Magyarország átvenné a kezdeményezést a jövő járványaival szemben

Publikálás dátuma
2020.03.19. 15:45
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az egyre súlyosbodó koronavírus-világjárvány bebizonyította azt, amire számos tudós figyelmeztetett: egy technológiafüggő, globalizált civilizációban, a klímaváltozás közepette nem elégséges, ha csak reagálunk a szemünk előtt kialakuló vészhelyzetekre. Egy kutatókból álló szakértői csoport olyan protokollt dolgozott ki, mellyel azonosíthatók a potenciális új kórokozók, és képesek lehetünk proaktívan tenni a járványok kialakulása ellen. Erről Szathmáry Eörs, Széchenyi-díjas evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja, a ELTE Biológia Intézetének egyetemi tanára, a csoport vezetője csütörtökön számolt be. A vírus állatról, minden valószínűség szerint denevérről „ugorhatott át" az emberre. Ennek a vírusnak számos genetikai rokona ismert különféle állatfajokból, és szintén a koronavírusok családjába tartozik a 2000-es évek elején Kínában felbukkant SARS, majd pár évvel később a Közel-Keleten feltűnt MERS vírusa, melyek nem okoztak ugyan világjárványt, ám így is több száz áldozatot követeltek. Világosan látszik, hogy az intenzív globális utasforgalommal a kórokozó meglehetősen gyorsan eljutott a világ minden tájára, és a hosszú ideig tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató hordozók miatt kevés esély volt arra, hogy a terjedést megakadályozó hatékony, de az emberi szabadságot nem végletesen korlátozó intézkedéseket hozzanak. A magyarországi Ökológiai Kutatóközpont szerint fel kell kutatni a potenciálisan veszélyes kórokozókat és hordozóikat. Mivel az összes élőlény vizsgálata irreálisan nagy feladat lenne, a protokollt kidolgozó szakértők azt ajánlják, hogy fókuszáljunk az emberi civilizáció és a természet határterületeire, és azokra az élőlényekre, amelyek e határterületeken mozognak. Így például érdemes lehet odafigyelni a kertvárosokban, parkokban nagy számban élő sünökre. (A Népszava is nemrégiben számolt be arról, hogy ezek a kis emlősök számos, fertőzésre alkalmas kullancsot hordozhatnak). Szükséges óvakodni a településekre bejáró rókáktól és a sertéshizlaldák lámpái körül rovarokat kapdosó denevérekre is. Mint átvivő élőlények, a már említett kullancsfajok mellett a szúnyogfajok is veszélyesek lehetnek. Ezért a magyar kutatók azt javasolják, hogy a kutatásba a szakirányú intézmények mellett érdemes bevonni a természetjárókat, horgászokat és a vadászokat is. A kutatók szerint Magyarország képes egy, olyan rendszer elindítására és működtetésére, amely gondos lehet a jövő kórokozói elleni felkészülésben, azonban – amint az az új koronavírus kapcsán látható – a fenyegetés gyakran igen messziről érkezik. Ezért a rendszer magyarországi bevezetése egyúttal példaként szolgálhatna más országok számára, és végül, ha elegen csatlakoznak hozzá, kialakulhatna egy világméretű korai előrejelző hálózat - vélik a hazai kutatók, akik a magyar kormányhoz is eljuttatták elképzeléseiket.
Szerző
Témák
koronavírus

