Fordulat a forintpiacon

Publikálás dátuma
2020.03.20. 11:16

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Nagyot rántottak a forinton, egészen 350 forintig esett az euró.
A tegnapi újabb méretes forintgyengülés után ma reggel egyelőre fordulat van kibontakozóban az EUR/HUF kereskedésben. Tegnap átmenetileg 360 felett is jártunk, de délelőtt már a 350-et közelíti az árfolyam. Amíg kitart a fordulat a piacokon, addig a régiós devizák is ledolgozhatják az utóbbi napokban elszenvedett gyengülés egy részét – írták reggeli elemzésükben az Erste Bank szakértő. A forint reggel óta látványosan és folyamatosan  erősödött az euróval szemben, a reggeli 358 forintos szintekről egészen 350 forintig esett az árfolyam. A pénzpiacok ma korrigálnak Ázsia is emelkedett, az európia tőzsdék 3- 5 százalékos pluszban vannak. A CIB Bank elemzői szerint ez még nem a tartós fordulat jele, de az óriási költségvetési és monetáris stimulus végre elkezdte éreztetni hatását a piacokon. A részvénypiacok stabilizálódtak szolid emelkedést mutattak a zuhanást követően. Ez nem jelenti azt, hogy innentől tartósan javulni fog a hangulat. Piaci feszültségek nem tűntek el teljesen, volatilitás továbbra is nagyon magas, dollár iránti kereslet nem enyhül érdemben - írták a CIB Bank elemzői .    
Szerző

Jöhet a táppénz az otthonmaradó szülőknek – A kormányzat válaszára várunk

Publikálás dátuma
2020.03.20. 11:05
A nagyatádi Jüngling család otthon tanul
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A Népszava meg nem erősített információ szerint egy 250-300 milliárd forintos költségvetési csomagon dolgozik a kormány. Egy kormányzati munkaanyag szerint táppénzszerű ellátást kaphatnának az otthonmaradó szülők.
Az elmúlt napokban több országban több száz milliárd eurós, vagy dolláros nagyságrendű költségvetési segélycsomagokat jelentettek be, a magyar kormány eddig egy mindössze ötven milliárdos átmeneti csökkentéssel rukkolt elő. Ennél nagyobb hatású intézkedés a hitelek törlesztőrészleteinek felfüggesztése, igaz ez nem a költségvetést terheli, hanem a bankoknak kell kigazdálkodniuk az átmeneti bevételkiesést.  Emellett folyik a 2020-as költségvetés újratervezése, ennek során első körben 250-300 milliárd forintot különítenének el el a koronavírus elleni küzdelemre – tudta meg a Népszava bennfentes, de nem hivatalos forrásokból. Egyelőre minden különösebb stratégia nélkül, innen-onnan elv alapján gyűjtik össze a ezt a pénzt, ám a kormány(fő) által preferált egyes nagyberuházások sokszor több tízmilliárdos költségvetési keretei továbbra is érinthetetlennek tűnnek. Meg nem erősített, de megbízható információink szerint a társadalombiztosítási szabályok átdolgozása is a napirenden van. Az elképzelések szerint azon szülők, akik 14 éven aluli gyermekükkel otthon tartózkodnak és nem dolgoznak, keresőképtelennek minősülnének, így jogosultak lennének a táppénzre vagy ahhoz hasonló pénzügyi ellátásra. A táppénz mértéke – a jelenlegi szabályok szerint – a fizetéstől függ, a bejelentett kereset 60 vagy 50 százaléka, de ettől eltérő szabályozást is megállapíthat a kormány, már ha a tervekből konkrét szabályozás születik. Kérdéseinkkel – mint máskor tesszük –, megkerestük a Pénzügyminisztériumot, ha válaszolnak (bár nem szokásuk a Népszavával információkat megosztani), cikkünket frissítjük.  
Szerző

