Előfizetés

Túl krumplin és liszten – könyveket gyűjt Demeter Szilárd

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.03.20. 17:02

Fotó: Shutterstock
A négy fal közé szorult emberekhez juttatnának el könyvcsomagokat a Demeter Szilárd nemzeti kormánybiztos által kezdeményezett, a napokban előterjesztett projekt keretében, amely egyszerre segítené a hazai könyvkiadókat is.
Az elmúlt napokban számos kezdeményezés indult az online térben, röpködnek a hangoskönyvek, az ingyenesen letölthető e-bookok, és a különféle kedvezményes könyvvásárlási lehetőségek. Szintén az olvasók és a hazai könyvszakma résztvevőinek támogatását tűzte ki célul az a projekt, amelyet Demeter Szilárd a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztosként a napokban kezdeményezett. „Miniszteri biztosként többek között a magyar könyvkultúra kérdésköre is valamelyest hozzám tartozik. A vészhelyzeti idők a könyvkiadókat eléggé megviselhetik. Ezért kerestem egy olyan megoldást, ami segíthet a magyar könyvkiadóknak, ugyanakkor az otthonukba kényszerült magyaroknak is jó lehet. Tudom, hogy mindenki digitális és online tartalmakat gyárt most ezerrel (a PIM-ben és intézményrendszerében mi is ezt tesszük), de a magyar kultúrafogyasztási szokásokat ismerve (legutóbb a Századvég készített nagymintás felmérést 2018-ban) tudom, hogy a magyarok jelentős része szeret olvasni, és még mindig a papír alapú műveket preferálja. Ha úgy tetszik, akkor a kulturális tartalmak analóg lábát szeretnénk biztosítani könyvtárgyak formájában. Még egyszerűbben: annak, aki egész nap nem a képernyőt akarja bámulni, juttassunk olvasnivalót is – főként a gyermekes családokra és az idősekre gondolunk, de igény szerint másoknak is” – nyilatkozta lapunk megkeresésére a miniszteri biztos. Megkereste a legnagyobb kiadói konszerneket, illetve a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülését (MKKE), hogy mérjék fel a lehetséges könyvfelajánlásokat. „A nagyságrendet most már ismerjük. A Könyvtárellátó képes kiszállítani minden településre a könyvcsomagokat, a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) hálózata pedig akár házhoz is tudja szállítani vidéken a könyvátvételi pontokról azoknak, akik nem tudnak elmenni érte. A felvetést a Nemzeti Kulturális Tanács hétfői ülésén megtárgyaltuk, ennek alapján készítettünk egy előterjesztést, amiről a kormány a lehetőségek függvényében dönthet” – részletezte a projekt előrehaladását a miniszteri biztos. Kiemelte, a kormánydöntésig dolgoznak a részleteken, elkezdték a logisztikai tervezést, hogy ha lesz rá forrás, gombnyomásra indulhasson a rendszer. Kedden érkezett a megkeresés Gál Katalinhoz, a MKKE elnökéhez, aki lapunknak elmondta, a kezdeményezés szerint a könyvszakma szereplői nem rosszabb kondíciókkal, hasonló árréssel ajánlhatnának fel könyveket, mint ahogy a kereskedőknek adják. „A kiadók azonnal reagáltak, és huszonnégy órán belül több mint négyezer címet nevesítettek meg, amelyeket nagy kedvezményekkel, vagy akár grátisz is felajánlottak az akcióba. Van olyan kiadó, aki megadta webáruházi elérhetőségeit, amelyről bármely kötetet ötven százalékos kedvezménnyel kínál” – beszélt a fejleményekről Gál Katalin. Megjegyezte, a részvétel nem kötelező, de úgy érzékeli, a legnagyobb szakmai szereplők mellett a kisebbek is szívesen csatlakoztak az akcióhoz. A megvalósítás módja jelenleg ugyan még nem körvonalazódott, ám mivel a döntést követően több hetes munkára lesz szükség, ezért is indokolt minél gyorsabb lépéseket tenni – részletezte. S hozzáfűzte, a kiadók állandó készenlétben vannak, így feltehetően a kisebbeknek sem okozott gondot a szűk határidő a kérés teljesítésére. Ha tényleg