koronavírus;veszélyhelyzet;kormány;ellenzék;

2020-03-19 12:35:00

Határidő nélkül hosszabbíthatnák meg a veszélyhelyzetet

Két törvénytervezet is rendkívül szigorúan büntetné a különleges jogrend idején elkövetett törvénysértéseket. Az ellenzék szerint a kormány nyitott az észrevételeikre a tervezett intézkedések meghozatalánál.

Akár egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtható lenne rémhírterjesztés címén az, aki a koronavírus járvány miatti különleges jogrend fennállása idején nagy nyilvánosság előtt a védekezéssel összefüggésben olyan valótlan tényt, vagy valós tényt oly módon elferdítve közöl, ami alkalmas lehet a védekezés eredményességének megzavarására, vagy magát a védekezést akadályozza, meghiúsítja – információink szerint ez is szerepel a kormány által kidolgozott még tárgyalás alatt lévő tervezetben a Büntető Törvénykönyv módosítási javaslatai között. Három évig lenne börtönnel sújtható, aki aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel kapcsolatban olyan valótlanságot, vagy valós tényt olyan módon elferdítve terjeszt, ami alkalmas lehet emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére. Az Országgyűlés Házbizottsága ezekben a percekben is tárgyal a kormány által megfogalmazott javaslatokról, információink szerint az eddigi egyeztetéseken a Fidesz és a kormány képviselői is kifejezetten konstruktívan álltak hozzá az ellenzék észrevételeihez, így az eredeti tervezetek jelentősen módosulhatnak.

A járvány miatt kialakult veszélyhelyzetben a kormány két törvénytervezetet dolgozott ki, az egyik a már említett Btk-módosítás, a másik pedig magáról a Veszélyhelyzetről szóló törvény. Előbbiben a Népszava információi szerint szerepelnek még a járványügyi elkülönítés szabályainak megszegésére vonatkozó részletes szankciók. E szerint az, aki a „járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés végrehajtását” megszegi, akadályozza akár három évig terjedő börtönnel lenne sújtható, csoportos elkövetés esetén egy és öt év között lenne a büntetés mértéke. Ha a vonatkozó megszegése, akadályozása halálesetet okozna, az illetőt kettő és nyolc év közötti börtönnel lehetne büntetni. A járványügyi intézkedés akadályozására való előkészület is maximum egy éves börtönnel járhatna.

A veszélyhelyzetről szóló törvény egyik legfontosabb eleme az lenne, hogy ha a parlament ennek meghosszabbítására felhatalmazást adna a kormánynak, akkor ennek nem lenne határideje. Pontosabban addig tartana, amíg a parlament másképp nem dönt – adott esetben még akkor is, ha a kormány maga megállapítja, hogy maga a veszélyhelyzet megszűnt, ettől a döntéstől függetlenül az elrendelt különleges jogrend feloldásához az Országgyűlés határozatára lenne szükség. Maga a tervezet egyébként nem sokban különbözik a jelenleg érvényben lévő kormányrendelettől, vagyis kimondja, hogy a veszélyhelyzet idején az állampolgárok biztonsága, a nemzetgazdaság stabilitásának vagy helyreállításának érdekében egyes törvényeket felfüggeszthet, saját hatáskörben hozhat különleges intézkedéseket, de csak a járvány megelőzése, kezelése, visszaszorítása céljából. A kormánynak ugyanakkor a megtett intézkedésekről folyamatosan be kellene számolnia az Országgyűlésben, vagy ha ez nem működik, akkor annak elnökének és a frakcióvezetőknek. Az Alkotmánybíróság folyamatos működéséről annak elnökének gondoskodnia kell a veszélyhelyzet fennállása alatt is, ha másképp nem, úgy, hogy online tartanak üléseket. Veszélyhelyzetben nem oszlathatná fel magát egy helyi önkormányzat sem, pontosabban egy ilyen döntés csak a veszélyhelyzet megszűnését követően lépne hatályba. Ugyanakkor a veszélyhelyzet megszűnéséig nem tartanának sem helyi, sem parlamenti szavazást és népszavazást sem lehetne kezdeményezni, az így elmaradt szavazásokat, választásokat a veszélyhelyzetet követő tizenötödik napon kellene megtartani.

Egy forrásunk a határidők hiányát nevezte aggodalmat keltőnek a tervezettel kapcsolatban, arra emlékeztetve: a 2015-ös menekültválság kapcsán elrendelt különleges intézkedéseket is automatikusan hosszabbították meg az elmúlt években, akkor is, amikor az nem biztos, hogy indokolt lett volna. Kérdés, hogy a törvénytervezeteket önmagában tervezi parlamenti döntésre bocsájtani a kormány, vagy esetleg „csomagban”, a szerdán Orbán Viktor által bejelentettekhez hasonló szociális intézkedésekkel együtt (ez például a hitelek törlesztési kötelezettségét függeszti fel év végéig). Utóbbi esetben komoly csapdahelyzetbe kerülne az ellenzék, hiszen nehezen mondhatnának nemet.

Ugyanakkor mindez csak tervezet, ami vélhetően módosulhat és – ezt több forrásunk is hangoztatta – komoly szándék mutatkozik az ellenzéki észrevételek figyelembe vételére.