Az egyre súlyosbodó koronavírus-világjárvány bebizonyította azt, amire számos tudós figyelmeztetett: egy technológiafüggő, globalizált civilizációban, a klímaváltozás közepette nem elégséges, ha csak reagálunk a szemünk előtt kialakuló vészhelyzetekre. Egy kutatókból álló szakértői csoport olyan protokollt dolgozott ki, mellyel azonosíthatók a potenciális új kórokozók, és képesek lehetünk proaktívan tenni a járványok kialakulása ellen. Erről Szathmáry Eörs, Széchenyi-díjas evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja, a ELTE Biológia Intézetének egyetemi tanára, a csoport vezetője csütörtökön számolt be.
A vírus állatról, minden valószínűség szerint denevérről „ugorhatott át" az emberre. Ennek a vírusnak számos genetikai rokona ismert különféle állatfajokból, és szintén a koronavírusok családjába tartozik a 2000-es évek elején Kínában felbukkant SARS, majd pár évvel később a Közel-Keleten feltűnt MERS vírusa, melyek nem okoztak ugyan világjárványt, ám így is több száz áldozatot követeltek.
Világosan látszik, hogy az intenzív globális utasforgalommal a kórokozó meglehetősen gyorsan eljutott a világ minden tájára, és a hosszú ideig tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató hordozók miatt kevés esély volt arra, hogy a terjedést megakadályozó hatékony, de az emberi szabadságot nem végletesen korlátozó intézkedéseket hozzanak.
A magyarországi Ökológiai Kutatóközpont szerint fel kell kutatni a potenciálisan veszélyes kórokozókat és hordozóikat. Mivel az összes élőlény vizsgálata irreálisan nagy feladat lenne, a protokollt kidolgozó szakértők azt ajánlják, hogy fókuszáljunk az emberi civilizáció és a természet határterületeire, és azokra az élőlényekre, amelyek e határterületeken mozognak. Így például érdemes lehet odafigyelni a kertvárosokban, parkokban nagy számban élő sünökre. (A Népszava is nemrégiben számolt be arról, hogy ezek a kis emlősök számos, fertőzésre alkalmas kullancsot hordozhatnak). Szükséges óvakodni a településekre bejáró rókáktól és a sertéshizlaldák lámpái körül rovarokat kapdosó denevérekre is. Mint átvivő élőlények, a már említett kullancsfajok mellett a szúnyogfajok is veszélyesek lehetnek. Ezért a magyar kutatók azt javasolják, hogy a kutatásba a szakirányú intézmények mellett érdemes bevonni a természetjárókat, horgászokat és a vadászokat is.
A kutatók szerint Magyarország képes egy, olyan rendszer elindítására és működtetésére, amely gondos lehet a jövő kórokozói elleni felkészülésben, azonban – amint az az új koronavírus kapcsán látható – a fenyegetés gyakran igen messziről érkezik. Ezért a rendszer magyarországi bevezetése egyúttal példaként szolgálhatna más országok számára, és végül, ha elegen csatlakoznak hozzá, kialakulhatna egy világméretű korai előrejelző hálózat - vélik a hazai kutatók, akik a magyar kormányhoz is eljuttatták elképzeléseiket.
