Csodacsirkének becézik a kutatók a legrégebbi ismert madarat

Publikálás dátuma
2020.03.20. 13:26

Fotó: PHILLIP KRZEMINSKI
A 66,7 millió évvel ezelőtt élt szárnyas fosszíliáit Belgiumban tárták fel.
A legrégebbi ismert modern madár fosszíliáit tárták fel Belgiumban. A különleges lelet betekintést enged a modern madár korai evolúciójába a dinoszauruszok korának végén, épp azelőtt, hogy egy aszteroida becsapódása megváltoztatta volna az életet a Földön.
A kutatók az Asteriornis maastrichtensis nevet adták a fogoly méretű állatnak, amely a kréta földtörténeti korszakban, nagyjából 66,7 millió évvel ezelőtt a parti területeken élt. Ez képviseli a legrégebbi ismert, anatómiailag modern madarat. Koponyája jellegzetességei megegyeznek a tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe tartozó mai madarakéval, például a tyúkéval, a pulykáéval, a fürjével és a fácánéval, valamint a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe tartozó szárnyasokéval, ilyen például a kacsa, a lúd és a hattyú.
A kutatást vezető Daniel Field a Csodacsirke becenevet adta a fosszíliának, utalva a csirkékre emlékeztető csőrére és a felfedezés tudományos jelentőségére. A fosszília tudományos neve, az Asteriornis utalás Asztériára, a hullócsillagok görög istennőjére és a pusztító aszteroidára. A madarak apró, tollas dinoszauruszokból fejlődtek ki mintegy 150 millió évvel ezelőtt. Sok madárnál megmaradtak az olyan primitív jellemzőik, mint a fogak, egészen az aszteroida 66 millió évvel ezelőtti becsapódásáig, amely a fajok tömeges kihalását eredményezte, így a Föld állat- és növényfajainak mindegy kétharmada tűnt el. 
A most élő, mintegy 11 ezer madárfaj közös ősének megjelenését az eddigi becslések 100 és 70 millió évvel ezelőttre tették a DNS-mutációk arányán alapuló számítások szerint. Mindezidáig az anatómiailag modern madár legrégebbi ismert fosszíliája a Vegavis nevű egyed volt, amely 66,5 millió évvel ezelőtt élt az Antarktisz területén. A madarak családfáján való elhelyezéséről nincs egyetértés a kutatók között.
A most felfedezett fosszília első látásra mindössze néhány töredezett végtagcsontnak tűnt, amelyek egy kis kőből álltak ki. "Amikor CT-vel megvizsgáltuk a köveket, meglepődve fedeztünk fel egy hihetetlen, szinte teljes koponyát, amely visszanézett ránk a számítógép képernyőjéről" - mondta Daniel Field, a Cambridge-i Egyetem paleontológusa, a Nature című szaklapban megjelent kutatás fő szerzője.
Az Asteriornis maastrichtensis segíthet fényt deríteni arra, milyen tényezők segíthettek egyes madaraknak, hogy túléljék az aszteroida becsapódását, miközben más madarak kihaltak –mondta el Daniel Ksepka, a tanulmány társszerzője, az amerikai Greenwichben lévő Bruce Múzeum kutatója.
Az ősmadár viszonylag kis méretű - mintegy 30 centiméter hosszú - teste segíthette túlélését, a globális környezeti katasztrófát követően ugyanis a nagyobb méretű állatok nehezen találhattak elegendő táplálékot – emelte ki Ksepka. Emellett a part menti környezethez való alkalmazkodása révén megmenekült az erdőtüzektől is, amelyek a tudósok szerint követték az aszteroida becsapódását és amelyek a fákon élő madarakat is megölték.
Szerző
Témák
ősmadár Belgium

Légzési és tüdőproblémák esetén a legveszélyesebb a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.03.20. 11:38

