A kijárási tilalomig biztosan jár a BKV

Publikálás dátuma
2020.03.20. 08:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Készülnek az új Lánchíd-tenderre, alakul a dugódíj-forgatókönyv, de most minden a járványról szól. Amíg nincs kijárási tilalom, a közösségi közlekedés fenntartása kötelező – interjú Varga Ivettel, a BKK vezérigazgatójával.
Részt vesz a budapesti járványügyi védekezést szervező Fővárosi Operatív Törzs munkájában? Nem vagyok állandó tagja az operatív törzsnek, de többször is hívtak már a megbeszélésekre, amikor közösségi közlekedés szervezésével, illetve a közszolgáltatásban részt vevő munkavállalók védelmével kapcsolatos kérdésekben kellett dönteni.    Felmerült már, hogy a járványra tekintettel leállítsák a közösségi közlekedést? Egyelőre nem. A kapacitások ütemezett csökkentésére készülünk. Amíg központilag nem rendelnek el kijárási tilalmat, addig szükségszerűnek és kötelezőnek tartjuk a közösségi közlekedés fenntartását.  Készültek mérések arról, hogy a vészhelyzet kihirdetése óta mennyivel csökkent az utasszám? Folyamatosan mérjük. Már a szünidei forgalomhoz képest is nagyon jelentős az elmaradás. Az átlagos forgalom alig tíz százalékára esett vissza az utasszám. Bizonyos vonalakon üresen, 1-2 utassal közlekednek a buszok.    Mi következő lépcsőfok a szünidős menetrend és a teljes leállás előtt? A hétvégi menetrend további jelentős járatcsökkentést eredményez, majd igény szerint ez lépcsőzetesen csökkenthető. A hétvégéken az átlagos munkanaphoz képest 64 százalékos kapacitással üzemel a hálózat.    Karácsony Gergely főpolgármester korábban azt mondta: a Futár-rendszeren keresztül is tájékoztatják a fővárosiakat a járvány történéseiről, de még sehol sem láttam ilyen üzeneteket. Pontosan mire használnák a kijelzőket? Egyelőre valóban nincsenek ilyen jellegű üzenetek. Az operatív törzs egyik ülésén vetettük fel, hogy a BKK számos olyan eszközzel rendelkezik, amely a lakosság gyors és széleskörű tájékoztatására alkalmas. Szerencsére még nem tartunk ott, hogy az alapvetően forgalmi információk átadására szolgáló Futárt is bevesse a főváros, de ha szükséges, akkor ezeken 140-157 karakter hosszú üzeneteket jeleníthetünk meg. (A Twitteren egy üzenet sokáig legfeljebb 140 karakter lehetett, ezt megemelték 280-ra - a szerk.) Mi elsősorban forgalmi üzenetekre gondoltunk, hiszen a ritkuló járatok esetén még fontosabb tudni, mikor jön a következő jármű. A BKK ezen felül a főváros rendelkezésére bocsátott 100 citylight és több száz buszos plakáthelyet is, amelyeken a védekezés módozatairól tájékoztatják az utasokat.    Mennyiben írja felül a BKK idei pénzügyi terveit a koronavírus járvány? Akkor lehet ezt pontosan megmondani, ha már látjuk a járványhelyzet végét, illetve azt, hogy mikor állhat vissza a teljeskörű szolgáltatási szint és mikor kezdenek el újra jegyeket, bérleteket vásárolni az utasok. A jelentős utasszám csökkenés egyelőre nem okozott drasztikus bevételcsökkentést, mivel a nagyobb tételt jelentő havi bérleteket már megvásárolták az emberek. A visszaesés egyelőre elsősorban a turisták által vásárolt díjtermékeknél és a menetjegyeknél érzékelhető. A vészhelyzet kihirdetése óta eltelt csekély idő tapasztalataiból még nehéz megbecsülni a csökkenés mértékét, de nem vagyunk optimisták. Az évi 70 milliárd forintos jegyárbevételtől minden bizonnyal jócskán elmaradunk.