jelentős és nagy akcióról van szó – emelte ki –, akkor akár egy-másfél milliárd forintból két-három milliárdnyi értékű kiskereskedelmi árú könyvet lehetne eljuttatni a közönséghez. Mint mondta, ha a projekt sikerülne, kis befektetéssel jelenthetne nagy támogatást a könyvszakmai szereplőknek – akik nem csak jelenleg, az utóbbi években is nehezebben boldogultak – és a családoknak is. Tapasztalatai szerint a magyar családok közel hatvan-hetven százalékánál nagyon kevés könyv van otthon, s mivel jelenleg a könyvtárak is zárva vannak, ez sokaknak valódi segítséget nyújthatna. Hangsúlyozta, „a nemzet számára létszükséglet, hogy minél többen olvassanak, hiszen ez mentális védelmet is jelent: aki az olvasásban tud feloldódni, és másodlagos előnnyé tudja kovácsolni a karantént, vagy az elzárás rendkívül kellemetlen helyzetét, sokkal jobban tudja majd átvészelni ezt az időszakot. Ha a krumplin, hagymán és liszten túl sok jó könyv is van otthon, szintén heteket lehet nyerni.” Szintén bizakodva fogadta a kezdeményezést a Kossuth Kiadói Csoport: "természetesen mindent jónak tartunk, ami segít abban, hogy könyvek jussanak el oda, ahol van helyük, és az is fontos szempont, hogy a kiadók lehetőséget kapnak készletük egy bizonyos részének megmozdítására” – mondta lapunknak Nádori Attila a csoport részéről. Hozzátette, néhány óra alatt gond nélkül elkészítették azt a száz-százötven címből álló, változatos műfajú és közönséget célzó címlistát, amelyet fel tudnak kínálni az akcióban. Kérdéseinkkel kerestük a Libri Kiadói Csoportot is, még nem kaptunk választ. Noha Kőbányai János, a Múlt és Jövő folyóirat és könyvkiadó főszerkesztője a kezdeményezést jónak tartja – mert ez mind az olvasók és mind a kiadók túlélését biztosítja nehéz időkben, még pedig nem kegygyakorlás, hanem kölcsönös érdekek alapján –, lapunknak elmondta, a megvalósítás körvonalazatlansága miatt a projekt könnyen kudarcba fulladhat. „Ugyanis hiányzik az epikában is alapvető feltétel: nincsenek megnevezve a szereplők. Kiadói részről két csoporttal külön tárgyal Demeter Szilárd: a nagy konszernek vezetőivel, s a kiadók zömét tömörítő MKKE-vel. Leginkább az olvasók nincsenek meghívva a történetbe. A családok feltételezett igényei szerint össze lehet állítani élelmiszer csomagot, de könyv csomagot – meglepő? – annál inkább nem. Az ő igényeiknek is érvényesülni kell. A célt sem ártana meghatározni: szórakozást szeretne a project eljuttatni a feszültségekkel terhes karanténba, avagy egyúttal, vagy emellett hatékonyan kiegészíteni a távoktatást ezen az úton? (Ennek lenne igazán értelme.)” – részletezte. Emellett kiemelte, „olyan kurta idő állt rendelkezésre a könyvcímek válogatásához, s róluk hasznos információ rendelkezésre bocsátásához, hogy az ajánlat nem tekinthető komolynak. Felelős kiadó, legalább itt és most, nem ezen az úton próbál raktáraiban roskadozó feleslegeitől szabadulni. Jó lett volna tudni mely korosztálynak, milyen műfaji kategóriákban szólhat az ajánlat? Ezért mindenképp be kell vonni az olvasót is.” Továbbá hozzáfűzte, "az biztos – és szerinte ez a kezdeményezés egyedüli pozitívuma, ezért is állt mellé – ebben a vészhelyzetben, csak a kormányzat rendelkezik az eszközökkel, hogy kiadók és olvasók érdekeit és érdeklődését összehozza. Ezt azonban érdemes (kötelező!) a terepen jártas szakemberek – kiadók, könyvtárosok, informatikusok széleskörű bevonásával elvégezni, ha kell megfeszített roham- és önkéntes munkában. Nehogy ebben az apokaliptikus fenyegetettségben a nagylelkű (mert lelkeket védő) terv kipipált jópont szerzésbe sekélyesüljön. Egy felkészültebb professzionális tervet a kormányzat is szívesebben és bőkezűbben támogatna.” 

