Előfizetés

Vajjal kopásállóvá tett sziklarajzokat találtak egy kínai hegyen

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.21. 10:10
Festett Buddha faragványok Garzéban
Fotó: AFP/Xinhua
Különféle tibeti buddhista képeket és több, ősi tibeti nyelven írt feljegyzést is rejtenek a nyomok.
A hegy a Szecsuán tartomány Garze Tibeti Autonóm Prefektúrájában lévő zhendai kolostor közelében található. A helyi hatóságok küldtek egy kutatócsapatot a helyszínre, amely több sziklarajzot talált a hegy lábától kezdve egészen a hegy teteje közelében lévő barlangig. A rajzok között különféle tibeti buddhista képeket és több, ősi tibeti nyelven írt feljegyzést is találtak. Egy nagy, 2 méterszer 0,7-1 méteres rajzot is találtak a hegyoldalban. A kutatók elmondták, nehéz volt azonosítani az ősi rajzokat, mivel a helyi lakosok vajat dörzsöltek beléjük, hogy megvédjék őket a kopástól.
A szakértők 2017-ben a Ming-dinasztiához (1368-1644) köthető falfestményeket és agyagszobrokat fedeztek fel a kolostorban. Badan, a kolostorban élő egyik szerzetes szerint a sziklarajzok ugyanabból a korszakból származhatnak, mint a kolostor festményei. A helyi vezetőség közlése szerint további vizsgálatokat fognak végezni a kulturális emlékek védelme érdekben és szakértőket hívnak a további kutatások elvégzésére.

Megkönnyíti az otthon maradást az érkező ború, hideg és fejfájás

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.20. 17:43

Fotó: LAURENT/CARIO/BSIP / AFP
A szombaton érkező erős hidegfront a hangulatot rontó hatásán kívül nem intenzív panaszokat is okozhat az időjárásra érzékenyeknek.
Pénteken még nagyon kellemes, hamisítatlan tavaszi időben van részünk, a legtöbb helyen még 18 foknál is magasabban alakulnak a hőmérsékleti értékek. Sokat süt a nap, eső nem várható és szél sem fúj. Az idilli állapotnak azonban a szombaton érkező nagyon erős hidegfront vet véget – írta Pintér Ferenc meteogyógyász a Facebook-oldalán
A napsütés jótékonyan hat a hangulatra és a közérzetre, feltölt energiával. Azok, akik nehezen viselik a nagyobb napi hőingást, enyhébb vérnyomásproblémákat tapasztalhatnak, de alvászavarok is jelentkezhetnek, ami nappali fáradtságot, nyűgösséget eredményezhet. A téli időszak után, még a jó idő ellenére is előfordul, hogy erőtlennek, kedvetlennek érezzük magunkat. Aki a tartós melegre érzékeny, migrént és koncentrálási problémákat tapasztalhat. 
Azok, akik korai növények pollenjére allergiásak, a panaszaik fokozódására számíthatnak. Nagyobb mennyiségben jelenleg az éger és a tiszafafélék virágpora található meg a levegőben, de többfelé már a kőris is okozhat enyhébb tüneteket. Érdemes kerülni a tejtermékek fogyasztását és a délutáni órákban a szabadban sportolást – olvasható a Meteo Klinika honlapján.
Szombaton aztán véget ér a kellemes tavaszi idő, ugyanis észak, északnyugat felől egy nagyon erős hidegfront éri el a Kárpát-medence térségét. Ennek hatására görcsös panaszok jelentkezhetnek, a frontérzékenyek görcsös fejfájást, izom- és hasi görcsöt tapasztalhatnak. A keringési rendszer megbetegedéseivel küzdők állapota romolhat, vérnyomás-ingadozás és mellkasi fájdalom jelentkezhet. A többfelé megerősödő, időnként viharossá fokozódó szél fokozhatja a tüneteket, és ingerlékennyé és nyugtalanná tehet. A fejfájás enyhítése érdekében már reggeltől ajánlott sok folyadékot fogyasztani és kerülni a stresszes helyzeteket.
A hidegfront mögött erőteljes hidegbetörésre érkezik, az ízületi bántalmakkal küzdők panaszai is felerősödhetnek, tartós végtagfájdalmakra kell készülni. Lesz, ahol a front hatására 24 óra több mint 15 fokot zuhan a hőmérséklet ami jelentősen növeli a stroke és az infarktus kialakulásának kockázatát – figyelmeztetnek a szakemberek.
A szabadtéri tevékenységeknek nem kedvez a hétvégi időjárás, országszerte záporok, néhol zivatarok kialakulására kell számítani. A hő- és komfortérzet hirtelen és jelentősen csökken, megnövekedik a megfázásveszély. Javasolt otthon maradni.
A viharos szél kitisztítja a levegőt, a pollenszint csökken, ahogy a légszennyezettség is, a következő napokon több nagyvárosban kitisztul a levegő. A viharos oldalszél faágakat törhet le, ront a gépjárművek menetstabilitásán. A csapadék hatására nedvessé, csúszóssá válik az útburkolat.
Az immunrendszerünk ellen most minden összeesküdött: a rendkívüli és a hirtelen változásokkal terhelt időjárás stresszterhelése, a tavaszi fáradtság, ami egyébként is az év legnehezebb időszaka: ilyenkor már kimerülnek a vitamin- és ásványianyag raktárak, és a szervezetünk egyre nehezebben tud megfelelni a fokozódó aktivitási igényeknek, és az életünket fenekestől felforgató válság, ami további stressz faktorokkal: komoly gondokkal, feszültséggel, fokozódó alvási problémákkal tetézi az életminőségünket és az immunrendszerünket terhelő és romboló hatásokat. Ezek ellen erős és folyamatosan erősített immunrendszerrel tudjuk felvenni a harcot. Ennek módja a megfelelő, tápanyagokban gazdag étkezés, a vitamin- és ásványi anyag bevitel, a folyadékfogyasztás, a rendszeres mozgás, az elegendő mennyiségű és minőségű alvás.