Milyen pluszkiadások léptek fel?  A többlet takarítás, fertőtlenítés, a kollégák védőfelszereléssel való ellátása mind extra költség. Ennek fedezete rendelkezésre áll, a probléma inkább az átmeneti készlethiány. Ez elsősorban a BKV-t, a buszokat üzemeltető VT-Arrivát és az ügyfélszolgálatokat érinti, a BKK a héten átállt a távmunkára.    Egy korábbi interjúban azt mondta, hogy a Lánchíd tendert változatlan formában írják ki, így ajánlatot várnak a villamos és a Várhegy Alagút felújítására is. Nem felesleges ugyanúgy nekifutni a tendernek, ha egyszer tudható, hogy a kormány nem ad rá több pénzt? Változatlanul azt tartanánk jónak, ha a Lánchíd, a hídfőterek, a pesti villamosalagút és a Váralagút egyszerre tudna megújulni. A kormány ugyanakkor valóban elég egyértelműen kifejezte, hogy nem kíván többlet támogatást nyújtani ehhez. Ettől függetlenül a tendert változatlan műszaki paraméterek mellett kell kiírni, mivel erre van érvényes építési engedélyünk, bármilyen változtatás esetén újra kellene terveztetni a rekonstrukciót, ami több éves csúszást eredményezhetne, márpedig ezt nem tudjuk megvárni. A Várhegyi és a villamosalagút a tenderen belül lehet opcionális vagy részajánlat is. Most arra látszik a legnagyobb esély, hogy elsőkörben a Lánchíd mellett a villamos alagutat tudjuk felújítani. Arra is van lehetőség, hogy a közbeszerzési eljárást lefolytatása után a részfeladatokat ne egyszerre, hanem időben elnyújtva rendeljük meg. Az új tendert még tavasszal ki akartuk írni, most vizsgáljuk, hogy a járványügyi intézkedések ezt mennyiben befolyásolják. Állásfoglalást kérünk majd a Közbeszerzési Hatóságtól: mi az, ami tisztán online formában lebonyolítható és várhatóak-e olyan más országokban már meghozott intézkedések, amelyek befolyásolják a közbeszerzési eljárások lebonyolítását.    A városvezetés a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában azzal járult hozzá az ötös metróhoz, ha jut uniós forrás más közlekedési beruházásra is. Milyen projektekre kérnének pénzt? A prioritási lista elején a budai fonódó második üteme, a Szabadság hídtól a Budafoki útig vezető műegyetem-rakparti villamos áll, hiszen a kivitelezői tender minimális kiegészítő tervezéssel megindítható. Szintén előkelő helyen szerepel a Bajcsy villamos, amely a pesti fonódó zárásaként a Deák és a Lehel tér közötti kötöttpályás összeköttetést biztosítaná és a 47-49-es villamosokat kötné össze az újpesti villamosokkal. Ez most a tervezéssel tudna elindulni. Ennek a projektnek fontos eleme a Nyugati téri felüljáró, amellyel leromlott állapota miatt néhány éven belül kezdenünk kell valamit. A BKK az elbontást tartaná szakmailag jobb döntésnek akkor is, ha a pesti fonódó nem épül meg. A Bajcsy-villamos egyébként nagyon jó szolgálatot tehetne a hármas metró középső szakaszának lezárása idején. A budai fonódó megépítésének költsége tervezői becslés alapján 17 milliárd forint, de a pesti fonódó is 20 milliárd feletti tétel lesz. De ez nagyban függ a kivitelezői kapacitásoktól. Ezenfelül évek óta napirenden van a hármas metró káposztásmegyeri meghosszabbítása és a kettes metró összekötése a gödöllői HÉV-vel. De fontos lenne a 2-es villamos pályájának felújítása is, amely fontos hivatásforgalmi szerepet tölt be. A hármas metró felújításakor pedig még nagyobb szerephez jut. Döntés született a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának legutóbbi ülésén a hármas metró középső szakaszához kapcsolódó aluljárók felújításáról és akadálymentesítéséről is, amelyre feltételes közbeszerzési eljárást hirdet a BKK. Ennek előkészítése megkezdődött. Az ehhez szükséges tervdokumentáció rendelkezésre áll. Az északi és déli szakaszokon az aluljárók felújítása nem valósult meg, így ezt később kell pótolni. A középső szakaszon a pályarekonstrukcióval egyidejűleg elvégezhető lenne aluljáró felújítás és az akadálymentesítés. Tervezői becslés szerint ezen a szakaszon mindez 17 milliárdba kerülhet, amit a kormány és a főváros - reményeink szerint - fele-fele arányban áll. 
