Előfizetés

„Nem a koronavírustól fog kihalni az emberiség”

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2020.03.21. 10:00

Fotó: Dan Smith / FOX
Hatalom és tudomány viszonyáról, a világegyetem nagy kérdéseiről, a tudósok és a hatalom viszonyáról is beszélgettünk Neil deGrasse Tyson asztrofizikussal, aki a Kozmosz című sorozat új évadának apropóján adott interjút a Népszavának.
A Kozmosz stáblistáján – többek között – úgy van feltüntetve, hogy vezető tudományos szerkesztő. Hogyan lehet a tudományt szerkeszteni? Ez nagyon jó, ebben a formában én még sosem tettem fel így ezt a kérdést. Díjazom a humorérzékét, illetve tulajdonképpen igaza van: a tudományt nem lehetséges szerkeszteni. Kompromisszumként elmondom, hogy mi a különleges a Kozmosz mindhárom verziójában, az 1980-as Carl Sagan-félében és az általam vezetett 2014-es és 2020-as kiadásokban: unikális módon az összes tudományágat egy narratívába sűríti, hozza közös nevezőre. Egy középiskolás a biológia órán, biológia tanártól biológiát tanul. Aztán a következő órán földrajz, majd kémiát. Egyszóval már iskolás korunk óta azt verik a fejünkbe, hogy minden tudományág külön és önálló diszciplína. A természet nem tesz ilyen felosztásokat. Így ezért a Kozmosz sorozat célja is az, hogy a tudományokat egyetlen egy történetvonalban alkalmazza. Jómagam asztrofizikus vagyok, nem vagyok mestere a világ összes tudományának, így nagyon sok kollégával dolgozom együtt: a forgatókönyveket tudományos konferenciák és workshopok keretében állítjuk össze. Tudósok és történetmesélők munkáját kell összeegyeztetnem, hiszen az előbbiek a tökéletes szakmaiság, utóbbiak az érdekes sztorikban érdekeltek. Ez nagyon nagy felelősség, mert én vagyok ott a nézők előtt, én magyarázom el a világegyetem nagy dolgait effektíve a saját szavaimmal, éppen ezért nekem mindennek tökéletesnek kell lennie. Ez pokolian nehéz mivel valami lehet tudományosan fontos, de a történelem szempontjából tökéletesen irreleváns. Egyszóval az én feladatom, hogy a tudomány ebben a produkcióban a történetmesélést szolgálja. A Kozmosznak vannak olyan epizódjai, melyek jobban, illetve olyanok is melyek témájukban kevésbé izgattak alapjáraton. Viszont az ön karizmája még a legunalmasabb témát is izgalmassá teszi. Mikor fedezte fel önmagában azt a képességet, hogy a tudományt nem csak megértetni, hanem megszerettetni is képes az emberkekel? Erre olyan válaszom lesz, amire talán nem számított. Menjünk vissza az időben, amikor még nem voltam híres. Nagyon sokat utaztam és olvastam repülőkön. Egy idő után a szomszédjaim mindig megkérdezték tőlem, miért olvasok tudományos könyveket és le voltak nyűgözve attól, amikor megtudták, hogy asztrofizikusként a világegyetemet kutatom. Ekkor mindig előjöttek minimum húsz kérdéssel az ősrobbanásoktól kezdve a földönkívüliekig. Amikor válaszoltam nekik, mindig nagyon figyeltem a reakciókat, a testbeszédüket, mikor emelték meg esetleg a szemöldöküket, mert alapvető célom volt, hogy sose untassak az embereket és hogy kiprovokáljam belőlük az érdeklődést és a következő kérdést. Elképesztő tudásbázist építettem fel annak kapcsán, hogy amit mondok és ahogyan mondom milyen reakciókat eredményez. Amikor a kamera elé állok egy olyan produkcióban, mint a Kozmosz, ebből merítek. Szóval, amikor azt mondják nekem, hogy istenadta tehetség