Csodacsirkének becézik a kutatók a legrégebbi ismert madarat

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.20. 13:26

Fotó: PHILLIP KRZEMINSKI
A 66,7 millió évvel ezelőtt élt szárnyas fosszíliáit Belgiumban tárták fel.
A legrégebbi ismert modern madár fosszíliáit tárták fel Belgiumban. A különleges lelet betekintést enged a modern madár korai evolúciójába a dinoszauruszok korának végén, épp azelőtt, hogy egy aszteroida becsapódása megváltoztatta volna az életet a Földön.
A kutatók az Asteriornis maastrichtensis nevet adták a fogoly méretű állatnak, amely a kréta földtörténeti korszakban, nagyjából 66,7 millió évvel ezelőtt a parti területeken élt. Ez képviseli a legrégebbi ismert, anatómiailag modern madarat. Koponyája jellegzetességei megegyeznek a tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe tartozó mai madarakéval, például a tyúkéval, a pulykáéval, a fürjével és a fácánéval, valamint a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe tartozó szárnyasokéval, ilyen például a kacsa, a lúd és a hattyú.
A kutatást vezető Daniel Field a Csodacsirke becenevet adta a fosszíliának, utalva a csirkékre emlékeztető csőrére és a felfedezés tudományos jelentőségére. A fosszília tudományos neve, az Asteriornis utalás Asztériára, a hullócsillagok görög istennőjére és a pusztító aszteroidára. A madarak apró, tollas dinoszauruszokból fejlődtek ki mintegy 150 millió évvel ezelőtt. Sok madárnál megmaradtak az olyan primitív jellemzőik, mint a fogak, egészen az aszteroida 66 millió évvel ezelőtti becsapódásáig, amely a fajok tömeges kihalását eredményezte, így a Föld állat- és növényfajainak mindegy kétharmada tűnt el. 
A most élő, mintegy 11 ezer madárfaj közös ősének megjelenését az eddigi becslések 100 és 70 millió évvel ezelőttre tették a DNS-mutációk arányán alapuló számítások szerint. Mindezidáig az anatómiailag modern madár legrégebbi ismert fosszíliája a Vegavis nevű egyed volt, amely 66,5 millió évvel ezelőtt élt az Antarktisz területén. A madarak családfáján való elhelyezéséről nincs egyetértés a kutatók között.
A most felfedezett fosszília első látásra mindössze néhány töredezett végtagcsontnak tűnt, amelyek egy kis kőből álltak ki. "Amikor CT-vel megvizsgáltuk a köveket, meglepődve fedeztünk fel egy hihetetlen, szinte teljes koponyát, amely visszanézett ránk a számítógép képernyőjéről" - mondta Daniel Field, a Cambridge-i Egyetem paleontológusa, a Nature című szaklapban megjelent kutatás fő szerzője.
Az Asteriornis maastrichtensis segíthet fényt deríteni arra, milyen tényezők segíthettek egyes madaraknak, hogy túléljék az aszteroida becsapódását, miközben más madarak kihaltak –mondta el Daniel Ksepka, a tanulmány társszerzője, az amerikai Greenwichben lévő Bruce Múzeum kutatója.
Az ősmadár viszonylag kis méretű - mintegy 30 centiméter hosszú - teste segíthette túlélését, a globális környezeti katasztrófát követően ugyanis a nagyobb méretű állatok nehezen találhattak elegendő táplálékot – emelte ki Ksepka. Emellett a part menti környezethez való alkalmazkodása révén megmenekült az erdőtüzektől is, amelyek a tudósok szerint követték az aszteroida becsapódását és amelyek a fákon élő madarakat is megölték.