt leengedték a sorompót. És félő, hogy a helyzet eszkalálódni fog. Nagyon emlékeztet arra, ami 2015-ben történt.
A magyarok és románok között ellentétek alakultak ki, mert előbbiek nehezményezték, hogy a román autók miatt nem tudnak előbbre jutni. A közösségi hálón sok magyar olyan nacionalista hangnemben ítélte el a szomszédos államokat, amiről már azt lehetett gondolni, hogy eltűnt Európából. Szijjártó Péter ugyanakkor arról beszélt, hogy a határt nyitva kell tartani, hiszen nap mint nap 50 ezer magyar jár át Ausztriába dolgozni. Igazából persze az osztrák kormány volt az, amely elsőként állította le a forgalmat a határon – Olaszország felé. Keleti szomszédjai ugyanazzal a lendülettel követték a példát. A vége az lett, hogy Ausztria teljesen elszigetelődött és a schengeni rendszer számára beállt a klinikai halál állapota a régióban.
Orbán Viktor az izmait fitogtatja a határon. A vírus ellen menekülő emberek csupán meghatározott időszakban léphetnek be Magyarországra, ezért Hegyeshalomnál sok-sok kilométeres sor alakult ki. A helyzet 2015-öt idézi, azzal a különbséggel, hogy a magyar kormány ezúttal nem kinyitotta, hanem becsukta a határokat. Ily módon befelé 35, kifelé 12 kilométer hosszú volt a torlódás. Hogy mikor enyhül a helyzet, azt nem tudni. Orbán meg akarja védeni országát a vírustól és a szó soros értelmében megmutatja Európának, hol vannak a határok. Ennek azonban semmi köze sincs ahhoz, hányan betegedtek meg, illetve haltak meg idáig a magyaroknál a fertőzés miatt.
A miniszterelnök elsősorban odahaza igyekszik erőt mutatni, ha kell az unió ellenében is. Mellesleg Európában jelenleg egyébként is írott malaszt a szabad utasforgalom. Az osztrák belügyi tárca és Burgenland megpróbált közbenjárni a magyar hatóságoknál, részben sikerrel. Hiszen előző éjjel átutazhattak a románok és bolgárok. Azon kívül Deutschkreuzot és Heilingenkreuzot megnyitották a teherautók számára. De az ukránoknak és szerbeknek továbbra is várakozniuk kell. Nehammer belügyminiszter azt mondja, a magyarok azért óvatosak, mert biztosra akar menni, hogy az érintett államok visszafogadják a polgáraikat, így azok nem rekednek magyar területen. Pintér Sándor azt hangoztatta, hogy a megoldás igazából nem Magyarországtól függ.
Hírek szerint a szerbek esetében az Orbán-kormány azzal érvel Ausztriának, hogy Belgrád a vírus miatt nem engedi be a saját polgárait, ám ez nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak. Az egyre inkább bezárkózó uniós államok miatt akadályversennyé válik a hazatérés azok számára, akik a vírus ellen iszkolnának. És mivel Magyarország keményen érvényt akar szerezni a beutazási tilalomnak, félő, hogy a következő napokban ismét szörnyű állapotok alakulnak ki Hegyeshalomnál. De nem csak ott, mert a hazafelé tartó észak-macedónok, illetve koszovói albánok valószínűleg fennakadnak majd a szerb határon is.
Csillapodott a feszültség Hegyeshalomnál, mert a magyarok szerda dél óta csütörtök reggel 5 óráig megnyitották a határt a szerbek, románok és bolgárok előtt. A burgenlandi rendőrfőnök azt meséli, hogy kiváló az együttműködés a magyar kollégákkal és ezért köszönet illeti azokat. Hiszen fennakadás nélkül és gyorsan végzik dolgukat, úgy hogy remélhetőleg csökken a hatalmas kocsisor. Az ukránok ügyében viszont az osztrák szaktárca egyelőre tovább tárgyal az érintett kormányokkal. A tartományi rendőrparancsnok azt reméli, hogy számukra is humanitárius folyosó létesül.
Szerda éjszaka előtt az osztrák hatóságok hangosbeszélők és tolmácsok segítéségével próbálták megnyugtatni a sorban veszteglő embereket. Azok értették, hogy nem az osztrák rendőrökön múlik, mi lesz velük.
