Túl krumplin és liszten – könyveket gyűjt Demeter Szilárd

A négy fal közé szorult emberekhez juttatnának el könyvcsomagokat a Demeter Szilárd nemzeti kormánybiztos által kezdeményezett, a napokban előterjesztett projekt keretében, amely egyszerre segítené a hazai könyvkiadókat is.

Az elmúlt napokban számos kezdeményezés indult az online térben, röpködnek a hangoskönyvek, az ingyenesen letölthető e-bookok, és a különféle kedvezményes könyvvásárlási lehetőségek. Szintén az olvasók és a hazai könyvszakma résztvevőinek támogatását tűzte ki célul az a projekt, amelyet Demeter Szilárd a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztosként a napokban kezdeményezett. „Miniszteri biztosként többek között a magyar könyvkultúra kérdésköre is valamelyest hozzám tartozik. A vészhelyzeti idők a könyvkiadókat eléggé megviselhetik. Ezért kerestem egy olyan megoldást, ami segíthet a magyar könyvkiadóknak, ugyanakkor az otthonukba kényszerült magyaroknak is jó lehet. Tudom, hogy mindenki digitális és online tartalmakat gyárt most ezerrel (a PIM-ben és intézményrendszerében mi is ezt tesszük), de a magyar kultúrafogyasztási szokásokat ismerve (legutóbb a Századvég készített nagymintás felmérést 2018-ban) tudom, hogy a magyarok jelentős része szeret olvasni, és még mindig a papír alapú műveket preferálja. Ha úgy tetszik, akkor a kulturális tartalmak analóg lábát szeretnénk biztosítani könyvtárgyak formájában. Még egyszerűbben: annak, aki egész nap nem a képernyőt akarja bámulni, juttassunk olvasnivalót is – főként a gyermekes családokra és az idősekre gondolunk, de igény szerint másoknak is” – nyilatkozta lapunk megkeresésére a miniszteri biztos.

Megkereste a legnagyobb kiadói konszerneket, illetve a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülését (MKKE), hogy mérjék fel a lehetséges könyvfelajánlásokat. „A nagyságrendet most már ismerjük. A Könyvtárellátó képes kiszállítani minden településre a könyvcsomagokat, a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) hálózata pedig akár házhoz is tudja szállítani vidéken a könyvátvételi pontokról azoknak, akik nem tudnak elmenni érte. A felvetést a Nemzeti Kulturális Tanács hétfői ülésén megtárgyaltuk, ennek alapján készítettünk egy előterjesztést, amiről a kormány a lehetőségek függvényében dönthet” – részletezte a projekt előrehaladását a miniszteri biztos. Kiemelte, a kormánydöntésig dolgoznak a részleteken, elkezdték a logisztikai tervezést, hogy ha lesz rá forrás, gombnyomásra indulhasson a rendszer.

Kedden érkezett a megkeresés Gál Katalinhoz, a MKKE elnökéhez, aki lapunknak elmondta, a kezdeményezés szerint a könyvszakma szereplői nem rosszabb kondíciókkal, hasonló árréssel ajánlhatnának fel könyveket, mint ahogy a kereskedőknek adják. „A kiadók azonnal reagáltak, és huszonnégy órán belül több mint négyezer címet nevesítettek meg, amelyeket nagy kedvezményekkel, vagy akár grátisz is felajánlottak az akcióba. Van olyan kiadó, aki megadta webáruházi elérhetőségeit, amelyről bármely kötetet ötven százalékos kedvezménnyel kínál” – beszélt a fejleményekről Gál Katalin. Megjegyezte, a részvétel nem kötelező, de úgy érzékeli, a legnagyobb szakmai szereplők mellett a kisebbek is szívesen csatlakoztak az akcióhoz. A megvalósítás módja jelenleg ugyan még nem körvonalazódott, ám mivel a döntést követően több hetes munkára lesz szükség, ezért is indokolt minél gyorsabb lépéseket tenni – részletezte. S hozzáfűzte, a kiadók állandó készenlétben vannak, így feltehetően a kisebbeknek sem okozott gondot a szűk határidő a kérés teljesítésére.

