A Pénzügyminisztériumban folyik a 2020-as költségvetés újratervezése, ennek során első körben 250-300 milliárd forintot különítenének el a koronavírus-járvány okozta károk mérséklésére – tudta meg a Népszava minisztériumi forrásokból, amit a pénzügyi tárca kérdésünkre nem kommentált. Egyelőre minden különösebb stratégia nélkül, innen-onnan elv alapján gyűjtik össze ezt a pénzt, ám a kormány(fő) által preferált egyes nagyberuházások sokszor több tízmilliárdos költségvetési keretei továbbra is érinthetetlennek tűnnek. Ezt követően – a nemzetközi példák nyomán - vélhetően a teljes idei költségvetést módosítják, ám a magyar kormány eddig csak akciócsoportok felállításig jutott el, amely kérdőíveket küldözget a cégeknek, hogy felmérjék a különböző ágazatok helyzetét és problémáit, és ezen információk birtokában megalapozott javaslatokat fogalmazhatnak meg a kormány számára. Kérdés persze van-e annyi kitartás a gazdasági szereplőkben, hogy megvárják az összeomlással a döntést.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádiószózatában is a közhelyeknél maradt: a miniszterelnök elmondta, hogy most a cél az, hogy minél kevesebben essenek ki a munkából, aki pedig valamilyen okból nem tud dolgozni, az mihamarabb újra munkába állhasson, mert "ha munka van, minden van". Nagyon fontos, hogy az ország dolgozzon - emelte ki a kormányfő, jelezve, hogy ez persze nem lehetséges minden körülmények között, de segítenek annak, aki elveszíti munkáját. Hozzátette: a vállalkozókat is próbálják támogatni, hogy ne kelljen elbocsátani embereket, ám a mikéntről a szerdán bejelentett hitelmoratóriumon túl nem beszélt. Pedig mértékadó vélemények szerint a következő napokban már több tízezer munkahely szűnhet meg, ha a kormány nem lép.
Éppen ezért azonnali intézkedéseket sürget hazai vállalkozói középréteg megerősítését célul tűző, mintegy 100 vállalkozást tömörítő Magyarok a Piacon Klub. Javaslatuk szerint, ahhoz hogy elkerülhető legyen egymillió (!) munkanélküli megjelenése a gazdaságban, akiket majd az államnak kell eltartania, gyors, határozott támogatást kérnek iparágtól függetlenül. Ez a többi között a munkaadói járulékok teljes eltörlését jelentené a 2019-es év átlagbér mértéke alatt, amivel a leginkább rászorult réteget lehetne munkában tartni. Ezen felül minden alkalmazott után havi százezer forintos bértámogatás kérnek, amivel a cégek terheit enyhítenék, s így elkerülhetők a nagyobb létszámú az elbocsátások.
A hitelmoratórium részben hasznos, de káros hatásai is lesznek, például, hogy lefagyasztja a hitelezést, ezért a javaslatuk szerint szükség lesz kedvezményes támogatott hitelekre. Emellett a munkajogi jogszabályok rugalmasabbá tételét is javasolják 2020 végéig, amelyek részben már a tegnapelőtti kormányrendelettel megvalósultak, de ezen túlmenően kérik a közfoglalkoztatás megerősítését, és az állami presztízsberuházások elhagyását is. Sem a kormány, sem a pénzügyminisztérium nem reagált a kezdeményezésükre.
Jóval finomabban, de cselekvésre noszogatta a kormányt Parragh László, az MKIK elnöke is: az eddig bejelentett kormányzati intézkedésekről azt mondta, teljesen rendben vannak, de „még finomhangolni kell” őket, ő maga például arra számít, hogy ezt az adófizetői mentességet másokra is kiterjeszti majd a kormány, merthogy a koronavírus hatását mindegyik piaci szereplő megérzi, nemcsak a taxisok. Arra a kérdésre, hogy nem hiányolta-e a miniszterelnök bejelentéséből a bérgaranciát, az álláskeresési járadék meghosszabbítását, a munkavállalók védelmét, azt felelte, most még korai lenne erre válaszolni, pánikhelyzet és tűzoltás van. Amíg nem világos, hogy meddig tart a járvány, és mekkora a veszteség, addig a költségvetési beavatkozás nem időszerű - mondta Parragh László.