Orbán saját kezében tartja a tájékoztatást a koronavírus ügyében. A hivatalos tájékoztatás kéz a kézben jár a magyar sajtó jó részével, amelynek a hatalom írja elő, hogy mi a teendő. A miniszterelnök kommunikációs profi. Ezúttal is elérte, hogy eljuttassa legfőbb üzenetét az emberekhez, hogy ti. a „kínai vírust idegenek hurcolták be az országba”. Irániak, olaszok, izraeliek. De a hatalom közeli média már jó ideje azt mantrázza: vírus és bevándorlás, migráció és higiénia szorosan összefügg. És ez aligha véletlen.
Régóta nyílt titok, hogy a Fidesz előírja a saját sajtójának, az miként kezelje a kényes témákat – mondják újságírók szájra tett ujjal. De ezt alátámasztja a Politico közelmúltban közzétett leleplezése is a közmédiában uralkodó cenzúráról. Egy volt köztévés elmesélte, hogy minden szerkesztőségen van legalább egy valaki, aki tartja a kapcsolatot a Miniszterelnöki Hivatallal. Ott megadják a kulcsszavakat az adott témák kapcsán. De ha éppen nem is kapnak ukázt, az orgánumok akkor is tudják, mi a dolguk. Az újságosstandokon pedig mindig megfelelő sorrendben kell kirakni a kiadványokat.
A kormány törekvései jól látszanak az állami reklámoknál is. Szakértők szerint az ilyen pénzek 80 %-a a „baráti” médiánál köt ki. A magáncégekkel ugyanakkor megértetik, hol ne reklámozzanak, arról nem beszélve, hogy az ilyen vállalkozások sokszor eleve Orbán cimboráinak kezében vannak. A kritikus sajtót ellenőrzi a sajtó- és adóhivatal. Az érintett orgánumok nem egykönnyen kapják meg a működési engedélyt, viszont sokszor nem jutnak hozzá érdemi információkhoz, nem hívják meg őket tájékoztatókra. A kormány sajtóértekezletein csak „közeli” riporterek kívánatosak, mint ahogy mindenhol, ahol akárcsak közvetetten a hatalomról esik szó.
A magyarok nagy része szinte kizárólag olyan információkhoz jut hozzá, amit a kormány tálal nekik. Ebből Orbán is kiveszi a részét a pénteki rádióinterjúkkal.
Orbán Viktor számára már csupán homlokzat a demokrácia. Éppen egy hónapja hirdette meg, hogy megalakul a Nemzeti Kulturális Tanács, amelynek feladata a nemzeti identitás erősítése. Ehhez az eszköz azoknak a művészeknek a támogatása, akik a keresztény és nemzeti hagyományokat ápolják. Negyedévvel korábban született meg a kulturális törvény, amelytől az ellenzéki képviselők fekete maszkot húzva tagadták meg az aláírásukat. Ők is csatlakoztak a bírálókhoz, akik szerint a hatalom meg akarja rendszabályozni a független kultúrát és művészeket, akadályozni igyekszik azok munkáját.
Főleg a szabad színházak szenvednek, mivel megvonják tőlük az állami forrásokat. A módszer a vegyes finanszírozás, amelynek révén a kormány beleszólhat az igazgatók (vazallusok) kinevezésébe. Így érik el, hogy érvényesüljön az „egységes stratégia a kulturális ágazat irányításában”. A Fidesz egyre nyíltabban folyamodik olyan eszközökhöz, amelyekkel meg akar törni bármiféle ellenállást. A beavatkozás súlyosan érinti a tudomány szabadságát is, legyen szó az MTA-ról, vagy a Közgazdasági Egyetemről. Utóbbi alighanem káderképzőül szolgál majd a kormánypárt számára.
Katarina Barley, német szociáldemokrata EP-képviselő nem érti, mindez hogy fér össze az európai értékekkel. Épp ezért sürgeti, hogy az EU végre keményebben torolja meg a jogsértéseket, ideértve a civilek ellen hozott törvényt. És véget kell vetni annak, hogy az ilyen rezsimek uniós pénzekből biztosítsák be uralmukat. Magyar Bálint olyan futballmeccshez hasonlította a rendszert, amelyben az egyik csapat kapitánya határozza meg a szabályokat, ő nevezi ki a bírókat és még az ellenfél játékosait is leküldheti a pályáról. De a szociológus azóta már azt mondja, hogy egy maffiaállamról van szó, amely meg akarja úszni a felelősségre vonást.