vagyok, inkább azt mondom: rengeteget dolgoztam azon, hogy így tűnjön. Egy tanító olyan, mint egy komikus. Ha rossz a poén, el kell engedni. Az új évad legjobbja a Nyikolaj Vavilov orosz botanikus életét bemutató epizód. Elképesztő, hogy mindenkinek ez az epizód a kedvence. Pedig ez a legtragikusabb. Ön miért tartja a legjobbnak? Mert bátran ábrázolja a sztálini szovjet rendszer és annak politikusainak a stupiditását: jelesül azt, amikor a hatalom eltiporja a tudóst. Amikor a tematikán gondolkodtunk Ann Druyan író-producerrel, volt egy olyan opció, hogy csak a jelen problémáiról beszéljünk. Tudtam volna hatalmon lévő politikusok ábrázolásával is beszélni a hatalom és a tudomány viszonyáról. Úgy vélem sokkal hitelesebb, ha a múltat idézzük meg és ez ad annyi távolságtartást, hogy ne prédikálásnak véljék a mondandómat, átgondolják azt és ezután a néző maga jöjjön rá, hogy „hé, de hát most ugyanez történik a világban”. Ez a legjobb módszer arra, ha erős politikai és vallási állításokat akar az ember átadni. A Kozmosz értelemszerűen érinti a lehetséges jövőnket és bolygónk folyamatos pusztulása miatt elkerülhetetlennek tűnik az űr meghódítása. Igen ám, de az űrprogramok a hidegháború alatt fejlődtek a legtöbbet. Logikus érvelés, az űrkutatás legnagyobb ütemben mindig is a háború jegyében, illetve háttérmotivációjának eredményeként fejlődött. A hidegháború konfliktusai nagyban motiválták mind a döntéshozókat, mind a tudósokat. A szovjet-amerikai verseny keretében nagyon sokat tett az emberiség az űr meghódítása terén. Aztán tényleg volt egy szünet, de azzal, hogy Kína elindította a saját űrprogramját, ha nem olyan mértékben, mint korábban, de kellőképpen konfliktusteremtő szituáció, lesznek a közeljövőben újabb lépések. Jómagam inkább a békét kedvelem és hiszek abban, hogy az emberi elme képes önmagát motiválni és a tudományos sikerek fajunk túlélését fogja eredményezni. Ez a filozófia áll a Kozmosz összes epizódja mögött. Továbbá nagyon nagy a különbség az űrprogram és az űripar között. Előbbi mögött az adófizetők pénze, utóbbi mögött a magántőke áll. Harminc év múlva természetes lesz, hogy a gazdaság kilép a bolygónkról. Nem is a technika kérdése ma már, hanem a gazdaságosságé. De állítom: a világ leggazdagabb embere az lesz, aki elsőként kezd majd el aszteroidákon bányászni. A sorozat több epizódja beszél járványokról, éhezésről, tömeges ember halálokról. A mostani koronavírus járvány kapcsán mit gondol? Nem a koronavírustól fog kihalni az emberiség. Mint tudományos gondolkodó, azt vizsgálom hogyan reagál az emberiség a vírus terjedésére. Nagyon sok információt kapunk arról, hogyan lehet visszaszorítani a terjedését és ez tulajdonképpen ez egy kísérletnek is felfogható: vajon most mennyien hallgatnak majd a tudósokra? Elhisszük azt, amit a betegséggel kapcsolatosan mondanak nekünk? Betartjuk azt, amit kérnek? Tovább megyek: esetleg elhisszük, hogy a globális felmelegedés valós probléma és nem csak „rossz idő”? Vagy esetleg továbbra is dogmák szerint gondolkodunk? Beszéltünk a Szovjetunióról, ott a politikai dogma határozta meg az embereket, de ne feledjük, hogy vannak vallási, kulturális dogmáink is, például ezek determinálták a náci Németországot. „Mi vagyunk az Übermensch!” Ez egy a társadalmat átszövő kulturális dogma. Ezek a civilizáció legnagyobb ellenségei. 