Fotó: AMELIE-BENOIST / AFP/BSIP
A légszomjat, asztmás légzést vagy tüdőproblémákat okozó krónikus betegségek esetén nagyobb a kockázata annak, hogy súlyosabb tünetei lesznek a fertőzésnek.
Az olyan betegségek esetében, amelyek légszomjat, asztmás légzést vagy tüdőproblémákat okoznak, nagyobb a kockázata annak, hogy súlyosabb új koronavírus-fertőzés alakul ki egy új tanulmány szerint. A kutatók azt is kimutatták, hogy a légszomj vagy nehézlégzés az egyedüli olyan Covid-19-tünet, amely jelentősen összefügg a súlyos esetekkel és az intenzív osztályon ápolt betegek eseteivel.
A MedRxiv tudományos tanulmányok honlapján közzétett, független szakértők által még nem elbírált tanulmány szerint nem minden alapbetegség hordozza a hozzáadott komplikációk ugyanilyen kockázatát a Covid-19-betegek esetében. A hosszú távon légzési problémákat okozó COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) a legnagyobb kockázati tényező a kórházba került Covid-19-betegek körében a tanulmány szerint.
A kutatás megállapításai segíthetik a közegészségügyi illetékeseket és az orvosokat a legnagyobb kockázatú betegek rangsorolásában – mondta Vageesh Jain, a University College London kutatója, a tanulmány társszerzője.
A londoni egyetem kutatói hét kisebb kínai tanulmányt elemeztek, amelyekben 1813, laboratóriumban diagnosztizált Covid-19-beteg esetét vizsgálták. A légszomjjal küzdő betegeknél 3,7-szer nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy súlyos Covid-19-betegek lesznek és 6,6-szor nagyobb volt a valószínűsége, hogy intenzív osztályra kerülnek, azokhoz képet, akiknek nem volt ilyen problémájuk. A COPD-betegek esetében 6,4-szer nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy súlyosan megbetegszenek és 17,8-szor nagyobb a valószínűsége, hogy intenzív osztályra kerülnek.
Az új koronavírus már több mint 200 ezer embert fertőzött meg és 8500 beteg halálát okozta világszerte. A betegség egy légzőszervi fertőzés, amely légszomjjal, tüdőelégtelenséggel jár. Enyhébb esetekben lázzal és köhögéssel.
Szerző

Magyarország átvenné a kezdeményezést a jövő járványaival szemben

Publikálás dátuma
2020.03.19. 15:45
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az egyre súlyosbodó koronavírus-világjárvány bebizonyította azt, amire számos tudós figyelmeztetett: egy technológiafüggő, globalizált civilizációban, a klímaváltozás közepette nem elégséges, ha csak reagálunk a szemünk előtt kialakuló vészhelyzetekre. Egy kutatókból álló szakértői csoport olyan protokollt dolgozott ki, mellyel azonosíthatók a potenciális új kórokozók, és képesek lehetünk proaktívan tenni a járványok kialakulása ellen. Erről Szathmáry Eörs, Széchenyi-díjas evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja, a ELTE Biológia Intézetének egyetemi tanára, a csoport vezetője csütörtökön számolt be. A vírus állatról, minden valószínűség szerint denevérről „ugorhatott át" az emberre. Ennek a vírusnak számos genetikai rokona ismert különféle állatfajokból, és szintén a koronavírusok családjába tartozik a 2000-es évek elején Kínában felbukkant SARS, majd pár évvel később a Közel-Keleten feltűnt MERS vírusa, melyek nem okoztak ugyan világjárványt, ám így is több száz áldozatot követeltek. Világosan látszik, hogy az intenzív globális utasforgalommal a kórokozó meglehetősen gyorsan eljutott a világ minden tájára, és a hosszú ideig tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató hordozók miatt kevés esély volt arra, hogy a terjedést megakadályozó hatékony, de az emberi szabadságot nem végletesen korlátozó intézkedéseket hozzanak. A magyarországi Ökológiai Kutatóközpont szerint fel kell kutatni a potenciálisan veszélyes kórokozókat és hordozóikat. Mivel az összes élőlény vizsgálata irreálisan nagy feladat lenne, a protokollt kidolgozó szakértők azt ajánlják, hogy fókuszáljunk az emberi civilizáció és a természet határterületeire, és azokra az élőlényekre, amelyek e határterületeken mozognak. Így például érdemes lehet odafigyelni a kertvárosokban, parkokban nagy számban élő sünökre. (A Népszava is nemrégiben számolt be arról, hogy ezek a kis emlősök számos, fertőzésre alkalmas kullancsot hordozhatnak). Szükséges óvakodni a településekre bejáró rókáktól és a sertéshizlaldák lámpái körül rovarokat kapdosó denevérekre is. Mint átvivő élőlények, a már említett kullancsfajok mellett a szúnyogfajok is veszélyesek lehetnek. Ezért a magyar kutatók azt javasolják, hogy a kutatásba a szakirányú intézmények mellett érdemes bevonni a természetjárókat, horgászokat és a vadászokat is. A kutatók szerint Magyarország képes egy, olyan rendszer elindítására és működtetésére, amely gondos lehet a jövő kórokozói elleni felkészülésben, azonban – amint az az új koronavírus kapcsán látható – a fenyegetés gyakran igen messziről érkezik. Ezért a rendszer magyarországi bevezetése egyúttal példaként szolgálhatna más országok számára, és végül, ha elegen csatlakoznak hozzá, kialakulhatna egy világméretű korai előrejelző hálózat - vélik a hazai kutatók, akik a magyar kormányhoz is eljuttatták elképzeléseiket.
Szerző
Témák
koronavírus