Határidő nélkül hosszabbíthatnák meg a veszélyhelyzetet

Publikálás dátuma
2020.03.19. 12:35

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Két törvénytervezet is rendkívül szigorúan büntetné a különleges jogrend idején elkövetett törvénysértéseket. Az ellenzék szerint a kormány nyitott az észrevételeikre a tervezett intézkedések meghozatalánál.
Akár egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtható lenne rémhírterjesztés címén az, aki a koronavírus járvány miatti különleges jogrend fennállása idején nagy nyilvánosság előtt a védekezéssel összefüggésben olyan valótlan tényt, vagy valós tényt oly módon elferdítve közöl, ami alkalmas lehet a védekezés eredményességének megzavarására, vagy magát a védekezést akadályozza, meghiúsítja – információink szerint ez is szerepel a kormány által kidolgozott még tárgyalás alatt lévő tervezetben a Büntető Törvénykönyv módosítási javaslatai között. Három évig lenne börtönnel sújtható, aki aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel kapcsolatban olyan valótlanságot, vagy valós tényt olyan módon elferdítve terjeszt, ami alkalmas lehet emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére. Az Országgyűlés Házbizottsága ezekben a percekben is tárgyal a kormány által megfogalmazott javaslatokról, információink szerint az eddigi egyeztetéseken a Fidesz és a kormány képviselői is kifejezetten konstruktívan álltak hozzá az ellenzék észrevételeihez, így az eredeti tervezetek jelentősen módosulhatnak. A járvány miatt kialakult veszélyhelyzetben a kormány két törvénytervezetet dolgozott ki, az egyik a már említett Btk-módosítás, a másik pedig magáról a Veszélyhelyzetről szóló törvény. Előbbiben a Népszava információi szerint szerepelnek még a járványügyi elkülönítés szabályainak megszegésére vonatkozó részletes szankciók. E szerint az, aki a „járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés végrehajtását” megszegi, akadályozza akár három évig terjedő börtönnel lenne sújtható, csoportos elkövetés esetén egy és öt év között lenne a büntetés mértéke. Ha a vonatkozó megszegése, akadályozása halálesetet okozna, az illetőt kettő és nyolc év közötti börtönnel lehetne büntetni. A járványügyi intézkedés akadályozására való előkészület is maximum egy éves börtönnel járhatna.
A HAMIS HÍR ÚJNAK TŰNIK - Ezért terjed egy kutatás szerint 70 százalékkal jobban a valódi híreknél
Fotó: Shutterstock
A veszélyhelyzetről szóló törvény egyik legfontosabb eleme az lenne, hogy ha a parlament ennek meghosszabbítására felhatalmazást adna a kormánynak, akkor ennek nem lenne határideje. Pontosabban addig tartana, amíg a parlament másképp nem dönt – adott esetben még akkor is, ha a kormány maga megállapítja, hogy maga a veszélyhelyzet megszűnt, ettől a döntéstől függetlenül az elrendelt különleges jogrend feloldásához az Országgyűlés határozatára lenne szükség. Maga a tervezet egyébként nem sokban különbözik a jelenleg érvényben lévő kormányrendelettől, vagyis kimondja, hogy a veszélyhelyzet idején az állampolgárok biztonsága, a nemzetgazdaság stabilitásának vagy helyreállításának érdekében egyes törvényeket felfüggeszthet, saját hatáskörben hozhat különleges intézkedéseket, de csak a járvány megelőzése, kezelése, visszaszorítása céljából. A kormánynak ugyanakkor a megtett intézkedésekről folyamatosan be kellene számolnia az Országgyűlésben, vagy ha ez nem működik, akkor annak elnökének és a frakcióvezetőknek. Az Alkotmánybíróság folyamatos működéséről annak elnökének gondoskodnia kell a veszélyhelyzet fennállása alatt is, ha másképp nem, úgy, hogy online tartanak üléseket. Veszélyhelyzetben nem oszlathatná fel magát egy helyi önkormányzat sem, pontosabban egy ilyen döntés csak a veszélyhelyzet megszűnését követően lépne hatályba. Ugyanakkor a veszélyhelyzet megszűnéséig nem tartanának sem helyi, sem parlamenti szavazást és népszavazást sem lehetne kezdeményezni, az így elmaradt szavazásokat, választásokat a veszélyhelyzetet követő tizenötödik napon kellene megtartani. Egy forrásunk a határidők hiányát nevezte aggodalmat keltőnek a tervezettel kapcsolatban, arra emlékeztetve: a 2015-ös menekültválság kapcsán elrendelt különleges intézkedéseket is automatikusan hosszabbították meg az elmúlt években, akkor is, amikor az nem biztos, hogy indokolt lett volna. Kérdés, hogy a törvénytervezeteket önmagában tervezi parlamenti döntésre bocsájtani a kormány, vagy esetleg „csomagban”, a szerdán Orbán Viktor által bejelentettekhez hasonló szociális intézkedésekkel együtt (ez például a hitelek törlesztési kötelezettségét függeszti fel év végéig). Utóbbi esetben komoly csapdahelyzetbe kerülne az ellenzék, hiszen nehezen mondhatnának nemet. Ugyanakkor mindez csak tervezet, ami vélhetően módosulhat és – ezt több forrásunk is hangoztatta – komoly szándék mutatkozik az ellenzéki észrevételek figyelembe vételére.