Várni kell a könyvünnepre

Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, a világjárvány miatt sok más európai könnyvásárhoz hasonlóan elmarad a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, és a jelenlegi helyzet a június elejére tervezett Ünnepi Könyvhetet is beárnyékolja. Gál Katalin korábban a Literának beszélt arról, hogy szükség esetén akár a két rendezvényt együttesen valósítanák meg, s ezt lapunknak is megerősítette. Mint elmondta, jelenleg egy őszi időpontot terveznek: a háttérbeli munkálatok nem álltak meg, és mivel a könyvfesztivál programja szinte készenléti állapotban van, így a szervezést rugalmasan tudják alakítani a körülményeknek megfelelően egy esetleges szeptemberi időponthoz is.

Példaértékű felajánlás

A napokban közölte a Libri-Bookline vállalatvezetése, hogy a koronavírus okozta krízishelyzetben támogatja munkavállalóit. A vállalat minden munkatársának biztosít háromszázezer forint fizetéselőleget, hogy segítsen megoldani a váratlan helyzet miatt felmerülő napi problémákat. Emellett Balogh Ákos, a Libri-Bookline többségi tulajdonosa, mint magánszemély további ötvenmillió forintos keretet ajánlott fel, amellyel segíteni szeretné a bajba jutott munkatársakat. Mint azt lapunk kérdésére a vállalat képviselője elmondta, a támogatást azok a dolgozók igényelhetik, akik átmenetileg nehéz helyzetbe kerülnek, akiknek a cég átmenetileg nem tud bért fizetni. Még nem érkezett ilyen igény a dolgozók részéről, ám adott esetben, a felajánló tulajdonos bírálja majd el (a vállalatvezetés előterjesztésére hagyatkozva), és a cég azonnal ki is fizeti az egyszeri, nettó százezer forint, vissza nem térítendő összeget.

Az otthoni filmnézéstől féltik a netet, az adatforgalom korlátozását kéri az EU-biztos

Cs. G.
Publikálás dátuma
2020.03.20. 10:20

Fotó: Full Picture Agency / Jean-Baptiste Lacroix / AFP
Miközben a kulturális világsajtó igyekszik a koronavírus miatti a lehető legtöbb otthoni szórakozás és kikapcsolódás lehetőségét megmutatni az embereknek, Thierry Breton, az Európai Bizottság egyik, digitális politikával foglalkozó biztosa szerdán felszólította a két legnagyobb digitális streaming szolgáltatót, a Netflixet és a Youtube-ot, hogy korlátozzák a szolgáltatásaikkal járó adatforgalmat, azaz alapvetően ne HD, hanem SD felbontásban kínálják a tartalmaikat – adta hírül a Financial Times. A cél, hogy az internetellátás leterheltségét Európában enyhítsék. Noha a szolgáltatók hosszú évek óta fejlesztik a széles sávú interneteléréseket a kontinensen és szerintük egyelőre nincs gond, a szakértők szerint csak napok kérdése, hogy probléma legyen vele, amikor a koronavírus miatt home office-ra és távoktatásra kényszerült emberek munkára is sokkal intenzívebben használják a netet, amelynek a leterheltsége már most elérte a szilveszter éjszakai forgalmat. A tech-cégek közül egyébként már a Facebook tulajdonosa, Marc Zuckerberg is jelezte, hogy a megnövekedett forgalom miatt akadozhat a szolgáltatás, lévén Európában ez a közösségi hálózat a leghasználtabb és most, hogy otthon kell ülni exponenciálisan megnőtt a posztolni vágyás ingere. A Youtube-ot tulajdonló Google nem kommentálta Breton kérését, a Netflix amerikai szóvivője a Financial Times-nak elmondta: értik a problémát, és az EU-biztosnak minden joga megvan figyelmeztetni őket, igyekeznek is megoldást találni a helyzetre. Például javasolta a tableten és a telefonon elérhető applikációjuk használatát, amelynek keretein belül a filmek letölthetőek az eszközre, így nem kell folyamatosan streamingelni. Szakértők szerint azonban nehezen lehet majd rávenni a Netflix-et, hogy a képcsöves tévék „zavaros” felbontásában sugározzon a jövőben, mivel a HD és a 4K csomagok többe kerülnek – és nem mellékesen a legtöbb előfizető (akik több mint 160 millióan vannak) a drágább csomagokat fizette elő. További nagy kérdés, hogy Thierry Breton miért csak két céget emelt ki, miközben az elmúlt két évben tucatnyi streaming szolgáltató harcol az emberek szabadidejének a megszerzéséért.  

