Fegyverszünet kormány és ellenzék között

Publikálás dátuma
2020.03.21. 07:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Több ponton is módosultak a kormány előterjesztései a veszélyhelyzet meghosszabbítására a hétpárti egyeztetéseknek következtében.
- Úgy gondolom, hogy minden parlamenti párt megértette, ebben a válságban együtt kell működnünk. Rendkívüli helyzet van, ez nyilván tőlünk és az ellenzéktől is azt követeli meg, hogy változtassunk az eddigi magatartásunkon és szerintem ez egyelőre megy is – mondta a Népszavának a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis Máté szerint ezt támasztja alá, hogy közeledtek az álláspontok a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban is. Például az ellenzék kérésére bekerült a szövegbe, hogy a veszélyhelyzetben a kormányra érvényes rendkívüli felhatalmazást a járványveszély megelőzésére, kezelésére és felszámolására vonatkozóan, a szükséges és arányos mértékben lehet gyakorolni.

- Kölcsönös gesztusokat tettünk nem csak a koronavírustörvény, hanem a parlament működését illetően is, így jó esély van rá, hogy meglesz a négyötödös többség, hogy eltérhessünk a Házszabálytól és kedden elfogadhassa ezeket a fontos jogszabályokat az Országgyűlés – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
A Népszava az elmúlt időszakban több kormánypárti és ellenzéki politikussal is folytatott háttérbeszélgetéseket azzal kapcsolatban, hogy miként változott a korábban éles és kölcsönös bizalmatlansággal terhelt viszony a kormány-kormánypártok és az ellenzék között. Ezek alapján érdekes kép rajzolódik ki. - Azt érzem az ellenzéken, hogy látják, komoly a helyzet, együtt kell működnünk, miközben persze nekik nyilván az az érdekük, hogy hatalomra kerüljenek, legkésőbb 2022-ben bukjon meg a kormány. Ez természetes, mégis ad egy furcsa kettősséget az egésznek – mondta egy kormánytag lapunknak. - Kicsit olyan, mint amikor az első világháborúban karácsonykor a katonák pár napra kimásztak a lövészárokból és fociztak egyet egymással – mondta egy ellenzéki képviselő. Szerinte nem csak őket jellemzi a kissé skizofrén helyzet, hanem a Fideszt is: „láthatóan nagyon szeretnék, ha meglenne az ellenzéki felhatalmazás a tervezett intézkedésekhez, és valóban érzékelek most nyitottságot a részükről. De azt is érzem rajtuk, hogy könnyen átbillenhetnek abba is, hogy befeszülnek, semmit nem fogadnak el tőlünk és a nyilvánosságban mi leszünk majd a hazaárulók”.
Hogy milyen konkrét dilemmákkal kell szembenézni a tárgyalások, egyeztetések során, azt jól mutatja a veszélyhelyzet határidejéről szóló vita: az eredeti javaslatban, mint azt lapunk elsőként megírta, nem szerepel ilyen. Egy ellenzéki képviselő szerint ez még indokolt is lehet, hiszen ha mondjuk hatvan nap a határidő, de két hónap múlva már olyan durva lesz a járványhelyzet, hogy esetleg a parlament sem tud összeülni, hatalmas jogi káoszt hozhat, ha a veszélyhelyzetet sem megszüntetni, sem meghosszabbítani nem tudják. Ugyanakkor saját választóik, értelmiségük részéről érzik a nyomást, hogy bekerüljön a konkrét határidő a szövegbe, ne legyen az a látszat, hogy „Orbán Viktor mostantól bármeddig kormányozhat, választásokat sem kell kiírnia”. A Népszava információi szerint egyébként vasárnap lesz még egy hétpárti egyeztetés a két törvénytervezetről.
- Nincs szó róla, hogy a kormánnyal szemben több lenne bizalmunk, az elmúlt tíz évben az Orbán-kabinet számos okot adott arra, hogy aláássa a kölcsönös politikai bizalmat, de az teljesen világos, hogy ez egy olyan helyzet, amikor a kormánynak lehet és kell cselekednie és a felelőssége is megvan hozzá – mondta a Népszavának Arató Gergely. A Demokratikus Koalíció képviselője szerint az ellenzék természetesen nem mond le a kormány ellenérzéséről vagy bírálatáról, de „minden támogatást megadunk, ami a védekezéshez szükséges”. - Olyan válság van, amiben együttműködésre van szükség. A kormány részéről látjuk, hogy ezt a helyzetet nem az ellenzékkel szembeni támadások terepének tekintik, hiszen a nap végén a felelősséget nekik kell vállalniuk. Ezért valóban sokkal nyitottabbak a jogállami garanciákat építő ellenzéki felvetésekkel kapcsolatban – mondta Arató Gergely. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke szerint a kormány nyitottsága az ellenzéki javaslatokra nagyon egyszerűen eldönthető lesz abból, hogy figyelembe veszik-e a javaslataikat a keddi parlamenti szavazás előtt a veszélyhelyzet meghosszabbításáról és a Btk. módosításával kapcsolatban. - Most fog kiderülni, melyik arcát mutatja a kormány, hiszen a hétpárti egyeztetéseken a Fidesz sem zárkózott el attól, hogy a veszélyhelyzetnek legyen határideje és a parlament ellenőrző szerepe, ha korlátozottan is, de valahogyan fennmaradjon – mondta Tóth Bertalan. A politikus szerint a szocialista párt eddig „kifejezetten konstruktív hozzáállást mutatott”, mert tisztában vannak vele, hogy nem a pártpolitikai rivalizálás ideje van most, az emberek egészsége a legfontosabb. - Ennek érdekében minden kormányzati intézkedést támogatunk, de ez nem jelenti azt, hogy nem kritizáljuk adott esetben azokat. Most viszont igyekszünk a helyzetet segítő javaslatokat megfogalmazni, örömmel látjuk, hogy ezek közül többet el is fogadott a kormány, például a hiteltörlesztési moratóriumról. Most a hatósági árak bevezetése lenne a legfontosabb – mondta Tóth Bertalan. Ungár Péter LMP-s képviselő is arról beszélt, bár mindent megtesznek, hogy konstruktív legyen a kapcsolatuk a kormánnyal és a kormánypárttal, természetesen nem hallgatják el a kritikákat sem, „ez a felelős ellenzéki szerep”. - Ugyanakkor nagyban erősítené a bizalmat, ha például azt látnánk, hogy a Fidesz nem hagyja, hogy több polgármestere a veszélyhelyzetet kihasználva egyszemélyi irányítást vezet be önkényesen, a helyi közgyűlés teljes ignorálásával, mint történik Komlón, vagy Szekszárdon – mondta.

