Pandaikrek születtek Csengtuban

Publikálás dátuma
2020.03.19. 11:07

Fotó: Xu Bingjie/XINHUA / AFP
Szokatlan időben jött a világra a két hím kölyök a Szecsuán tartománybeli óriáspanda tenyésztő- és kutatóközpontban.
A Fuva nevű nőstény kölykei – két hím – 158,8 grammos és 119,5 grammos súllyal jöttek világra kedden. Az iker pandabocsok egészségesek, és már szoptatja őket az anyjuk – közölte Vu Kongzsu, a központ szakértője. Mint hozzáfűzte: 
meglepetést okozott, hogy az évnek ebben a korai szakaszában érkeztek az ikrek, mivel ez merőben szokatlan.

Az óriáspandáknál ugyanis nagyon ritka, hogy télen legyenek vemhesek és tavasszal szüljék meg kölyküket. Fuva ötödik alkalommal hozott világra utódokat. A 17 éves nősténynek már nyolc kölyke van. Vu elmondta, hogy a pandák rendszerint tavasszal párosodnak és a pandakölykök akkor fogannak. A központ kutatói és tenyésztői figyelemmel kísérik a pandák párosodását.
A koronavírus-járvány miatt a csengtui központ nagy mennyiségű bambuszt raktározott el, hogy biztosítsa a pandák megfelelő ellátását.
Szerző

Madárritkaságot figyeltek meg Baksnál

Publikálás dátuma
2020.03.19. 10:17

Fotó: Sylvain Cordier/Biosphoto / AFP
Csak nagy ritkán vetődik a Kárpát-medencébe a Közép-Ázsiában és Délnyugat-Szibériában őshonos lilebíbic.
Közép-Ázsiában és Délnyugat-Szibériában őshonos lilebíbicet (Chettusia gregaria) figyelt meg a Kiskunsági Nemzeti Park egyik munkatársa Baks mellett, a madárritkaság eddig csupán néhány alkalommal fordult elő Magyarországon – közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja.
A 30 centi körülire megnövő, fokozottan védett madár csak nagy ritkán vetődik a Kárpát-medencébe, hiszen közép-ázsiai és délnyugat-szibériai száraz sztyeppék fészkelőfaja. Fátlan, homokos vagy füves pusztaságokon, néha tengerpartokon fordul elő. Ázsiából legtöbbször bíbiccsapatokhoz csapódva kóborol egy-egy példánya Nyugat felé. A nemzeti park munkatársa, Korom István is egy ilyen csapat átnézése során fedezte fel egy Baks melletti belvízfolton.
A távolabbról rózsaszínes szürkének látszó lilebíbic akkora, mint egy bíbic, de a lábai hosszabbak. Teste szürkés, hasa gesztenyebarna, tollazata télen fakóbb, szárnyfesztávolsága 64-76 centi, tömege 150-260 gramm. Rovartáplálékát – szöcskét, bogarat, tücsköt – a talajról zsákmányolja, magok csak kis mennyiségben szerepelnek étlapján.
Szerző
Témák
madár Baks

Madárgyilkos turbinák

Publikálás dátuma
2020.03.18. 10:30

Fotó: PREAU Louis-Marie / AFP
Bár a szélfarmok környezetbarát módon termelnek villamosenergiát, de veszélyt is jelentenek a vadvilágra: pusztítják a madarakat, denevéreket. De lehetnének-e biztonságosabbak?
A szélenergia valóban környezetbarát, de a turbinák jelenlétükkel zavarólag hatnak, emellett a repülő állatok halálát is okozhatják. A szélfarmépítők és a természetvédők közötti küzdelem most a Kanadához tartozó Edward herceg-szigeten élesedett ki, ahol a meglévő tíz mellé hét új turbinát készülnek felállítani, ráadásul ezek 175 méter magasak lennének, az eddigiek csak 125-150 méteresek voltak. Ezek lesznek a legmagasabbak a világon, és olyan területen fognak üzemelni, ahol gazdag tengerparti madárvilág található, így 52 fajra lesznek hatással, ezek közül négy veszélyeztetett – írja a BBC. Fred Cheverie, a sziget vadvédelmi szövetségének víziéletért felelős koordinátora szerint az utak fészkelőhelyeken fognak keresztülhaladni, ez a nedves terület ráadásul fontos szénmegkötő funkcióval is bír. A denevérek további pusztítása már csak azért sem fogadható el, mert a sziget állománya most van felépülően a fehérorr-szindróma – egy gombabetegség - okozta veszteségekből. S bár a PEI Energy Corporation, amely a turbinákat felállítaná, módosította azok elhelyezését, Cheverie szerint ez még nem elég. Egy 2013-ban közölt tanulmány azt jósolta, hogy a szélfarmok elterjedésével Kanadában ez elkövetkezendő 10-15 évben 233 ezer madár fog elpusztulni, és 57 ezer lesz kénytelen más helyet választani évente. Fontos, hogy a szélenergia hasznosító cégek minimalizálják a károkat, figyelembe vegyék a veszélyeztetett fajokra és vándormadarakra vonatkozó intézkedéseket. Például a technológia ma már ehetővé teszi, hogy a veszélynek kitett madár, sas vagy kondorkeselyű időben felismerhető legyen, és a lapátok leálljanak. Az IdentiFlight nevű eszköz hat százalékos tévedési aránnyal dolgozik Wyomingban (USA). Ultrahangkeltő eszközök a denevéreket tarthatnák távol a lapátoktól, amelyek ultraibolya színben való kivilágítása, vagy bíborszínre való festése is hasznos lenne, bár ezek a módszerek még csak kísérletiek. Az ultraibolya visszaverődése vonzza a rovarokat és így a velük táplálkozó madarakat. Az alap azonban az, hogy a turbinák olyan helyen legyenek, ahol nem zavaróak. De bármi is lesz is a következmény, az Edward herceg-sziget esete felhívja a figyelmet, nem lehet könnyen és gyorsan megoldania a Föld bajait. 

A macskák a legnagyobb madárpusztítók

Az elmúlt öt évben húsz kanadai madárvédelmi szervezet végzett felmérést madárpusztulásokról. Kiderült, 99 százalékban a kedvencekként tartott vagy, már elvadult macskák a felelősek a madarak pusztulásáért, valamint az, hogy az állatok repülés közben az épületekbe, járművekbe csapódnak, de sok pusztulást okoznak az elektromos távvezetékek és elosztóállomások is– áll az Avian Conservation and Ecology szaklapban megjelent jelentésben.

Szerző