Séta Freud házában

Torma Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.03.20. 09:10

A pszichoanalitikus iskola alapítójának londoni otthonában barangolva láthatjuk egyebek mellett a popkulturális ikonná vált kanapét is.
Ezekhez a hetekhez amúgy is passzol, ha úgy megyünk múzeumba, hogy ehhez nem utazunk el Londonba. A 3D-s szkennelésre szakosodott Matterport cég segítségével bejárhatjuk Sigmund Freud múzeumként működő londoni házát, ahol utolsó másfél évét töltötte – és amiben híres dolgozószobája azzal a bizonyos kanapéval egyébként ugyanúgy volt berendezve, mint a bécsi. Amikor 1938-ban a nácik megszállták Ausztriát, az addig az emigrálást ellenző Freud sem maradhatott tovább: nemcsak zsidó származása, de eretneknek nyilvánított tanai miatt is menekülnie kellett. Az akkor már súlyosan beteg Freudot barátai, volt páciensei segítségével sikerült kimenekíteni Bécsből. A világ leghíresebb pszichoanalitikusa Londonban telepedett le. A ház a metropolisz északnyugati részén található, nem messze a Regent’s Parktól és a londoni állatkerttől. A kellemes, parkoktól övezett ház azóta is áll, és múzeumként működik. Mi, magyarok sokkal inkább Freud bécsi múzeumát ismerhetjük, a Berggasse 19-ben. Freud egykori lakóhelyén, ahol a felső emeleti lakásban a család lakott, 1892-ben pedig az egyre népszerűbb terapeuta egy további lakást vett ki a földszinten, ahol rendelőjét rendezte be. A három szobát Freud várakozóként, rendelőként és dolgozószobaként használta, és ez így maradt több mint 15 éven át. Freud neve szorosan összefonódott Béccsel, ahol egyszerre érezte idegenül és otthon magát – majdnem öt évtizeden át élt itt, a második világháború kezdetéig. A Berggasse 13-ba Freudék rögtön elkészülte után, 1891-ben költöztek. A 35 éves Freud korántsem volt még világhírű tudós, igaz, egyre ismertebbé vált, miután újszerű módon kezdte el kezelni betegeit. Főleg hipnózisgyakorlatokat végzett, amely akkor egy friss, ám tudományosan vitatott módszernek számított. Három évvel korábban egy új beteg, bizonyos Fanny Moser kezelésével próbálkozott éppen, mivel a gazdag és fiatal hölgyet álmatlanságtól a tikkelésig, helyi fájdalmaktól a hisztériáig többféle baj kínozta – gyógyításával addig már többen és sikertelenül próbálkoztak. Freud hipnózissal próbálkozott volna, és mivel még kezdő és egyben gyakorlatlan hipnotizőrnek számított. megkérte, betegét, hogy feküdjön le – az akkor még nem híres - kanapéjára. Moser azonban nem álmosodott el a felszólításokra, nem ellazulni, inkább beszélgetni akart. Freud egy ideig még próbálkozott a régi módszerrel, de aztán végül hagyta beszélni betegét. Így jött rá, hogy ha a páciens magától kezd el beszélni, ezzel önvédő mechanizmusait is lassan levetkőzi, és fokozatosan utat nyit a tudatalatti tartalmaknak. Az így kiformálódó terápiát nevezte el később Freud pszichoanalízisnek – a hozzá kötődő bútordarabok, a zöld karosszék és a szőnyeggel letakart kanapé pedig popkulturális ikon