Légzési és tüdőproblémák esetén a legveszélyesebb a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.03.20. 11:38

Fotó: AMELIE-BENOIST / AFP/BSIP
A légszomjat, asztmás légzést vagy tüdőproblémákat okozó krónikus betegségek esetén nagyobb a kockázata annak, hogy súlyosabb tünetei lesznek a fertőzésnek.
Az olyan betegségek esetében, amelyek légszomjat, asztmás légzést vagy tüdőproblémákat okoznak, nagyobb a kockázata annak, hogy súlyosabb új koronavírus-fertőzés alakul ki egy új tanulmány szerint. A kutatók azt is kimutatták, hogy a légszomj vagy nehézlégzés az egyedüli olyan Covid-19-tünet, amely jelentősen összefügg a súlyos esetekkel és az intenzív osztályon ápolt betegek eseteivel.
A MedRxiv tudományos tanulmányok honlapján közzétett, független szakértők által még nem elbírált tanulmány szerint nem minden alapbetegség hordozza a hozzáadott komplikációk ugyanilyen kockázatát a Covid-19-betegek esetében. A hosszú távon légzési problémákat okozó COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) a legnagyobb kockázati tényező a kórházba került Covid-19-betegek körében a tanulmány szerint.
A kutatás megállapításai segíthetik a közegészségügyi illetékeseket és az orvosokat a legnagyobb kockázatú betegek rangsorolásában – mondta Vageesh Jain, a University College London kutatója, a tanulmány társszerzője.
A londoni egyetem kutatói hét kisebb kínai tanulmányt elemeztek, amelyekben 1813, laboratóriumban diagnosztizált Covid-19-beteg esetét vizsgálták. A légszomjjal küzdő betegeknél 3,7-szer nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy súlyos Covid-19-betegek lesznek és 6,6-szor nagyobb volt a valószínűsége, hogy intenzív osztályra kerülnek, azokhoz képet, akiknek nem volt ilyen problémájuk. A COPD-betegek esetében 6,4-szer nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy súlyosan megbetegszenek és 17,8-szor nagyobb a valószínűsége, hogy intenzív osztályra kerülnek.
Az új koronavírus már több mint 200 ezer embert fertőzött meg és 8500 beteg halálát okozta világszerte. A betegség egy légzőszervi fertőzés, amely légszomjjal, tüdőelégtelenséggel jár. Enyhébb esetekben lázzal és köhögéssel.
Szerző

Magyarország átvenné a kezdeményezést a jövő járványaival szemben

Publikálás dátuma
2020.03.19. 15:45
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az egyre súlyosbodó koronavírus-világjárvány bebizonyította azt, amire számos tudós figyelmeztetett: egy technológiafüggő, globalizált civilizációban, a klímaváltozás közepette nem elégséges, ha csak reagálunk a szemünk előtt kialakuló vészhelyzetekre. Egy kutatókból álló szakértői csoport olyan protokollt dolgozott ki, mellyel azonosíthatók a potenciális új kórokozók, és képesek lehetünk proaktívan tenni a járványok kialakulása ellen. Erről Szathmáry Eörs, Széchenyi-díjas evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja, a ELTE Biológia Intézetének egyetemi tanára, a csoport vezetője csütörtökön számolt be. A vírus állatról, minden valószínűség szerint denevérről „ugorhatott át" az emberre. Ennek a vírusnak számos genetikai rokona ismert különféle állatfajokból, és szintén a koronavírusok családjába tartozik a 2000-es évek elején Kínában felbukkant SARS, majd pár évvel később a Közel-Keleten feltűnt MERS vírusa, melyek nem okoztak ugyan világjárványt, ám így is több száz áldozatot követeltek. Világosan látszik, hogy az intenzív globális utasforgalommal a kórokozó meglehetősen gyorsan eljutott a világ minden tájára, és a hosszú ideig tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató hordozók miatt kevés esély volt arra, hogy a terjedést megakadályozó hatékony, de az emberi szabadságot nem végletesen korlátozó intézkedéseket hozzanak. A magyarországi Ökológiai Kutatóközpont szerint fel kell kutatni a potenciálisan veszélyes kórokozókat és hordozóikat. Mivel az összes élőlény vizsgálata irreálisan nagy feladat lenne, a protokollt kidolgozó szakértők azt ajánlják, hogy fókuszáljunk az emberi civilizáció és a természet határterületeire, és azokra az élőlényekre, amelyek e határterületeken mozognak. Így például érdemes lehet odafigyelni a kertvárosokban, parkokban nagy számban élő sünökre. (A Népszava is nemrégiben számolt be arról, hogy ezek a kis emlősök számos, fertőzésre alkalmas kullancsot hordozhatnak). Szükséges óvakodni a településekre bejáró rókáktól és a sertéshizlaldák lámpái körül rovarokat kapdosó denevérekre is. Mint átvivő élőlények, a már említett kullancsfajok mellett a szúnyogfajok is veszélyesek lehetnek. Ezért a magyar kutatók azt javasolják, hogy a kutatásba a szakirányú intézmények mellett érdemes bevonni a természetjárókat, horgászokat és a vadászokat is. A kutatók szerint Magyarország képes egy, olyan rendszer elindítására és működtetésére, amely gondos lehet a jövő kórokozói elleni felkészülésben, azonban – amint az az új koronavírus kapcsán látható – a fenyegetés gyakran igen messziről érkezik. Ezért a rendszer magyarországi bevezetése egyúttal példaként szolgálhatna más országok számára, és végül, ha elegen csatlakoznak hozzá, kialakulhatna egy világméretű korai előrejelző hálózat - vélik a hazai kutatók, akik a magyar kormányhoz is eljuttatták elképzeléseiket.
Szerző
Témák
koronavírus

