Katonai delegáltak veszik át az irányítást száznál is több cégnél

Csütörtökön kezdenek dolgozni a 140, korábban kiválasztott cégben a honvédelem emberei. Beleszólhatnak például a gyártásba, logisztikába, de akár a pénzügyeibe is, igaz, utólag kártalanítják majd a céget.

Nem árulta el érdeklődésünkre el a Honvédelmi Minisztérium (HM), hogy melyik az a 140 létfontosságú cég, amelyről megállapították: a koronavírus okozta válsághelyzetben létfontosságú a működése ezért irányítását csütörtöktől átveheti a tárca. A miniszter arról sem akart megosztani információkat, hogy pontosan milyen módon szólna bele a honvédelem ezeknek a cégeknek az életébe.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) volt főtitkára lapunknak úgy fogalmazott: ebben a helyzetben szerencsésebb lenne, ha a tárca közölné, melyek az érintett cégek. „Nem vagyunk ellenségei egymásnak” – fogalmazott, így szerinte semmi értelme annak, hogy a kormány titkolózzon a céges körről. Azonban a jelek szerint a tárca ezt az utolsó pillanatig elhallgatja.

A honvédelmi tárca nevében Szabó István HM államtitkár korábban csak annyit közölt, hogy szolgáltató- és gyártókapacitások, közlekedési, energetikai, gyógyszeripari cégek tartoznak ebbe a körbe. Szerdán Benkő Tibor honvédelmi miniszter, koronavírus-járvánnyal összefüggésben létrehozott, létfontosságú magyar vállalatok biztonságáért felelős akciócsoport vezetője azt közölte a Magyar Távirati Irodával (MTI), hogy a cégeknél csütörtök reggel kezdi meg a munkát a honvédelmi irányító csoportok, erről korábban már levélben értesítették az érintetteket. A kiválasztott cégeknél „nyomon követik és koordinálják a munkát” – fogalmazott Benkő arról, hogy miként fognak a cégekben dolgozni a katonai delegáltak.

Az állami működtetés feltételeit a 2011-es katasztrófavédelmi törvény szabályozza, ám meglehetősen nagy vonalakban. Így a jogszabály egy fokozatos „irányításszerzést” ír elő. Eszerint a kormány vészhelyzet esetén rendeletben előírhatja, hogy a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek miatt mely cégek kötelezhetőek arra, hogy szerződést kössenek az állammal, illetve, hogy mely termékekről vagy milyen szolgáltatásokról kell szerződniük. A helyzet súlyosbodása esetén közvetlen állami irányítás alá vonhatóak a cégek – ez történik most. Ilyenkor az állami szereplők belenézhetnek a cég könyvelésébe, jóváhagyhatják a cég kötelezettségvállalásait. Ugyanakkor a jogszabály leszögezi, hogy az állami menedzserek csak a veszélyhelyzetet kiváltó, rendkívüli helyzettel összefüggésben dönthetnek a gazdálkodó szervezet hatáskörébe tartozó ügyében. Azaz: egy állami felügyelet alá kerülő gyógyszergyárban a járvány elhárításához szükséges gyógyszert gyártathat, ám például kozmetikai készítményt vagy étrend kiegészítőt már nem. A döntésekről az állami szereplőknek minden esetben írásban kell tájékoztatniuk a cég vezetését és a vészhelyzettel össze nem függő ügyekben nem hozhatnak döntést.

Végül az államnak kötelessége kártalanítani a gazdálkodó szervezetet, illetve tulajdonosát, az állami döntéshozók rendelkezései által okozott veszteség miatt. Az érintett céges kör kibővülhetett közben, mivel Szabó korábbi nyilatkozatához képest szerdán Benkő Tibor a távközlési szektor cégeit is a hadi irányítás alá kerülő körbe sorolta.

Dávid Ferenc is úgy vélte: a szóba jöhető céges körbe közszolgáltatók, állami, önkormányzati, ám versenyszféra-beli vállalkozások is beletartozhatnak, így például a miniszter által példaként említett gyógyszeriparban a nagy hazai gyógyszergyártók zöme multinacionális többségi tulajdonban van. Hogy pontosan miként fog belefolyni az állam a cégek életébe, csak találgatni lehet, mivel hasonló precedens nem volt az újkori magyar történelemben. Ugyanakkor Dávid Ferenc arra számít, hogy az állam csak a legszükségesebb területeken fog beleszólni a kiválasztott cégek életébe. Első körben a közszolgáltatóknál alkalmazhatja a közvetlen, honvédelem alá tartozó irányítást, majd ezt követheti a többi ágazat. Szerinte most ezt csak azért lépheti meg az állam, hogy később ne legyen megkötve a keze és szükséghelyzetben gyorsan hozhasson rendkívüli intézkedéseket. „Ez amolyan félkemény megoldás” – fogalmazott a közgazdász, hozzátéve, hogy szerinte az államnak most nem érdeke mélyen belenyúlni egy cég életébe. Minden cégnél más módon szólhatnak be a működésbe: így szolgáltató cégek esetén várhatóan szabályozhatják a szolgáltatás időleges szüneteltetetését, újraindítását, termelő cégeknél szabályozhatják a műszakok hosszát, a túlóra kérdéseit, beleszólhatnak abba, hogy mely régiókba milyen módon, kivel kell szállítani. Várhatóan nem mundéros katonák fognak megjelenni ezeknél a cégeknél, hanem gazdasági szakemberek, akik az állam nevében időlegesen a piaci logikát meghaladó döntéseket hozhatnak.

Frissítés: csütörtök délután közzétettek egy 71 cégből álló listát, ezekhez vonult ki már csütörtökön a honvédség.