lett. (Előbbi a kanapé fejrésze mellett állt, így a páciensek nem láthatták, csak hallhatták Freudot.) Az analitikus dívány azóta rengeteg regény, színdarab vagy éppen film főszereplője lett. Elég csak Woody Allen filmjeire gondolni az Annie Halltól az Agyament Harry-ig, legutóbb a Bárányok hallgatnak sikere után önálló életre kelő Hannibal Lecter otthonát rendezték úgy be a Hannibal című film számára, hogy ahhoz Freud bécsi illetve londoni rendelője volt a minta – a híres bútoroktól a Freud által gondosan összeválogatott műtárgyakig. Freud a híressé vált popkulturális kanapéját egy hálás páciensétől kapta ajándékba. Madame Benvenisti állítólag azt mondta Freudnak, hogy ha már feltárja titkait, legalább kényelembe helyezkedve szeretné ezt tenni – és vett hozzá egy bézs színű kanapét. Freud a rövid és egyszerű heverőt túl szigorúnak tartotta, ezért egy perzsaszőnyeggel takarta le és több bársonypárnával próbálta meghittebbé tenni. Egyik művében leírta, hogy azért helyezte az analitikusi karosszéket a lefektetett páciens feje mögé, hogy azokat ne befolyásolhassa semmi olyan reakció, ami esetleg a hallottak hatására az ő arcán tükröződne. Az eredeti kanapé megtekinthető Londonban, Freud utolsó otthonában, ahol utolsó másfél évében is kezelt rajta betegeket. Ha a Matterport weboldalát beizzítjuk, láthatjuk a vöröstéglás Maresfield Gardens 20. alaprajzát és babaház szerű áttekintését, majd a képernyő alján lévő listából választhatunk, a ház melyik részében szeretnénk tovább nézelődni.. A londoni Freud Múzeumba a családtagok mellett 1938-ban az eredeti bútorok nagy részét is sikerült átmenekíteni, a család hűséges cselédlánya, Paula pedig – hála remek emlékezőtehetségének -, a műtárgyak és festmények mellett a legapróbb tárgyakat is pontosan ugyanoda helyezte vissza Freud íróasztalán, ahol Bécsben is álltak. Európában egyébként van egy harmadik Freud-múzeum – a morvaországi Příbor városban, ahol Freud szülőházában – és a róla elnevezett utcában - rendezték be.

Tudományalapító

Sigmund Freud 1856. május 6-án született az akkori Freibergben (ma Příbor, Csehország), Jakob Freud textilkereskedő gyermekeként, és hároméves volt, amikor a Freud család előbb Lipcsébe költözött, majd Bécsbe költözött. Freud itt végzett orvostanhallgatóként, aztán1882-ben úgy döntött, a tudományos kutatói pálya helyett inkább gyakorló orvos lesz. Végül mégis korszakalkotó tudósként, a pszichoanalízis kifejlesztőjeként ismerjük. 

Bizarr egybeesés

Tíz éve az volt a hír, hogy lehetséges, egy 1910-es Hitler festmény is szerepelt a gyűjteményében. Az egyik brit aukciósház árverése kapcsán került napvilágra, hogy az apró, 20 x 10 centiméteres, templomot ábrázoló kép hátoldalán a "Studio Medico Sigmund Freud Vienna" olasz nyelvű felirat szerepel. A bizarr egybeesés nem teljesen kizárható, mivel a történet két szereplője ugyanabban az időben élt Bécsben és elképzelhető, hogy a nélkülöző festőtől tényleg Freud vagy egyik munkatársa vásárolta meg.