Előfizetés

Átírják az idei büdzsét: több száz milliárd forintos támogatás érkezik

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.03.21. 06:40

Fotó: Shutterstock
Lapunk információ szerint hamarosan egy 250-300 milliárd forintos támogatási csomaggal áll elő a kormány. A cégek ennél jóval többet várnak.
A Pénzügyminisztériumban folyik a 2020-as költségvetés újratervezése, ennek során első körben 250-300 milliárd forintot különítenének el a koronavírus-járvány okozta károk mérséklésére – tudta meg a Népszava minisztériumi forrásokból, amit a pénzügyi tárca kérdésünkre nem kommentált. Egyelőre minden különösebb stratégia nélkül, innen-onnan elv alapján gyűjtik össze ezt a pénzt, ám a kormány(fő) által preferált egyes nagyberuházások sokszor több tízmilliárdos költségvetési keretei továbbra is érinthetetlennek tűnnek. Ezt követően – a nemzetközi példák nyomán - vélhetően a teljes idei költségvetést módosítják, ám a magyar kormány eddig csak akciócsoportok felállításig jutott el, amely kérdőíveket küldözget a cégeknek, hogy felmérjék a különböző ágazatok helyzetét és problémáit, és ezen információk birtokában megalapozott javaslatokat fogalmazhatnak meg a kormány számára. Kérdés persze van-e annyi kitartás a gazdasági szereplőkben, hogy megvárják az összeomlással a döntést.  Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádiószózatában is a közhelyeknél maradt: a miniszterelnök elmondta, hogy most a cél az, hogy minél kevesebben essenek ki a munkából, aki pedig valamilyen okból nem tud dolgozni, az mihamarabb újra munkába állhasson, mert "ha munka van, minden van". Nagyon fontos, hogy az ország dolgozzon - emelte ki a kormányfő, jelezve, hogy ez persze nem lehetséges minden körülmények között, de segítenek annak, aki elveszíti munkáját. Hozzátette: a vállalkozókat is próbálják támogatni, hogy ne kelljen elbocsátani embereket, ám a mikéntről a szerdán bejelentett hitelmoratóriumon túl nem beszélt. Pedig mértékadó vélemények szerint a következő napokban már több tízezer munkahely szűnhet meg, ha a kormány nem lép. Éppen ezért azonnali intézkedéseket sürget hazai vállalkozói középréteg megerősítését célul tűző, mintegy 100 vállalkozást tömörítő Magyarok a Piacon Klub. Javaslatuk szerint, ahhoz hogy elkerülhető legyen egymillió (!) munkanélküli megjelenése a gazdaságban, akiket majd az államnak kell eltartania, gyors, határozott támogatást kérnek iparágtól függetlenül. Ez a többi között a munkaadói járulékok teljes eltörlését jelentené a 2019-es év átlagbér mértéke alatt, amivel a leginkább rászorult réteget lehetne munkában tartni. Ezen felül minden alkalmazott után havi százezer forintos bértámogatás kérnek, amivel a cégek terheit enyhítenék, s így elkerülhetők a nagyobb létszámú az elbocsátások. A hitelmoratórium részben hasznos, de káros hatásai is lesznek, például, hogy lefagyasztja a hitelezést, ezért a javaslatuk szerint szükség lesz kedvezményes támogatott hitelekre. Emellett a munkajogi jogszabályok rugalmasabbá tételét is javasolják 2020 végéig, amelyek részben már a tegnapelőtti kormányrendelettel megvalósultak, de ezen túlmenően kérik a közfoglalkoztatás megerősítését, és az állami presztízsberuházások elhagyását is. Sem a kormány, sem a pénzügyminisztérium nem reagált a kezdeményezésükre. Jóval finomabban, de cselekvésre noszogatta a kormányt Parragh László, az MKIK elnöke is: az eddig bejelentett kormányzati intézkedésekről azt mondta, teljesen rendben vannak, de „még finomhangolni kell” őket, ő maga például arra számít, hogy ezt az adófizetői mentességet másokra is kiterjeszti majd a kormány, merthogy a koronavírus hatását mindegyik piaci szereplő megérzi, nemcsak a taxisok.  Arra a kérdésre, hogy nem hiányolta-e a miniszterelnök bejelentéséből a bérgaranciát, az álláskeresési járadék meghosszabbítását, a munkavállalók védelmét, azt felelte, most még korai lenne erre válaszolni, pánikhelyzet és tűzoltás van. Amíg nem világos, hogy meddig tart a járvány, és mekkora a veszteség, addig a költségvetési beavatkozás nem időszerű - mondta Parragh László.   

Táppénz járna a gyerekkel otthonlevőknek

Lapunk információ szerint a társadalombiztosítási szabályok átdolgozása is a napirenden van. A pénzügyi tárca munkajavaslata szerint azon szülők, akik 14 éven aluli gyermekükkel otthon tartózkodnak és nem dolgoznak keresőképtelennek minősülnének – így jogosultak lennének a táppénzre vagy ahhoz hasonló pénzügyi ellátásra. A táppénz mértéke – a jelenlegi szabályok szerint – a fizetéstől függ, a bejelentett kereset 60 vagy 50 százaléka, de ettől eltérő szabályozást is megállapíthat a kormány – már ha a tervekből valóban konkrét szabályozás lesz. Kérdéseinkkel – mint eddig is tettük - megkerestük a Pénzügyminisztériumot, ám válaszokat nem kaptunk kérdéseinkre. 