Az elektronikus jegyrendszer szállítói szerződését másfél éve mondta fel a BKK, de a beharangozott pert még nem indították el. Mire várnak?  Valóban nem indult per. Erre jelenleg nincs is szándék. Egy megállapodást készítünk elő a Scheidt & Bachmann-nal. De mindkét felet titoktartás kötelezi erre vonatkozóan, így nem is mondhatok erről többet.    Mikorra várható ez a megállapodás, hiszen a szerződést másfél éve mondta fel a BKK? Erre a tavaszra terveztük, reméljük a járvány nem írja ezt felül.  Mennyi esélyt lát arra, hogy egyszer valóban lesz elektronikus jegyrendszer Budapesten, hiszen a mobiljegy nem az?  A mobiljegy valóban csak kényelmi szolgáltatás, a valódi elektronikus jegy ennél sokkal összetettebb és bonyolultabb termék, amelynek számos feltétele van beleértve a Nemzeti Egységes Kártyarendszerre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést. Jó törekvésnek tartjuk, hogy a MÁV, a Volánbusz, a BKV és a helyi szolgáltatók jegyeit, bérleteit egyetlen rendszer keretében lehessen megvásárolni és használni, de a fővárosi e-jegyrendszert az állami rendszertől minél függetlenebb módon szeretnénk üzemeltetni. Így az értékesítés és az elszámolóház a főváros tulajdonában kell maradjon. Az új rendszert a fővárosi utazási szokásokhoz kell igazítani. A jövőben egyébként is a digitális platformok felé tolódik el a jegyértékesítés.  Létezik bármiféle új céldátum az e-jegy budapesti bevezetésére? Egy hónappal ezelőtt optimistább lettem volna, de most itt is lelassultak a folyamatok. Az a célunk 2022-ben már láthatóak legyenek az első fővárosi eredmények. Elsőként a nagy utasforgalmú vonalakon, így a 2-es és 4-es metrón, illetve az első ajtós felszállással igénybe vehető járműveken vezetnénk be, majd fokozatosan kiterjesztenénk a teljes hálózatra.  A BKV Igazgatóságának küldött levelükben ízekre szedték a BKV tíz évre szóló fejlesztési tervét. Mi a legnagyobb baj ezzel a javaslattal? A BKV semmilyen módon nem vonta be a BKK-t a javaslat előkészítésébe, holott az önkormányzat a BKK-t bízta meg a tulajdonosi jogok gyakorlásával, illetve a fővárosi közösségi közlekedés stratégiai tervezésével. Hosszútávú fejlesztési terv készítése így nehezen értelmezhető a BKK kihagyásával. De még a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott mobilitási tervben megfogalmazott célokat sem vették teljesen figyelembe. Komoly aggályaink voltak az egyes feladatok finanszírozásával, a pénzügyi tervezéssel kapcsolatban is, nem láttuk megfelelő mélységben kibontva az egyes elemek alátámasztottságát.    Régi kötelezettsége a fővárosnak a dugódíj bevezetése, amelyről a városvezetés nemrégiben azt mondta, hogy hozzá láttak az előkészítésének. Hol tartanak? Az új városvezetés elkötelezett a belváros forgalomcsillapításában és az aktív mobilitási formák, mint például a gyaloglás, biciklizés elterjesztésében. Ennek egyik eszköze lehet a dugódíj, amelynek jogszabályi engedélyezésére évek óta nincs hajlandóság a kormányban. Ez egy összetett kérdéskör. A bevezetés előtt vizsgálni kell a parkolók kihasználtságát, a kerékpároshálózat fejlesztési lehetőségeit, hozzá kell nyúlni a városi autópályákhoz, mint például a Rákóczi út, része a rakpart forgalomcsillapítása vagy gyalogos zónává tétele, a kötöttpályás fejlesztések és az is eldöntendő, hogy hol húzzuk meg a belváros határát. Ez korábban a kiskörút volt, most már inkább a Hungária gyűrű. Reményeink szerint heteken belül letehetjük az erre vonatkozó első javaslatcsomagot, illetve az ütemezett megvalósításra vonatkozó elképzelést a városvezetés asztalára.
Szerző

