Előfizetés

Ennyit az összeesküvés-elméletekről: magától fejlődött ki a koronavírus

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.19. 14:26

Fotó: NIAID-NIH / AFP
Denevérekben vagy tobzoskákban formálódhatott a kórokozó, ami sokkal hatékonyabb annál, hogy mesterséges legyen.
A koronavírussal kapcsolatban számos összeesküvés-elmélet terjed már január óta, az egyik legnépszerűbb kétségtelenül az, hogy a vírust mesterségesen, egy laborban hozták létre, ahonnan aztán kiszabadult, esetleg valaki szándékosan engedte szabadjára Kínában. Azt persze eddig is sejteni lehetett, hogy ez teljes képtelenség, egy friss kutatásban pedig sikerült is bebizonyítani, hogy a vírus természetes úton fejlődött ki – írja az Index, a The Telegraph cikkét idézve. A Nature Medicine szaklapban publikált tanulmányban a kutatók az új típusú koronavírus genomszekvenciáját vizsgálták meg, ez alapján pedig egyértelműnek tűnik, hogy a vírus a korábbi feltételezéseknek megfelelően
természetes úton fejlődött ki denevérekben vagy tobzoskákban.

A kutatók szerint a vírus sejtekbe való beférkőzésre használt fehérjéi egyszerűen túl hatékonyak ahhoz, hogy a SARS-CoV-2 mesterséges legyen, és a természetes fejlődés mellett szól a vírus molekuláris struktúrája is. A kutatók szerint ha valaki egy új koronavírust szeretne létrehozni, az alighanem egy már létező, megbetegedést okozó vírust használna fel ehhez, a SARS-CoV-2 viszont merőben eltér mind a hat ismert koronavírustól.  Egy ilyen vírust persze a nulláról is meg lehet alkotni – mint az Index írja, jelenleg is zajlanak erre vonatkozó kísérletek, ugyanis a jelenleg terjedő vírus laborban előállított pontos mása rendkívül hasznos lehetne az ellene folytatott harcban –, erre azonban nagyon kevés labor képes, és a hozzá szükséges gének beszerzése is komolyan szabályozott folyamat. 

Infografikák segítenek, milyen ételeket érdemes betárazni

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.19. 14:11

Fotó: GARO/Phanie / AFP
Az étkezési és bevásárlási kisokos több táplálkozástudományi szakember és szervezet összefogásával készült el.
A koronavírus-járvány miatti korlátozások hatására elképesztő felvásárlási és raktározási láz indult, a Napi Táptudás blog kezdeményezésére táplálkozástudományi szakemberek és dietetikusok, valamint szervezetek fogtak össze, és tájékoztató infografikát készítettek többek között arról, érdemes-e élelmiszert felvásárolni, miből mennyi legyen otthon – olvasható az egyik közreműködő szervezet, a Felelős Gasztrohős Alapítvány közleményében. 
Az ötletgazda, Papp Andrea táplálkozástudományi szakember szerint a legfontosabb az, hogy próbáljunk higgadtnak maradni és gondoljunk másokra is.
”Fantasztikus volt látni, hogy alig két nap alatt mennyien fogtunk össze, hogy segítsünk az embereknek.

Mindenki segíthet másoknak azzal, ha nem vásárol több élelmiszert annál, mint amennyi valóban szükséges. Véleményem szerint az élelmiszer-ellátást akkor fenyegeti veszély, ha megrohamozzuk a boltokat és hónapokra betárazunk. Így valóban akadozhat az ellátás. Bár az infografikára csak a leglényegesebb információk fértek rá, de mindannyian igyekszünk részletesebb segítséget nyújtani az oldalainkon.”
Az egészséges táplálkozás alapelveinek követése most is elengedhetetlen

– hangsúlyozta Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) főtitkára.

”Fontos, hogy a karantén idején is próbáljuk betartani az egészséges táplálkozás szabályait. Készítsünk zöldséges ételeket, együnk naponta egyszer valamilyen teljes értékű gabonából készült ételt, fogyasszunk rendszeresen sovány tejtermékeket, hüvelyeseket, olajos magokat, halat, tojást. Folyamatos nassolás helyett tartsunk napirendet, amibe napi három-öt étkezés tartozik. Ha unatkozunk vagy stresszelünk, evés helyett mozogjunk kicsit vagy olvassunk bele egy jó könyvbe.”
A túlevés veszélyeire hívta fel a figyelmet Zsigovits Angelika, a Smartfood Coach táplálkozástudományi szakembere. ”Az érzelmi evés kockázata hatványozottabban előfordulhat ezen időszak alatt, amit a stressz, szorongás, magány, unalom, szomorúság, harag egyaránt okozhat. Nem érdemes irreálisan nagy mennyiségű alapanyagot felhalmozni otthonunkban, így a túlevés rizikóját is csökkenthetjük. Állítsunk fel magunknak egy napirendet, amelyben legyenek ismétlődő, egészséget támogató, rituálészerű szokások, mint például a napi ötszöri étkezés, folyadékfogyasztás, és rendszeres otthoni testmozgás.”
Ilyenkor is fontos a tudatosság, a bevásárlás és a táplálkozás során is – mondta Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője. „Felelős emberként csak annyi élelmiszert vásároljunk, amennyi a saját szükségleteinket fedezi. Gondoljunk másokra, és ne feledjük azokat sem, akik az élelmiszereinket előállítják és elérhetővé teszik. 
A mostani időszak legyen inkább egy új, tudatosabb és egészségesebb életmód kezdete, és ne az unaloműző evésé”