Nyomoznak a Mátrai Erőmű adásvétele körül

M. I.
Publikálás dátuma
2020.03.20. 20:36

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Olyan furán került Mészáros Lőrincéktől az áramtermelő az államhoz, hogy a rendőrség befogadta Szél Bernadett emiatt tett feljelentését.
Elrendelte a nyomozást a Mátrai Erőmű adásvétele kapcsán a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya Kiemelt Ügyek Osztálya  - közölte Facebook-oldalán a feljelentés mögött álló Szél Bernadett független országgyűlési képviselő. A gyanú különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett kísérlete. A politikus emlékeztet: Mészáros Lőrincék először alaposan "kirabolták" a társaság eredménytartalékát, majd a veszteséges erőművet értékesítették az állami MVM-nek. Így lett egy lebontandó erőművünk meg egy durva kötelezettségünk (bányabezárás, tájhelyreállítás, salak- és pernyehányók, zagyterek). Mészárosék jól járnak, mi meg rosszul - véli. Olyan nincs, hogy "kirabolnak minket ezzel a kifosztott, ósdi erőművel", aztán ha jön a járvány, se maszk, se lélegeztetőgép, se egészségügyi szakember. Ennek nyomán biztosít, hogy "végig fogja csinálni", bár borúlátással tölti el, hogy a Soros-Juncker-plakátok miatti feljelentése nyomán még neki kellett "bejárkálni kihallgatásra a Gyorskocsi utcába". Mint emlékezetes, a kormányfő strómanjaként számon tartott Mészáros Lőrinc 2017-2018-ban vásárolta ki - értesülésünk szerint mintegy 11 milliárdért - Magyarország második legfontosabb, a német RWE-EnBW által közel negyed századon át nyereségesen működtetett erőműve háromnegyedét. Bár a társaság 2017-ben 9,1 milliárd, tavaly pedig a hírek szerint 5,9 milliárd forint veszteséget ért el, a "csak" milliárd-közeli mínuszt mutató 2018-as év után Mészárosék mintegy 8 milliárdnyi osztalékot kivontak a tartalékokból. A mindvégig a cég negyedét birtokló, állami MVM azóta nagyon furcsán vette át Mészároséktól a többséget: bár már tavaly karácsony előtt adásvételi szerződést kötöttek, sőt februárban az állami energiacsoport az irányítást is átvette, a vételárat - legalábbis kormányszereplők nyilatkozatai szerint - még mindig nem határozták meg.

Jöhetnek az étellel házaló ügynökök

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.03.20. 19:49

Fotó: Shutterstock
A kormány tulajdonképpen a házaló ügynökök dolgát könnyítette meg, akik mostantól kéretlenül csöngethetnek be bárhová és kínálgathatják eladásra a krumplit vagy éppen a gulyáslevest. Persze csak akkor, ha erre előzetesen leszerződtek egy bolttal vagy étteremmel.
Az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem megkönnyítéséről jelentek meg új, a veszélyhelyzet idejére hozott szabályok a Magyar Közlönyben. A kormánynak a módosításokkal minden bizonnyal az volt a célja, hogy megkönnyítse az ételek és az élelmiszerek eljutását a lakossághoz a járványügyi korlátozások miatt kialakult helyzetben is. Hogy erre mekkora igény van, azt jól mutatja, hogy az élelmiszer-házhozszállítást végző áruházak vagy egyáltalán nem tudnak már rendelést fölvenni, vagy csak két-három héttel későbbi kiszállítási időpontot tudnak adni. Nincs ugyanis elegendő futár ahhoz, hogy a megnövekedett vásárlói igényeket teljesítsék. A délután 3 órakor bezárni kényszerülő vendéglátóhelyek szintén a házhozszállításban látják a kiutat, amelyet jól jelez, hogy a héten 500 új étterem jelezte csatlakozási szándékát a Netpincérhez, amely már a járvány előtt is közel 2 ezer étterem ételeit szállította házhoz. A cég eddig mintegy 2 ezer futárral dolgozott, az elmúlt két hétben további 135-öt szerződtettek, és a bővítésen jelenleg is dolgoznak. Ebben a helyzetben hozta a kormány azt a döntést, hogy a „lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján. Az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenységet a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja.” Ez áll legalábbis a kormányrendeletben, ami azért meglepő, mert a kereskedelmi törvény szerint az üzleten kívüli kereskedés az, amikor a vásárlónak - a lakásán vagy a munkahelyén felkeresve őt -, úgy próbálnak valamit eladni, hogy ő azt előzetesen nem kérte. Ez pedig nem házhozszállítás, hiszen abban az esetben a vásárló kifejezetten megrendeli az árut – mondta lapunk által megkérdezett, név nélkül nyilatkozó szakértő, aki szerint a jogszabályt pontosítani kellene.  A kormány ugyanis így tulajdonképpen a házaló ügynökök dolgát könnyítette meg, akik mostantól kéretlenül csöngethetnek be bárhová és kínálgathatják eladásra a krumplit vagy éppen a gulyáslevest. Persze csak akkor, ha erre előzetesen leszerződtek  egy bolttal vagy étteremmel, ami újabb kérdéseket is felvet, például, hogy ki felel innentől kezdve az étel vagy élelmiszer minőségéért - mondja a szakértő. Megjegyezte: élelmiszert egyébként – a zöldség és a gyümölcs kivételével - eddig üzleten kívüli értékesítésben nem is lehetett árulni, de most nincs ilyen korlát, minden napi fogyasztási cikket lehet így értékesíteni.   A rendelet azt is tartalmazza, hogy a veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem is bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható, s mind az e célt szolgáló csomagküldés, mind az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során kizárólag napi fogyasztási cikk és vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék forgalmazható. Ezzel a szakértő szerint az a probléma, hogy így bejelentés nélkül lehet webáruházat létrehozni, ami teljesen ellenőrizhetelenné teszi, hogy kik és milyen élelmiszert vagy éttermi ételt árusítanak így.