Ennyit az összeesküvés-elméletekről: magától fejlődött ki a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.03.19. 14:26

Fotó: NIAID-NIH / AFP
Denevérekben vagy tobzoskákban formálódhatott a kórokozó, ami sokkal hatékonyabb annál, hogy mesterséges legyen.
A koronavírussal kapcsolatban számos összeesküvés-elmélet terjed már január óta, az egyik legnépszerűbb kétségtelenül az, hogy a vírust mesterségesen, egy laborban hozták létre, ahonnan aztán kiszabadult, esetleg valaki szándékosan engedte szabadjára Kínában. Azt persze eddig is sejteni lehetett, hogy ez teljes képtelenség, egy friss kutatásban pedig sikerült is bebizonyítani, hogy a vírus természetes úton fejlődött ki – írja az Index, a The Telegraph cikkét idézve. A Nature Medicine szaklapban publikált tanulmányban a kutatók az új típusú koronavírus genomszekvenciáját vizsgálták meg, ez alapján pedig egyértelműnek tűnik, hogy a vírus a korábbi feltételezéseknek megfelelően
természetes úton fejlődött ki denevérekben vagy tobzoskákban.

A kutatók szerint a vírus sejtekbe való beférkőzésre használt fehérjéi egyszerűen túl hatékonyak ahhoz, hogy a SARS-CoV-2 mesterséges legyen, és a természetes fejlődés mellett szól a vírus molekuláris struktúrája is. A kutatók szerint ha valaki egy új koronavírust szeretne létrehozni, az alighanem egy már létező, megbetegedést okozó vírust használna fel ehhez, a SARS-CoV-2 viszont merőben eltér mind a hat ismert koronavírustól.  Egy ilyen vírust persze a nulláról is meg lehet alkotni – mint az Index írja, jelenleg is zajlanak erre vonatkozó kísérletek, ugyanis a jelenleg terjedő vírus laborban előállított pontos mása rendkívül hasznos lehetne az ellene folytatott harcban –, erre azonban nagyon kevés labor képes, és a hozzá szükséges gének beszerzése is komolyan szabályozott folyamat. 
Szerző

600 milliárd tonna jeget vesztett tavaly Grönland

Publikálás dátuma
2020.03.19. 12:11

Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Az északi-sarki rendkívüli nyári meleg következtében elolvadt jégtömeg két hónapon belül globálisan 2,2 milliméterrel növelheti meg a tengerszintet.
Hatszázmilliárd tonna jeget veszített Grönland a 2019-es északi-sarki rendkívüli nyári melegben, kutatók szerint ez a mennyiség elegendő arra, hogy globálisan 2,2 milliméterrel növelje a tengerszintet két hónapon belül.
Az Antarktiszon is folytatódott a jégtömeg vesztése az Amundsen-tengeröbölben és az Antarktiszi-félszigeten, de a kontinens keleti részén a Maud-királynő-földön lehullott nagy mennyiségű hó ezt bizonyos mértékig ellensúlyozta a Kalifornia Egyetem és a NASA bolygókutató intézete (JPL) kutatóinak tanulmánya szerint.
Az amerikai geológiai társaság Geophysical Research Letters című folyóiratában megjelent tanulmány szerint 2002 és 2019 között Grönland 4550 tonna jeget veszített el, évi átlagban 268 milliárd tonnát, utóbbi kevesebb, mint a fele a tavaly nyári veszteségnek.
„Tudtuk, hogy a tavalyi nyár igen meleg volt Grönlandon, a jégtakaró minden csücske olvadt, de ez a szám hatalmas”

– idézte Isabella Velicognát, a Kaliforniai Egyetem földtudomány professzorát és a JPL kutatóját az egyetem közleménye.

„Az Antarktiszon is folytatódik a tömeges jégveszteség, ami nagyon rossz hír a tengerszint-emelkedésre nézve. De megfigyeltünk nagymértékű jéghízást a földrész keleti, Atlanti-óceáni térségében, amelyet a hatalmas havazások idéztek elő. Ez segített csökkenteni a tömeges jégveszteséget, amelyet az elmúlt két évtizedben a kontinens más részein figyeltünk meg” – tette hozzá.
A megfigyeléseket a NASA és a Német Űrközpont GRACE (Gravity Recovery and Climate Experiment) ikerműholdjaival végezték, amelyek különösen pontosan képesek mérni a Föld gravitációjában végbement változásokat. A műholdak nagyon hatékonyan figyelik a Föld víztartalékait, a sarki jeget, a globális tengerszintet és a talajvizet is. Az első GRACE-missziót 2002-ben indították, több mint 15 éven át gyűjtött adatokat, a másodikat 2018 májusában.
Szerző

Háromdimenziós nyomtatók segíthetnek koronavírusos betegek gyógyításában

Publikálás dátuma
2020.03.18. 18:33
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A lélegeztetőgépek szelepeit kezdte el gyártani egy olasz cég, hogy segítse a kórházak munkáját.
Amikor a mindössze 14 dolgozót foglalkoztató Isinnova vállalkozás hírt szerzett arról, hogy a helyi kórházban hiánycikk több létfontosságú eszköz, amely a koronavírussal fertőzött betegek szenvedésein segíthet, felvette a kapcsolatot több mérnökkel és az észak-olaszországi Chiari város kórházával. Ott megvizsgálták az úgynevezett Venturi-szelepet: ez az eszköz kapcsolja össze az intenzív osztály betegeit és a lélegeztetőgépeket. Néhány órával később már elkezdődött az első 100 termék nyomtatása, amelyeket azonnal a kórházba szállítottak. Sőt 3D-s nyomtatókat is vittek a chiari kórházba is, hogy meggyorsítsák a folyamatot.
Jelenleg a világon Olaszország a leginkább érintett a koronavírus-járványban: 2158-an haltak meg és mintegy 28 ezer fertőzöttet regisztráltak. "A kórházaktól megtudtuk, hogy kétségbeesve keresnek még több szelepet. Képtelenség volt újabb ellátmány beszerzése, a termelés ugyanis nem tudott lépést tartani az igényekkel" – idézi a BBC Cristian Fracassit, az Isinnova vezetőjét.
Chiari kórházában 250 koronavírusos pácienst ápolnak az intenzív osztályon, egy szelepet viszont legfeljebb nyolc órán keresztül lehet használni. A nyomtatott verzió előállítási költsége kevesebb, mint egy euró. A 100 terméket 24 óra alatt készítették el.
A projektben résztvevő cégek ingyen dolgoznak, de nem tervezik, hogy nyilvánosságra hozzák a dizájn alapjául szolgáló terveket. "A szelepnek nagyon apró csövei és lyukai vannak, 0,8 milliméternél is kisebbek, nem könnyű nyomtatni őket. Emellett nagyon figyelni kell arra, hogy a termék ne fertőződjön meg. Klinikai körülmények között kell végezni a termelést" – indokolta Cristian Fracassi, az Isinnova vezérigazgatója.
Szerző