600 milliárd tonna jeget vesztett tavaly Grönland

Publikálás dátuma
2020.03.19. 12:11

Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Az északi-sarki rendkívüli nyári meleg következtében elolvadt jégtömeg két hónapon belül globálisan 2,2 milliméterrel növelheti meg a tengerszintet.
Hatszázmilliárd tonna jeget veszített Grönland a 2019-es északi-sarki rendkívüli nyári melegben, kutatók szerint ez a mennyiség elegendő arra, hogy globálisan 2,2 milliméterrel növelje a tengerszintet két hónapon belül.
Az Antarktiszon is folytatódott a jégtömeg vesztése az Amundsen-tengeröbölben és az Antarktiszi-félszigeten, de a kontinens keleti részén a Maud-királynő-földön lehullott nagy mennyiségű hó ezt bizonyos mértékig ellensúlyozta a Kalifornia Egyetem és a NASA bolygókutató intézete (JPL) kutatóinak tanulmánya szerint.
Az amerikai geológiai társaság Geophysical Research Letters című folyóiratában megjelent tanulmány szerint 2002 és 2019 között Grönland 4550 tonna jeget veszített el, évi átlagban 268 milliárd tonnát, utóbbi kevesebb, mint a fele a tavaly nyári veszteségnek.
„Tudtuk, hogy a tavalyi nyár igen meleg volt Grönlandon, a jégtakaró minden csücske olvadt, de ez a szám hatalmas”

– idézte Isabella Velicognát, a Kaliforniai Egyetem földtudomány professzorát és a JPL kutatóját az egyetem közleménye.

„Az Antarktiszon is folytatódik a tömeges jégveszteség, ami nagyon rossz hír a tengerszint-emelkedésre nézve. De megfigyeltünk nagymértékű jéghízást a földrész keleti, Atlanti-óceáni térségében, amelyet a hatalmas havazások idéztek elő. Ez segített csökkenteni a tömeges jégveszteséget, amelyet az elmúlt két évtizedben a kontinens más részein figyeltünk meg” – tette hozzá.
A megfigyeléseket a NASA és a Német Űrközpont GRACE (Gravity Recovery and Climate Experiment) ikerműholdjaival végezték, amelyek különösen pontosan képesek mérni a Föld gravitációjában végbement változásokat. A műholdak nagyon hatékonyan figyelik a Föld víztartalékait, a sarki jeget, a globális tengerszintet és a talajvizet is. Az első GRACE-missziót 2002-ben indították, több mint 15 éven át gyűjtött adatokat, a másodikat 2018 májusában.
Szerző

Háromdimenziós nyomtatók segíthetnek koronavírusos betegek gyógyításában

Publikálás dátuma
2020.03.18. 18:33
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A lélegeztetőgépek szelepeit kezdte el gyártani egy olasz cég, hogy segítse a kórházak munkáját.
Amikor a mindössze 14 dolgozót foglalkoztató Isinnova vállalkozás hírt szerzett arról, hogy a helyi kórházban hiánycikk több létfontosságú eszköz, amely a koronavírussal fertőzött betegek szenvedésein segíthet, felvette a kapcsolatot több mérnökkel és az észak-olaszországi Chiari város kórházával. Ott megvizsgálták az úgynevezett Venturi-szelepet: ez az eszköz kapcsolja össze az intenzív osztály betegeit és a lélegeztetőgépeket. Néhány órával később már elkezdődött az első 100 termék nyomtatása, amelyeket azonnal a kórházba szállítottak. Sőt 3D-s nyomtatókat is vittek a chiari kórházba is, hogy meggyorsítsák a folyamatot.
Jelenleg a világon Olaszország a leginkább érintett a koronavírus-járványban: 2158-an haltak meg és mintegy 28 ezer fertőzöttet regisztráltak. "A kórházaktól megtudtuk, hogy kétségbeesve keresnek még több szelepet. Képtelenség volt újabb ellátmány beszerzése, a termelés ugyanis nem tudott lépést tartani az igényekkel" – idézi a BBC Cristian Fracassit, az Isinnova vezetőjét.
Chiari kórházában 250 koronavírusos pácienst ápolnak az intenzív osztályon, egy szelepet viszont legfeljebb nyolc órán keresztül lehet használni. A nyomtatott verzió előállítási költsége kevesebb, mint egy euró. A 100 terméket 24 óra alatt készítették el.
A projektben résztvevő cégek ingyen dolgoznak, de nem tervezik, hogy nyilvánosságra hozzák a dizájn alapjául szolgáló terveket. "A szelepnek nagyon apró csövei és lyukai vannak, 0,8 milliméternél is kisebbek, nem könnyű nyomtatni őket. Emellett nagyon figyelni kell arra, hogy a termék ne fertőződjön meg. Klinikai körülmények között kell végezni a termelést" – indokolta Cristian Fracassi, az Isinnova vezérigazgatója.
Szerző