Névjegy

Neil deGrasse Tyson (1958. október 5. – ) amerikai asztrofizikus, író és tudományos ismeretterjesztő személyiség. Jelenleg a Hayden Planetárium igazgatója, illetve az Amerikai Természettudományi Múzeum asztrofizikai részlegének kutatási munkatársa. Karrierje során 21 tiszteletbeli doktori címmel jutalmazták. 

Történetek a világegyetemről

 A National Geographic csatorna március 22-én vasárnap este kilenc órakor világpremierként mutatja be a kultikus Kozmosz sorozat új évadát, mely a Lehetséges világok alcímet kapta. A produkció Carl Sagan ikonikus, 80-as évekbeli Kozmosz-szériájának huszonegyedik századi továbbgondolása, a négy Emmy-díjjal kitüntetett Kozmosz: Történetek a világegyetemről című sorozat új évada. A műsort Neil deGrasse Tyson asztrofizikus vezeti, a sorozat írója és producere pedig továbbra is Ann Druyan, Carl Sagan özvegye, akivel a csillagász az eredeti szérián is dolgozott. 

Túl krumplin és liszten – könyveket gyűjt Demeter Szilárd

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.03.20. 17:02

Fotó: Shutterstock
A négy fal közé szorult emberekhez juttatnának el könyvcsomagokat a Demeter Szilárd nemzeti kormánybiztos által kezdeményezett, a napokban előterjesztett projekt keretében, amely egyszerre segítené a hazai könyvkiadókat is.
Az elmúlt napokban számos kezdeményezés indult az online térben, röpködnek a hangoskönyvek, az ingyenesen letölthető e-bookok, és a különféle kedvezményes könyvvásárlási lehetőségek. Szintén az olvasók és a hazai könyvszakma résztvevőinek támogatását tűzte ki célul az a projekt, amelyet Demeter Szilárd a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztosként a napokban kezdeményezett. „Miniszteri biztosként többek között a magyar könyvkultúra kérdésköre is valamelyest hozzám tartozik. A vészhelyzeti idők a könyvkiadókat eléggé megviselhetik. Ezért kerestem egy olyan megoldást, ami segíthet a magyar könyvkiadóknak, ugyanakkor az otthonukba kényszerült magyaroknak is jó lehet. Tudom, hogy mindenki digitális és online tartalmakat gyárt most ezerrel (a PIM-ben és intézményrendszerében mi is ezt tesszük), de a magyar kultúrafogyasztási szokásokat ismerve (legutóbb a Századvég készített nagymintás felmérést 2018-ban) tudom, hogy a magyarok jelentős része szeret olvasni, és még mindig a papír alapú műveket preferálja. Ha úgy tetszik, akkor a kulturális tartalmak analóg lábát szeretnénk biztosítani könyvtárgyak formájában. Még egyszerűbben: annak, aki egész nap nem a képernyőt akarja bámulni, juttassunk olvasnivalót is – főként a gyermekes családokra és az idősekre gondolunk, de igény szerint másoknak is” – nyilatkozta lapunk megkeresésére a miniszteri biztos. Megkereste a legnagyobb kiadói konszerneket, illetve a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülését (MKKE), hogy mérjék fel a lehetséges könyvfelajánlásokat. „A nagyságrendet most már ismerjük. A Könyvtárellátó képes kiszállítani minden településre a könyvcsomagokat, a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) hálózata pedig akár házhoz is tudja szállítani vidéken a könyvátvételi pontokról azoknak, akik nem tudnak elmenni érte. A felvetést a Nemzeti Kulturális Tanács hétfői ülésén megtárgyaltuk, ennek alapján készítettünk egy előterjesztést, amiről a kormány a lehetőségek függvényében dönthet” – részletezte a projekt előrehaladását a miniszteri biztos. Kiemelte, a kormánydöntésig dolgoznak a részleteken, elkezdték a logisztikai tervezést, hogy ha lesz rá forrás, gombnyomásra indulhasson a rendszer. Kedden érkezett a megkeresés Gál Katalinhoz, a MKKE elnökéhez, aki lapunknak elmondta, a kezdeményezés szerint a könyvszakma szereplői nem rosszabb kondíciókkal, hasonló árréssel ajánlhatnának fel könyveket, mint ahogy a kereskedőknek adják. „A kiadók azonnal reagáltak, és huszonnégy órán belül több mint négyezer címet nevesítettek meg, amelyeket nagy kedvezményekkel, vagy akár grátisz is felajánlottak az akcióba. Van olyan kiadó, aki megadta webáruházi elérhetőségeit, amelyről bármely kötetet ötven százalékos kedvezménnyel kínál” – beszélt a fejleményekről Gál Katalin. Megjegyezte, a részvétel nem