Kővágószőlősi polgármester: Megjelent a településen a fertőzés

Publikálás dátuma
2020.03.19. 11:59

Fotó: Google Street View
Az igazolt beteggel szoros kontaktusban állt személyeknek elrendelték a járványügyi megfigyelést az otthonukban.
Nyomatékosan kérem önöket, hogy vegyék tudomásul, a járvány elérte településünket! Kérem, szigorúan tartsák be háziorvosunk intelmeit, tanácsait” – írja Sándor Tibor Antal, Kővágószőlős polgármestere a Facebook-oldalán.  „Az önkormányzatnak előírt feladatai vannak és lesznek. A lakosság segítségére majd csak ezután lesz igazán szükség. Amit Önök tehetnek maguk és közösségünk érdekében, hogy lehetőleg maradjanak otthon és csak rendkívüli esetben hagyják el otthonaikat. A karanténban lévőkkel tartjuk a kapcsolatot az ellátásáról az önkormányzat gondoskodik” – fogalmazott. A polgármester bejegyzése szerint jelenleg egy ember fekszik kórházban igazolt vírusfertőzés miatt. A beteg ellátása, bejelentése a jelenlegi eljárásrendnek megfelelően, telefonos konzultációt követő, mentőszállítással történt. Mint írta, a Baranya Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalának munkatársai megtették a szükséges intézkedéseket, az igazolt beteggel szoros kontaktusban állt személyeket felderítette, az ő számukra elrendelte a járványügyi megfigyelést otthonukban. Ennek koordinálása az önkormányzat bevonásával megtörtént. „Számos esetben alkalmaztuk az un. Önkéntes karantén intézményét azon esetekben akik kis eséllyel ugyan, de fertőződhettek. Itt szeretném kiemelni, hogy a karantén jelenleg csak a szoros kontakokra vonatkozik!!! Tehát lehet olyan eset, hogy egy családon (lakáson) belül az egyik tag nem mehet ki a lakásból viszont a nem karanténolt (férj-feleség) kijárhat” – írta.
Szerző

A béremelés mellett azonnali juttatást javasol az egészségügyi és szociális szférában dolgozóknak Tóth Bertalan

Publikálás dátuma
2020.03.19. 11:36

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Hatósági ár bevezetését is kezdeményezi például az alapvető élelmiszerek esetén.
A béremelés mellett egyszeri azonnali juttatást javasol az MSZP elnöke a koronavírus-járványban leginkább érintett egészségügyi és szociális szférában dolgozóknak, valamint hatósági ár bevezetését is kezdeményezi például az alapvető élelmiszerek esetén. Tóth Bertalan csütörtökön a budapesti Kossuth Lajos téren tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: az MSZP fenntartja eddigi javaslatait, ötpontos védelmi csomagját, és további javaslatokat is tesz a koronavírus-járvány egészségügyi, társadalmi és a gazdasági hatásainak mérséklése érdekében. Tesztelni, tesztelni, tesztelni – ismertette egyik javaslatukat, sürgetve az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozók tesztelését, valamint számukra megfelelő védőfelszerelések beszerzését. Tóth Bertalan közölte: kezdeményezik, hogy a kormány vezessen be hatósági árat az alapvető élelmiszerekre, védőfelszerelésekre és fertőtlenítőszerekre. Hozzátette: csökkenteni kell az energiaárakat. A kőolaj hordónkénti ára már 30 dollár alatt van, a gáz ára is folyamatosan csökken – magyarázta. Az MSZP elnöke azt is javasolta, hogy a kormány a szakszervezetekkel és a munkaadókkal dolgozza ki a járvány gazdasági hatásait enyhítő javaslatait. Kezdeményezte a munkanélküli ellátás időtartamának 3-ról 9 hónapra történő emelését, illetve összegének nettó 100 ezer forintra emelését. Az ellenzéki politikus szerint az idei, 2,8 százalékos nyugdíjemelés az infláció miatt eltűnt. Követelik a nyugdíjak megemelését, illetve azt, hogy hozzák előre a tavalyi gazdasági növekedés alapján az időseknek járó nyugdíjprémium kifizetését – tette hozzá. Közölte: meg kell védeni a forintot, hiszen minél inkább romlik a forint, annál inkább emelkednek az árak, ezért változtatni kell a monetáris politikán. Kitért arra is, hogy az elmúlt egy hétben a kormány az MSZP több javaslatát is átvette és megvalósította, például a hiteltörlesztések, illetve a járulékfizetés felfüggesztését.
Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke bér-, családvédelmi és munkahelyvédelmi garanciát követelt. Felszólította a kormányt, hogy azonnal hívja össze az érdekegyeztető tanácsot, hiszen a munkaadóknak és a szakszervezeteknek gyakorlati tapasztalataik vannak, ezért „életszagú” javaslatokat tudnak tenni.