Pedagógus állások veszélyben, lemondanak a napközis tanárokról

Publikálás dátuma
2020.03.20. 07:30

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Az iskolák digitális munkarendjének bevezetése miatt a megbízási szerződéssel foglalkoztatott pedagógusok egy része elveszítheti munkáját.
Több tucat megkeresés érkezett az elmúlt napokban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) arról, hogy a tankerületi központok azonnali hatállyal elküldik a megbízási szerződéssel foglalkoztatott tanárokat – erről Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivője számolt be lapunknak. Bár vannak köztük szakos oktatók is – például testnevelőtanárok –, a megkeresések egy jelentős része olyan pedagógusokról érkezett, akiket délután, a napközis ellátásban foglalkoztattak az iskolák. A héten bevezetett digitális távoktatási munkarend miatt ugyanis az ő munkájukra jelenleg nincs szükség. Volt olyan érintett, akinek SMS-üzenetben mondták fel a megbízási szerződését.  A PDSZ felhívta az érintettek figyelmét: ha a megbízási szerződésben van felmondási idő, azt minden tankerületnek be kell tartania. Ha elküldik a munkavállalót, ki kell fizetni a felmondási időre járó megbízási díjat, sőt az érintett kártérítést is követelhet. Ha a szerződésben nincs szó felmondási időről, arról külön kell megállapodni a munkáltatóval. Törvény szerint egyébként, ha a megbízási szerződésben vállalt munkavégzés nem a munkavállalónak felróható ok miatt maradt el, akkor jár a megbízási díj. A PDSZ szerint hátrányos megkülönböztetésnek minősül, ha arra hivatkozva hagyják ki a távoktatásból a pedagógus munkakörbe tartozó feladatokat ellátó megbízási szerződéssel foglalkoztatottat, hogy nincs lehetőség a tanításra a távoktatás keretében. Az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központot (KK) megkeresésünkre közölte: a tankerületi központok önállóan dönthetik el, szükséges-e a feladatellátáshoz a megbízással foglalkoztatott tanárok szerződésének fenntartása vagy sem. Hangsúlyozták viszont azt: a KK-nak az a célja, hogy senki ne maradjon jövedelem nélkül ebben a nehéz időszakban. Épp ezért, írták, elkezdték a megbízási szerződéssel foglalkoztatott pedagógusok felmérését, ha ezzel végeznek, iránymutatást adnak a tankerületeknek. A PDSZ-hez beérkezett jelzéseket egyébként több, budapesti tankerülethez tartozó iskolákban dolgozó pedagógus is megerősítette lapunknak. Azt is mondták: a fővárosi tankerületi igazgatók írásban kérték az iskolákat, hogy a megbízási szerződéssel foglalkoztatott szakos tanárokat ne küldjék el, vonják be őket is a digitális távoktatásba. Nekik a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerbe (KRÉTA) feltöltött anyagokkal kell igazolniuk a munkavégzést. Ugyanakkor a KRÉTA – annak ellenére, hogy az elmúlt években több mint 4 milliárd forintot költöttek a fejlesztésére – még ma sem működik zökkenőmentesen. A Népszavának legalábbis több pedagógus azt nyilatkozta: az elmúlt napokban munka közben többször lefagyott a felület. Előfordult az is, hogy be sem tudtak jelentkezni a rendszerbe. Egy budapesti gimnázium angoltanára azt mondta lapunknak: „finoman” próbálták használni a KRÉTA-t, de így is „széthullott”. Diákjaival ezért más online platformot használnak a kapcsolattartásra. A KRÉTA – amikor épp működik – leginkább adminisztrációs feladatokra, szöveges üzenetek küldésére alkalmas.   

Egyetemisták is védik a határokat

Készüljenek, hamarosan mennek a határra – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) egyik hallgatója szerint a napokban több hallgatótársát is erre szólították fel az egyetem illetékesei. Kiderült, az NKE Rendészettudományi Karának rendőr tisztjelöltjeit érte ez feladat. Az NKE megkeresésünkre közölte: a rendőr tisztjelölt hallgatók jelenleg a készenléti rendőrség munkatársainak munkáját segítik a határon. A határellenőrzési feladatokban segédkező rendőr tisztjelölteknek önálló intézkedési jogkörük nincs, de jogosultak a rendőrségnél rendszeresített kényszerítő eszközök alkalmazására. „A rendőr tisztjelölt hallgatók ezzel esküben vállalt szolgálati kötelezettségüket teljesítik, ami arról is szól, hogy veszélyhelyzet esetén őket is bevethetik rendészeti feladatok ellátására. Korábban ez történt az árvízi védekezés idején is” – írták.

Szerző
Frissítve: 2020.03.20. 11:19

85-re nőtt a magyarországi fertőzöttek száma

Publikálás dátuma
2020.03.20. 07:15

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egy nap alatt 12-vel emelkedett a diagnosztizált betegek száma.
A kormányzati tájékoztató oldal péntek reggeli adatai szerint 85 új koronavírussal fertőzött beteg van Magyarországon.
Csütörtökön ez a szám 73 volt, így egy nap alatt 12-el nőtt a diagnosztizált betegek száma.

Karanténban változatlanul 124 ember van, és továbbra is két gyógyultat regisztráltak. Mintát eddig 3007-et vettek. Ez utóbbi adat azért érdekes, mert csütörtök reggelig 2322 volt, vagyis majdnem 700-al kevesebb. Ami mintha azt mutatná, hogy itthon is kezd nőni a mintavétel üteme. A hivatalos adatok szerint eddig egy halálos áldozata van a járványnak Magyarországon. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország még a kevésbé fertőzött országok közé tartozik, de nagy a látencia. A szakma 10 és 15-szörösre teszi azok számát, akik megfertőződtek, de még nem mentek orvoshoz. A tárcavezető is hangsúlyozta, hogy a következő napokban meg fog ugrani a fertőzöttek száma itthon. Frissítés: A gyógyultak száma kettőről hétre nőtt a koronavirus.gov.hu szerint. Ez azt jelenti, hogy újabb öt embert engedtek ki a karanténból. Jelenleg 116 ember van elkülönítve.
Szerző
Frissítve: 2020.03.20. 08:59