Megvédheti az anyatej az újszülötteket a vérmérgezéstől

Publikálás dátuma
2020.03.19. 15:45

Fotó: Catherine DELAHAYE / AFP
Aktiválja a bélsejtek receptorait egy molekula, amivel megakadályozza a születést követő 72 órától 60 napig megjelenő korai szepszist.
Amerikai kutatók egereken végzett kísérletei szerint az anyetejben található molekulák egyike (epidermális növekedési faktor, EGF) aktiválja a bélsejtek receptorait, ezzel megakadályozza a veszélyes bélbaktériumok bejutását a véráramba, ahol szepszist, vagyis vérmérgezést idézhetnek elő.
A St. Louis-i Washingtoni Orvosi Egyetem és a Mayo Klinika kutatói újszülött egereket fertőztek meg Escherichia coli baktériummal, amelyet a szepszis korai szakaszában szenvedő egér véréből nyertek. A kisegereket aztán vagy saját anyjuk szoptatta vagy egy másik nőstény, amely korábban ellett, ezért az anyatejében már alacsonyabb volt az EGF szintje. 
A tanulmány szerint szepszis csak azoknál a kisegereknél alakult ki, amelyeket a már hosszabb ideje szoptató, vagyis alacsonyabb EGF-szinttel rendelkező tejű nőstények tápláltak. Kathryn A. Knoop, a Mayo Klinika immunológia professzora, a tanulmány első szerzője szerint az eredmény nemcsak arra utal, hogy szükség van az anyatejes táplálásra, amikor csak lehetséges, hanem arra is, hogy az újszülötteknek magasabb EGF-koncentrációjú anyatejre van szükségük. 
A kutató rámutatott, hogy amikor egy csecsemőt más anya által biztosított anyatejjel táplálnak, előfordulhat, hogy abban nem megfelelő az EGF-szint, mivel általában a már hosszabb ideje szoptató nők adnak tejet. Knoop hozzáfűzte, hogy az újszülötteknek szánt anyatejben esetleg meg lehetne növelni a epidermális növekedési faktor mennyiségét, hogy pótolják a hiányt. Az antibiotikumokkal ellentétben, amelyek megölik a baktériumokat, az anyatej, amely nagyobb mennyiségű EGF-et tartalmaz, nem pusztítja el a káros vagy hasznos baktériumokat a gyomorban, csak megakadályozza, hogy bekerüljenek a véráramba. 
A Washingtoni Egyetemen dolgozó Phillip I. Tarr gyermekgyógyász, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány társkutatója szerint miközben nem szokványos stratégiáról van szó egy fertőzés kezelésében, a közeljövőben hasznos lehet a módszer a halállal fenyegető fertőzések elkerülésére. A korai szepszis a születést követő 72 órától 60 napig léphet fel, és az újszülöttkori halálozások 26 százalékáért felelős. A koraszülöttek 10 százalékánál fordul elő korai szepszis, aminek következtében 30-50 százalékuk hal meg.
Szerző
Témák
anyatej szepszis

Ennyit az összeesküvés-elméletekről: magától fejlődött ki a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.03.19. 14:26

Fotó: NIAID-NIH / AFP
Denevérekben vagy tobzoskákban formálódhatott a kórokozó, ami sokkal hatékonyabb annál, hogy mesterséges legyen.
A koronavírussal kapcsolatban számos összeesküvés-elmélet terjed már január óta, az egyik legnépszerűbb kétségtelenül az, hogy a vírust mesterségesen, egy laborban hozták létre, ahonnan aztán kiszabadult, esetleg valaki szándékosan engedte szabadjára Kínában. Azt persze eddig is sejteni lehetett, hogy ez teljes képtelenség, egy friss kutatásban pedig sikerült is bebizonyítani, hogy a vírus természetes úton fejlődött ki – írja az Index, a The Telegraph cikkét idézve. A Nature Medicine szaklapban publikált tanulmányban a kutatók az új típusú koronavírus genomszekvenciáját vizsgálták meg, ez alapján pedig egyértelműnek tűnik, hogy a vírus a korábbi feltételezéseknek megfelelően
természetes úton fejlődött ki denevérekben vagy tobzoskákban.

A kutatók szerint a vírus sejtekbe való beférkőzésre használt fehérjéi egyszerűen túl hatékonyak ahhoz, hogy a SARS-CoV-2 mesterséges legyen, és a természetes fejlődés mellett szól a vírus molekuláris struktúrája is. A kutatók szerint ha valaki egy új koronavírust szeretne létrehozni, az alighanem egy már létező, megbetegedést okozó vírust használna fel ehhez, a SARS-CoV-2 viszont merőben eltér mind a hat ismert koronavírustól.  Egy ilyen vírust persze a nulláról is meg lehet alkotni – mint az Index írja, jelenleg is zajlanak erre vonatkozó kísérletek, ugyanis a jelenleg terjedő vírus laborban előállított pontos mása rendkívül hasznos lehetne az ellene folytatott harcban –, erre azonban nagyon kevés labor képes, és a hozzá szükséges gének beszerzése is komolyan szabályozott folyamat. 
Szerző