kötelező, de úgy érzékeli, a legnagyobb szakmai szereplők mellett a kisebbek is szívesen csatlakoztak az akcióhoz. A megvalósítás módja jelenleg ugyan még nem körvonalazódott, ám mivel a döntést követően több hetes munkára lesz szükség, ezért is indokolt minél gyorsabb lépéseket tenni – részletezte. S hozzáfűzte, a kiadók állandó készenlétben vannak, így feltehetően a kisebbeknek sem okozott gondot a szűk határidő a kérés teljesítésére. Ha tényleg jelentős és nagy akcióról van szó – emelte ki –, akkor akár egy-másfél milliárd forintból két-három milliárdnyi értékű kiskereskedelmi árú könyvet lehetne eljuttatni a közönséghez. Mint mondta, ha a projekt sikerülne, kis befektetéssel jelenthetne nagy támogatást a könyvszakmai szereplőknek – akik nem csak jelenleg, az utóbbi években is nehezebben boldogultak – és a családoknak is. Tapasztalatai szerint a magyar családok közel hatvan-hetven százalékánál nagyon kevés könyv van otthon, s mivel jelenleg a könyvtárak is zárva vannak, ez sokaknak valódi segítséget nyújthatna. Hangsúlyozta, „a nemzet számára létszükséglet, hogy minél többen olvassanak, hiszen ez mentális védelmet is jelent: aki az olvasásban tud feloldódni, és másodlagos előnnyé tudja kovácsolni a karantént, vagy az elzárás rendkívül kellemetlen helyzetét, sokkal jobban tudja majd átvészelni ezt az időszakot. Ha a krumplin, hagymán és liszten túl sok jó könyv is van otthon, szintén heteket lehet nyerni.” Szintén bizakodva fogadta a kezdeményezést a Kossuth Kiadói Csoport: "természetesen mindent jónak tartunk, ami segít abban, hogy könyvek jussanak el oda, ahol van helyük, és az is fontos szempont, hogy a kiadók lehetőséget kapnak készletük egy bizonyos részének megmozdítására” – mondta lapunknak Nádori Attila a csoport részéről. Hozzátette, néhány óra alatt gond nélkül elkészítették azt a száz-százötven címből álló, változatos műfajú és közönséget célzó címlistát, amelyet fel tudnak kínálni az akcióban. Kérdéseinkkel kerestük a Libri Kiadói Csoportot is, még nem kaptunk választ. Noha Kőbányai János, a Múlt és Jövő folyóirat és könyvkiadó főszerkesztője a kezdeményezést jónak tartja – mert ez mind az olvasók és mind a kiadók túlélését biztosítja nehéz időkben, még pedig nem kegygyakorlás, hanem kölcsönös érdekek alapján –, lapunknak elmondta, a megvalósítás körvonalazatlansága miatt a projekt könnyen kudarcba fulladhat. „Ugyanis hiányzik az epikában is alapvető feltétel: nincsenek megnevezve a szereplők. Kiadói részről két csoporttal külön tárgyal Demeter Szilárd: a nagy konszernek vezetőivel, s a kiadók zömét tömörítő MKKE-vel. Leginkább az olvasók nincsenek meghívva a történetbe. A családok feltételezett igényei szerint össze lehet állítani élelmiszer csomagot, de könyv csomagot – meglepő? – annál inkább nem. Az ő igényeiknek is érvényesülni kell. A célt sem ártana meghatározni: szórakozást szeretne a project eljuttatni a feszültségekkel terhes karanténba, avagy egyúttal, vagy emellett hatékonyan kiegészíteni a távoktatást ezen az úton? (Ennek lenne igazán értelme.)” – részletezte. Emellett kiemelte, „olyan kurta idő állt rendelkezésre a könyvcímek válogatásához, s róluk hasznos információ rendelkezésre bocsátásához, hogy az ajánlat nem tekinthető komolynak. Felelős kiadó, legalább itt és most, nem ezen az úton próbál raktáraiban roskadozó feleslegeitől szabadulni. Jó lett volna tudni mely korosztálynak, milyen műfaji kategóriákban szólhat az ajánlat? Ezért mindenképp be kell vonni az olvasót is.” Továbbá hozzáfűzte, "az biztos – és szerinte ez a kezdeményezés egyedüli pozitívuma, ezért is állt mellé – ebben a vészhelyzetben, csak a kormányzat rendelkezik az eszközökkel, hogy kiadók és olvasók érdekeit és érdeklődését összehozza. Ezt azonban érdemes (kötelező!) a terepen jártas szakemberek – kiadók, könyvtárosok, informatikusok széleskörű bevonásával elvégezni, ha kell megfeszített roham- és önkéntes munkában. Nehogy ebben az apokaliptikus fenyegetettségben a nagylelkű (mert lelkeket védő) terv kipipált jópont szerzésbe sekélyesüljön. Egy felkészültebb professzionális tervet a kormányzat is szívesebben és bőkezűbben támogatna.” 

