Vajjal kopásállóvá tett sziklarajzokat találtak egy kínai hegyen

Publikálás dátuma
2020.03.21. 10:10
Festett Buddha faragványok Garzéban
Fotó: AFP/Xinhua
Különféle tibeti buddhista képeket és több, ősi tibeti nyelven írt feljegyzést is rejtenek a nyomok.
A hegy a Szecsuán tartomány Garze Tibeti Autonóm Prefektúrájában lévő zhendai kolostor közelében található. A helyi hatóságok küldtek egy kutatócsapatot a helyszínre, amely több sziklarajzot talált a hegy lábától kezdve egészen a hegy teteje közelében lévő barlangig. A rajzok között különféle tibeti buddhista képeket és több, ősi tibeti nyelven írt feljegyzést is találtak. Egy nagy, 2 méterszer 0,7-1 méteres rajzot is találtak a hegyoldalban. A kutatók elmondták, nehéz volt azonosítani az ősi rajzokat, mivel a helyi lakosok vajat dörzsöltek beléjük, hogy megvédjék őket a kopástól.
A szakértők 2017-ben a Ming-dinasztiához (1368-1644) köthető falfestményeket és agyagszobrokat fedeztek fel a kolostorban. Badan, a kolostorban élő egyik szerzetes szerint a sziklarajzok ugyanabból a korszakból származhatnak, mint a kolostor festményei. A helyi vezetőség közlése szerint további vizsgálatokat fognak végezni a kulturális emlékek védelme érdekben és szakértőket hívnak a további kutatások elvégzésére.
Szerző
Témák
sziklarajzok

Csodacsirkének becézik a kutatók a legrégebbi ismert madarat

Publikálás dátuma
2020.03.20. 13:26

Fotó: PHILLIP KRZEMINSKI
A 66,7 millió évvel ezelőtt élt szárnyas fosszíliáit Belgiumban tárták fel.
A legrégebbi ismert modern madár fosszíliáit tárták fel Belgiumban. A különleges lelet betekintést enged a modern madár korai evolúciójába a dinoszauruszok korának végén, épp azelőtt, hogy egy aszteroida becsapódása megváltoztatta volna az életet a Földön.
A kutatók az Asteriornis maastrichtensis nevet adták a fogoly méretű állatnak, amely a kréta földtörténeti korszakban, nagyjából 66,7 millió évvel ezelőtt a parti területeken élt. Ez képviseli a legrégebbi ismert, anatómiailag modern madarat. Koponyája jellegzetességei megegyeznek a tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe tartozó mai madarakéval, például a tyúkéval, a pulykáéval, a fürjével és a fácánéval, valamint a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe tartozó szárnyasokéval, ilyen például a kacsa, a lúd és a hattyú.
A kutatást vezető Daniel Field a Csodacsirke becenevet adta a fosszíliának, utalva a csirkékre emlékeztető csőrére és a felfedezés tudományos jelentőségére. A fosszília tudományos neve, az Asteriornis utalás Asztériára, a hullócsillagok görög istennőjére és a pusztító aszteroidára. A madarak apró, tollas dinoszauruszokból fejlődtek ki mintegy 150 millió évvel ezelőtt. Sok madárnál megmaradtak az olyan primitív jellemzőik, mint a fogak, egészen az aszteroida 66 millió évvel ezelőtti becsapódásáig, amely a fajok tömeges kihalását eredményezte, így a Föld állat- és növényfajainak mindegy kétharmada tűnt el. 
A most élő, mintegy 11 ezer madárfaj közös ősének megjelenését az eddigi becslések 100 és 70 millió évvel ezelőttre tették a DNS-mutációk arányán alapuló számítások szerint. Mindezidáig az anatómiailag modern madár legrégebbi ismert fosszíliája a Vegavis nevű egyed volt, amely 66,5 millió évvel ezelőtt élt az Antarktisz területén. A madarak családfáján való elhelyezéséről nincs egyetértés a kutatók között.
A most felfedezett fosszília első látásra mindössze néhány töredezett végtagcsontnak tűnt, amelyek egy kis kőből álltak ki. "Amikor CT-vel megvizsgáltuk a köveket, meglepődve fedeztünk fel egy hihetetlen, szinte teljes koponyát, amely visszanézett ránk a számítógép képernyőjéről" - mondta Daniel Field, a Cambridge-i Egyetem paleontológusa, a Nature című szaklapban megjelent kutatás fő szerzője.
Az Asteriornis maastrichtensis segíthet fényt deríteni arra, milyen tényezők segíthettek egyes madaraknak, hogy túléljék az aszteroida becsapódását, miközben más madarak kihaltak –mondta el Daniel Ksepka, a tanulmány társszerzője, az amerikai Greenwichben lévő Bruce Múzeum kutatója.
Az ősmadár viszonylag kis méretű - mintegy 30 centiméter hosszú - teste segíthette túlélését, a globális környezeti katasztrófát követően ugyanis a nagyobb méretű állatok nehezen találhattak elegendő táplálékot – emelte ki Ksepka. Emellett a part menti környezethez való alkalmazkodása révén megmenekült az erdőtüzektől is, amelyek a tudósok szerint követték az aszteroida becsapódását és amelyek a fákon élő madarakat is megölték.
Szerző
Témák
ősmadár Belgium

Légzési és tüdőproblémák esetén a legveszélyesebb a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.03.20. 11:38

Fotó: AMELIE-BENOIST / AFP/BSIP
A légszomjat, asztmás légzést vagy tüdőproblémákat okozó krónikus betegségek esetén nagyobb a kockázata annak, hogy súlyosabb tünetei lesznek a fertőzésnek.
Az olyan betegségek esetében, amelyek légszomjat, asztmás légzést vagy tüdőproblémákat okoznak, nagyobb a kockázata annak, hogy súlyosabb új koronavírus-fertőzés alakul ki egy új tanulmány szerint. A kutatók azt is kimutatták, hogy a légszomj vagy nehézlégzés az egyedüli olyan Covid-19-tünet, amely jelentősen összefügg a súlyos esetekkel és az intenzív osztályon ápolt betegek eseteivel.
A MedRxiv tudományos tanulmányok honlapján közzétett, független szakértők által még nem elbírált tanulmány szerint nem minden alapbetegség hordozza a hozzáadott komplikációk ugyanilyen kockázatát a Covid-19-betegek esetében. A hosszú távon légzési problémákat okozó COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) a legnagyobb kockázati tényező a kórházba került Covid-19-betegek körében a tanulmány szerint.
A kutatás megállapításai segíthetik a közegészségügyi illetékeseket és az orvosokat a legnagyobb kockázatú betegek rangsorolásában – mondta Vageesh Jain, a University College London kutatója, a tanulmány társszerzője.
A londoni egyetem kutatói hét kisebb kínai tanulmányt elemeztek, amelyekben 1813, laboratóriumban diagnosztizált Covid-19-beteg esetét vizsgálták. A légszomjjal küzdő betegeknél 3,7-szer nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy súlyos Covid-19-betegek lesznek és 6,6-szor nagyobb volt a valószínűsége, hogy intenzív osztályra kerülnek, azokhoz képet, akiknek nem volt ilyen problémájuk. A COPD-betegek esetében 6,4-szer nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy súlyosan megbetegszenek és 17,8-szor nagyobb a valószínűsége, hogy intenzív osztályra kerülnek.
Az új koronavírus már több mint 200 ezer embert fertőzött meg és 8500 beteg halálát okozta világszerte. A betegség egy légzőszervi fertőzés, amely légszomjjal, tüdőelégtelenséggel jár. Enyhébb esetekben lázzal és köhögéssel.
Szerző