Ha tényleg jelentős és nagy akcióról van szó – emelte ki –, akkor akár egy-másfél milliárd forintból két-három milliárdnyi értékű kiskereskedelmi árú könyvet lehetne eljuttatni a közönséghez. Mint mondta, ha a projekt sikerülne, kis befektetéssel jelenthetne nagy támogatást a könyvszakmai szereplőknek – akik nem csak jelenleg, az utóbbi években is nehezebben boldogultak – és a családoknak is. Tapasztalatai szerint a magyar családok közel hatvan-hetven százalékánál nagyon kevés könyv van otthon, s mivel jelenleg a könyvtárak is zárva vannak, ez sokaknak valódi segítséget nyújthatna. Hangsúlyozta, „a nemzet számára létszükséglet, hogy minél többen olvassanak, hiszen ez mentális védelmet is jelent: aki az olvasásban tud feloldódni, és másodlagos előnnyé tudja kovácsolni a karantént, vagy az elzárás rendkívül kellemetlen helyzetét, sokkal jobban tudja majd átvészelni ezt az időszakot. Ha a krumplin, hagymán és liszten túl sok jó könyv is van otthon, szintén heteket lehet nyerni.”

Szintén bizakodva fogadta a kezdeményezést a Kossuth Kiadói Csoport: "természetesen mindent jónak tartunk, ami segít abban, hogy könyvek jussanak el oda, ahol van helyük, és az is fontos szempont, hogy a kiadók lehetőséget kapnak készletük egy bizonyos részének megmozdítására” – mondta lapunknak Nádori Attila a csoport részéről. Hozzátette, néhány óra alatt gond nélkül elkészítették azt a száz-százötven címből álló, változatos műfajú és közönséget célzó címlistát, amelyet fel tudnak kínálni az akcióban. Kérdéseinkkel kerestük a Libri Kiadói Csoportot is, még nem kaptunk választ.

Noha Kőbányai János, a Múlt és Jövő folyóirat és könyvkiadó főszerkesztője a kezdeményezést jónak tartja – mert ez mind az olvasók és mind a kiadók túlélését biztosítja nehéz időkben, még pedig nem kegygyakorlás, hanem kölcsönös érdekek alapján –, lapunknak elmondta, a megvalósítás körvonalazatlansága miatt a projekt könnyen kudarcba fulladhat. „Ugyanis hiányzik az epikában is alapvető feltétel: nincsenek megnevezve a szereplők. Kiadói részről két csoporttal külön tárgyal Demeter Szilárd: a nagy konszernek vezetőivel, s a kiadók zömét tömörítő MKKE-vel. Leginkább az olvasók nincsenek meghívva a történetbe. A családok feltételezett igényei szerint össze lehet állítani élelmiszer csomagot, de könyv csomagot – meglepő? – annál inkább nem. Az ő igényeiknek is érvényesülni kell. A célt sem ártana meghatározni: szórakozást szeretne a project eljuttatni a feszültségekkel terhes karanténba, avagy egyúttal, vagy emellett hatékonyan kiegészíteni a távoktatást ezen az úton? (Ennek lenne igazán értelme.)” – részletezte. Emellett kiemelte, „olyan kurta idő állt rendelkezésre a könyvcímek válogatásához, s róluk hasznos információ rendelkezésre bocsátásához, hogy az ajánlat nem tekinthető komolynak. Felelős kiadó, legalább itt és most, nem ezen az úton próbál raktáraiban roskadozó feleslegeitől szabadulni. Jó lett volna tudni mely korosztálynak, milyen műfaji kategóriákban szólhat az ajánlat? Ezért mindenképp be kell vonni az olvasót is.” Továbbá hozzáfűzte, "az biztos – és szerinte ez a kezdeményezés egyedüli pozitívuma, ezért is állt mellé – ebben a vészhelyzetben, csak a kormányzat rendelkezik az eszközökkel, hogy kiadók és olvasók érdekeit és érdeklődését összehozza. Ezt azonban érdemes (kötelező!) a terepen jártas szakemberek – kiadók, könyvtárosok, informatikusok széleskörű bevonásával elvégezni, ha kell megfeszített roham- és önkéntes munkában. Nehogy ebben az apokaliptikus fenyegetettségben a nagylelkű (mert lelkeket védő) terv kipipált jópont szerzésbe sekélyesüljön. Egy felkészültebb professzionális tervet a kormányzat is szívesebben és bőkezűbben támogatna.”