Várni kell a könyvünnepre

Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, a világjárvány miatt sok más európai könnyvásárhoz hasonlóan elmarad a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, és a jelenlegi helyzet a június elejére tervezett Ünnepi Könyvhetet is beárnyékolja. Gál Katalin korábban a Literának beszélt arról, hogy szükség esetén akár a két rendezvényt együttesen valósítanák meg, s ezt lapunknak is megerősítette. Mint elmondta, jelenleg egy őszi időpontot terveznek: a háttérbeli munkálatok nem álltak meg, és mivel a könyvfesztivál programja szinte készenléti állapotban van, így a szervezést rugalmasan tudják alakítani a körülményeknek megfelelően egy esetleges szeptemberi időponthoz is.

Példaértékű felajánlás

A napokban közölte a Libri-Bookline vállalatvezetése, hogy a koronavírus okozta krízishelyzetben támogatja munkavállalóit. A vállalat minden munkatársának biztosít háromszázezer forint fizetéselőleget, hogy segítsen megoldani a váratlan helyzet miatt felmerülő napi problémákat. Emellett Balogh Ákos, a Libri-Bookline többségi tulajdonosa, mint magánszemély további ötvenmillió forintos keretet ajánlott fel, amellyel segíteni szeretné a bajba jutott munkatársakat. Mint azt lapunk kérdésére a vállalat képviselője elmondta, a támogatást azok a dolgozók igényelhetik, akik átmenetileg nehéz helyzetbe kerülnek, akiknek a cég átmenetileg nem tud bért fizetni. Még nem érkezett ilyen igény a dolgozók részéről, ám adott esetben, a felajánló tulajdonos bírálja majd el (a vállalatvezetés előterjesztésére hagyatkozva), és a cég azonnal ki is fizeti az egyszeri, nettó százezer forint, vissza nem térítendő összeget.

Az otthoni filmnézéstől féltik a netet, az adatforgalom korlátozását kéri az EU-biztos

Cs. G.
Publikálás dátuma
2020.03.20. 10:20

Fotó: Full Picture Agency / Jean-Baptiste Lacroix / AFP
Miközben a kulturális világsajtó igyekszik a koronavírus miatti a lehető legtöbb otthoni szórakozás és kikapcsolódás lehetőségét megmutatni az embereknek, Thierry Breton, az Európai Bizottság egyik, digitális politikával foglalkozó biztosa szerdán felszólította a két legnagyobb digitális streaming szolgáltatót, a Netflixet és a Youtube-ot, hogy korlátozzák a szolgáltatásaikkal járó adatforgalmat, azaz alapvetően ne HD, hanem SD felbontásban kínálják a tartalmaikat – adta hírül a Financial Times. A cél, hogy az internetellátás leterheltségét Európában enyhítsék. Noha a szolgáltatók hosszú évek óta fejlesztik a széles sávú interneteléréseket a kontinensen és szerintük egyelőre nincs gond, a szakértők szerint csak napok kérdése, hogy probléma legyen vele, amikor a koronavírus miatt home office-ra és távoktatásra kényszerült emberek munkára is sokkal intenzívebben használják a netet, amelynek a leterheltsége már most elérte a szilveszter éjszakai forgalmat. A tech-cégek közül egyébként már a Facebook tulajdonosa, Marc Zuckerberg is jelezte, hogy a megnövekedett forgalom miatt akadozhat a szolgáltatás, lévén Európában ez a közösségi hálózat a leghasználtabb és most, hogy otthon kell ülni exponenciálisan megnőtt a posztolni vágyás ingere. A Youtube-ot tulajdonló Google nem kommentálta Breton kérését, a Netflix amerikai szóvivője a Financial Times-nak elmondta: értik a problémát, és az EU-biztosnak minden joga megvan figyelmeztetni őket, igyekeznek is megoldást találni a helyzetre. Például javasolta a tableten és a telefonon elérhető applikációjuk használatát, amelynek keretein belül a filmek letölthetőek az eszközre, így nem kell folyamatosan streamingelni. Szakértők szerint azonban nehezen lehet majd rávenni a Netflix-et, hogy a képcsöves tévék „zavaros” felbontásában sugározzon a jövőben, mivel a HD és a 4K csomagok többe kerülnek – és nem mellékesen a legtöbb előfizető (akik több mint 160 millióan vannak) a drágább csomagokat fizette elő. További nagy kérdés, hogy Thierry Breton miért csak két céget emelt ki, miközben az elmúlt két évben tucatnyi streaming szolgáltató harcol az emberek szabadidejének a megszerzéséért.