– fogalmazott a szakértő.

”Most kiemelten fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy lehetőleg ne pazaroljunk el élelmiszert. Érdemes okosan kihasználni a fagyasztónk kapacitását, akár előre megfőzni néhány nagyobb adagot, amit később csak ki kell olvasztani. Jól jöhetnek a száraz hüvelyesek, a jól tárolható zöldségek, és az olyan ételmentő receptek, mint a mákos guba. Talán még néhány hasznos új konyhai szokást is felvehetünk ezalatt a furcsa időszak alatt" – mondta Felelős Gasztrohős Alapítvány igazgatója, Varga Judit. 
“Ezekben a bizonytalan időkben a félelemkeltés helyett valós szakértői információkra és segítségre van szükség. Hiszem, hogy a grafika nyelvén az információk fogyaszthatóbbak, jobban átláthatóbbak és szemléletesebbek, ezért sokakhoz juthat el ez az étkezési kisokos, így nőhet az esély, hogy egyre többen megfontoltan és tudatosan vásároljanak és étkezzenek a krízishelyzetben” – mondta az infografikákat készítő Kőfaragó Anna    
Az ábrák elkészítésében további szakemberek is részt vettek, többek között Meleg Sándor dietetikus (Alimento blog) és Prof. dr. Rurik Imre, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke.

600 milliárd tonna jeget vesztett tavaly Grönland

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.19. 12:11

Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Az északi-sarki rendkívüli nyári meleg következtében elolvadt jégtömeg két hónapon belül globálisan 2,2 milliméterrel növelheti meg a tengerszintet.
Hatszázmilliárd tonna jeget veszített Grönland a 2019-es északi-sarki rendkívüli nyári melegben, kutatók szerint ez a mennyiség elegendő arra, hogy globálisan 2,2 milliméterrel növelje a tengerszintet két hónapon belül.
Az Antarktiszon is folytatódott a jégtömeg vesztése az Amundsen-tengeröbölben és az Antarktiszi-félszigeten, de a kontinens keleti részén a Maud-királynő-földön lehullott nagy mennyiségű hó ezt bizonyos mértékig ellensúlyozta a Kalifornia Egyetem és a NASA bolygókutató intézete (JPL) kutatóinak tanulmánya szerint.
Az amerikai geológiai társaság Geophysical Research Letters című folyóiratában megjelent tanulmány szerint 2002 és 2019 között Grönland 4550 tonna jeget veszített el, évi átlagban 268 milliárd tonnát, utóbbi kevesebb, mint a fele a tavaly nyári veszteségnek.
„Tudtuk, hogy a tavalyi nyár igen meleg volt Grönlandon, a jégtakaró minden csücske olvadt, de ez a szám hatalmas”

– idézte Isabella Velicognát, a Kaliforniai Egyetem földtudomány professzorát és a JPL kutatóját az egyetem közleménye.

„Az Antarktiszon is folytatódik a tömeges jégveszteség, ami nagyon rossz hír a tengerszint-emelkedésre nézve. De megfigyeltünk nagymértékű jéghízást a földrész keleti, Atlanti-óceáni térségében, amelyet a hatalmas havazások idéztek elő. Ez segített csökkenteni a tömeges jégveszteséget, amelyet az elmúlt két évtizedben a kontinens más részein figyeltünk meg” – tette hozzá.
A megfigyeléseket a NASA és a Német Űrközpont GRACE (Gravity Recovery and Climate Experiment) ikerműholdjaival végezték, amelyek különösen pontosan képesek mérni a Föld gravitációjában végbement változásokat. A műholdak nagyon hatékonyan figyelik a Föld víztartalékait, a sarki jeget, a globális tengerszintet és a talajvizet is. Az első GRACE-missziót 2002-ben indították, több mint 15 éven át gyűjtött adatokat, a másodikat 2018 májusában.