Megvédheti az anyatej az újszülötteket a vérmérgezéstől

Publikálás dátuma
2020.03.19. 15:45

Fotó: Catherine DELAHAYE / AFP
Aktiválja a bélsejtek receptorait egy molekula, amivel megakadályozza a születést követő 72 órától 60 napig megjelenő korai szepszist.
Amerikai kutatók egereken végzett kísérletei szerint az anyetejben található molekulák egyike (epidermális növekedési faktor, EGF) aktiválja a bélsejtek receptorait, ezzel megakadályozza a veszélyes bélbaktériumok bejutását a véráramba, ahol szepszist, vagyis vérmérgezést idézhetnek elő.
A St. Louis-i Washingtoni Orvosi Egyetem és a Mayo Klinika kutatói újszülött egereket fertőztek meg Escherichia coli baktériummal, amelyet a szepszis korai szakaszában szenvedő egér véréből nyertek. A kisegereket aztán vagy saját anyjuk szoptatta vagy egy másik nőstény, amely korábban ellett, ezért az anyatejében már alacsonyabb volt az EGF szintje. 
A tanulmány szerint szepszis csak azoknál a kisegereknél alakult ki, amelyeket a már hosszabb ideje szoptató, vagyis alacsonyabb EGF-szinttel rendelkező tejű nőstények tápláltak. Kathryn A. Knoop, a Mayo Klinika immunológia professzora, a tanulmány első szerzője szerint az eredmény nemcsak arra utal, hogy szükség van az anyatejes táplálásra, amikor csak lehetséges, hanem arra is, hogy az újszülötteknek magasabb EGF-koncentrációjú anyatejre van szükségük. 
A kutató rámutatott, hogy amikor egy csecsemőt más anya által biztosított anyatejjel táplálnak, előfordulhat, hogy abban nem megfelelő az EGF-szint, mivel általában a már hosszabb ideje szoptató nők adnak tejet. Knoop hozzáfűzte, hogy az újszülötteknek szánt anyatejben esetleg meg lehetne növelni a epidermális növekedési faktor mennyiségét, hogy pótolják a hiányt. Az antibiotikumokkal ellentétben, amelyek megölik a baktériumokat, az anyatej, amely nagyobb mennyiségű EGF-et tartalmaz, nem pusztítja el a káros vagy hasznos baktériumokat a gyomorban, csak megakadályozza, hogy bekerüljenek a véráramba. 
A Washingtoni Egyetemen dolgozó Phillip I. Tarr gyermekgyógyász, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány társkutatója szerint miközben nem szokványos stratégiáról van szó egy fertőzés kezelésében, a közeljövőben hasznos lehet a módszer a halállal fenyegető fertőzések elkerülésére. A korai szepszis a születést követő 72 órától 60 napig léphet fel, és az újszülöttkori halálozások 26 százalékáért felelős. A koraszülöttek 10 százalékánál fordul elő korai szepszis, aminek következtében 30-50 százalékuk hal meg.
Szerző
Témák
anyatej szepszis