A gazdagokat okolja a klímaváltozásért egy nemzetközi tanulmány

Publikálás dátuma
2020.03.18. 09:55

Fotó: MAISANT Ludovic / AFP / hemis.fr
A tehetősek több energiát, üzemanyagot fogyasztanak, és ha ez továbbra is a fosszilis tüzelőanyagokra épül, akkor a folyamatos növekedés katasztrofális hatással lesz az éghajlatra – állapította meg egy nemzetközi tanulmány.
A Leedsi Egyetem kutatóinak 86 országra kiterjesztett vizsgálatának eredményei szerint az emberek leggazdagabb tizede nagyjából 20-szor több energiát fogyaszt, mint a legszegényebb egytized, bárhol is él a világban – derítették ki a Leedsi Egyetem kutatói egy 86 országra kiterjesztett vizsgálatban. Az eredményeiket a Nature Energy című folyóiratban publikálták.    
A szakadék a közlekedés tekintetében a legnagyobb: a leggazdagabb egytized 187-szer több üzemanyagot fogyaszt, mint a legszegényebb egytized – írja a BBC hírportálja. Ennek oka, hogy a legkisebb jövedelemmel rendelkezők ritkán engedhetik meg maguknak, hogy autót vezessenek. A kutatók szerint minél gazdagabbá válnak az emberek, általában annál több energiát használnak fel. Ez a megállapítás minden vizsgált országra érvényes. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy jelentős változtatások hiányában a háztartások energiafelhasználása a 2011-eshez képest megduplázódhat 2050-re, még az energiahatékonyság javítása mellett is. 
Az egyetem kutatói az Európai Unió és a Világbank adatait felhasználva nézték meg, hogy a különböző jövedelmű csoportok hogyan költik a pénzüket. A témában egyedülállónak számító tanulmány szerint a közlekedésben a fogyasztók leggazdagabb egytizedének számlájára írható az elhasznált energia több mint fele. Ez megegyezik azokkal a korábbi kutatási eredményekkel, amelyek szerint a brit utazók 15 százalékához kötődik az összes repülős utazás 70 százaléka. Az ultragazdagok repülnek a legmesszebbre, míg a brit lakosság 57 százaléka egyáltalán nem repül külföldre.
A főzés és fűtés tekintetében jóval kiegyenlítettebb az energiafelhasználás, ám a fogyasztók leggazdagabb 10 százaléka még így is az összfogyasztás körülbelül egyharmadáért felelős, ami valószínűleg az otthonaik méretével van összefügésben. A szerzők szerint a kormányok egyebek között a tömegközlekedés fejlesztése és a nagyobb járművekre vonatkozó magasabb adók bevezetése révén tudnák csökkenteni az autóhasználatot. Egy másik alternatíva az autók elektromosításának felgyorsítása, ám korábbi tanulmányok szerint még ebben az esetben is csökkenteni kellene az autóvezetés iránti igényt. 
A kutatók összevetették az egyes országok relatív energiafogyasztását is. A mutatók szerint a brit állampolgárok egyötöde, a németek 40 százaléka, Luxemburg teljes lakossága, míg a kínaiak mindössze 2 százaléka, az indiaiak 0,02 százaléka van benne a globális energiafogyasztók legfelső 5 százalékában. „Ez a tanulmány a hozzánk hasonló, viszonylag gazdag emberek szemébe mondja azt, amit nem akarunk hallani” – mondta Kevin Anderson, a manchesteri Tyndall Központ munkatársa, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében. Mint fogalmazott: „a klímakérdés hozzánk, a nagy kibocsátókhoz, a politikusokhoz, üzletemberekhez, újságírókhoz, tudósokhoz kötődik. Amikor mi azt mondjuk, hogy nem kellenek magasabb adók a repülés terén, az azt jelenti, hogy mi nem akarunk kevesebb repülni”. „Ugyanez igaz az autóinkra és az otthonaink méretére. Meggyőztük magunkat arról, hogy az életünk normális, ugyanakkor a számok egy teljesen más képet festenek” – fűzte hozzá a professzor. 
A tanulmány szerint a közlekedésben használt energia 31 százalékkal növekedhet a század közepéig. „Ha a közlekedés továbbra is a fosszilis tüzelőanyagokra fog épülni, akkor ez a növekedés katasztrofális lesz az éghajlatra nézve” – írják a kutatók.
Szerző