A budapesti cégek között alig akad olyan, amelynek van vészforgatókönyve

Publikálás dátuma
2020.03.20. 10:30

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A budapesti vállalkozások 93 százaléka nagyon kedvezőtlenül látja a jövőt, és csak egyötödük rendelkezik vészforgatókönyvvel – derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) gyors felmérésének részeredményeiből, amelyben közel kétezer budapesti vállalkozás vett részt.
A megkérdezett cégek többféleképpen reagáltak a kialakult válsághelyzetre: egyharmaduk home office-t vezetett be, 19 százalékuk fizetés nélküli szabadságra küldte alkalmazottait, 12 százalékuk pedig fizetett szabadságot rendelt el. A BKIK egy online kérdőív kitöltésére kérte a budapesti vállalkozásokat, hogy ezzel átfogó képet kapjon a járványügyi helyzet vállalkozásokra gyakorolt hatásáról és feltérképezze azokat a területeket, ahol a legnagyobb segítségre van szüksége a fővárosi kis- és középvállalkozásoknak. A felmérésben eddig 1895 budapesti cég vett részt, amelyből 83 százalék mikrovállalkozás, 15 százalék kis- és középvállalkozás, valamint 1 százalék nagyvállalat volt. A kutatás részeredményeiből kiderült, hogy a megkérdezett cégek 93 százaléka nagyon kedvezőtlen (65 százalék) vagy inkább kedvezőtlen (28 százalék) hatást jósol az elkövetkező 6 hónap üzleti kilátásaival kapcsolatban, bár a prognózis valamivel enyhül a cégméret növekedésének megfelelően. Kicsivel több mint felük már most is komoly zavarokat észlel a termelés, ellátási láncok és szolgáltatások terén. A cégek többféleképpen reagálnak a fennálló helyzetre: 33 százalékuk home office-t vezetett be, 19 százalékuk fizetés nélküli szabadságra küldte alkalmazottait, 12-12 százalékuk pedig munkaszerződés szerint kezeli a helyzetet, illetve fizetett szabadságot rendelt el. A home office aránya a cégmérettel nő: a kisvállalkozásoknál 51 százalék, a közepes vállalkozásoknál 55 százalék, a nagyvállalatoknál pedig 80 százalék állt át otthoni munkavégzésre. A rendkívüli állapot váratlanul érte a budapesti vállalatok többségét: csupán egyötödük rendelkezik vészforgatókönyvvel vagy tervvel a koronavírushoz hasonló válsághelyzetekre. A többiek 34 százalékánál a szabályozás már kidolgozás alatt van, 15 százaléka még megfontolja, hogy készít-e ilyen tervet, 29 százalékuk pedig egyáltalán nem foglalkozik vele. Szányi Gabriella, a BKIK PR- és Marketing igazgatója összegezte a koronavírus konkrét gyakorlati hatásainak megoszlását a megkérdezett a cégek körében: „a megkérdezettek legnagyobb része, azaz 60 százaléka a megrendelések visszaesését, negyven százalékuk a vendégek, ügyfelek, fogyasztók, kliensek elmaradását tapasztalta. A vállalkozások negyede jelezte a munkakörülmények megváltozását, valamint a személyes egyeztetések elmaradását, 22 százaléka pedig a munkafolyamatok módosulását tette szóvá. A válaszadók 21 százaléka szembesült azzal, hogy a vállalkozás, amelynek beszállítanak, csökkentette vagy várhatóan csökkenteni fogja a rendelésállományt.” A BKIK felmérésében azt is megkérdezte a vállalkozóktól, hogy milyen segítséget tartanának hasznosnak a jelenlegi állapotban. A cégek 40 százaléka támogatná egy olyan alap létrejöttét, amely válsághelyzetek esetén az átmeneti likviditási zavarok kezelésére alacsony kamatozású hitelt, garanciát nyújtana a vállalkozások számára a létszámtartás vállalása mellett. Ez a válasz jellemzően a mikro- és kisvállalatokra volt jellemző. A BKIK egyébként folytatja a gazdasági környezet rendszeres felmérését, amíg a rendkívüli helyzet tart annak érdekében, hogy az eredmények folyamatos elemzésével visszajelzést adjanak a Kormánynak, és segítséget nyújtsanak a budapesti kis- és középvállalkozásoknak a felkészüléshez és a napról-napra alakuló helyzethez történő sikeres alkalmazkodáshoz.
Szerző