Tovább épül a Trianon-emlékmű

Publikálás dátuma
2020.03.21. 07:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Nem változtat a menetrenden a járványveszély sem.
Aligha kell részletezni, hogy a járványveszély miatt milyen rendkívüli intézkedések követik egymást: iskolák, szállodák, színházak és más intézmények zárnak be, rendezvények maradnak el.
Wachsler Tamást, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját arról kérdeztük, hogy ilyen körülmények között is menetrendszerűen folytatódnak-e az Alkotmány utcai Trianon-emlékmű kivitelezési munkái. Az eredeti terveknek megfelelően befejeződik-e a 100. évforduló, június 4-e előtt a beruházás? A várakozások szerint megtartható lesz-e az emlékmű avatási ünnepsége?
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének munkálatai a megkötött kivitelezési szerződés rendelkezéseivel összhangban zajlanak – tájékoztatta lapunkat Wachsler Tamás. A kivitelező saját, a járvány terjedésének megakadályozásával kapcsolatos belső szabályai szerint végzi feladatát.
A kivitelező eddig nem jelentett „vis maior” (előre nem látható akadály) helyzetet. Ha megteszi, az nyilván a kivitelezés csúszását eredményezheti, „ekkor majd értékelni fogjuk a helyzetet, és kialakítjuk követendő stratégiánkat” – tette hozzá Wachsler Tamás.
A Népszava tavaly áprilisban adott hírt arról, hogy talajszint alatt hozzák létre az Alkotmány utcai Trianon-emlékművet.
„Az emlékhely tervezése során különös figyelmet fordítottunk arra, hogy az Országházra való rálátást semmi ne zavarja. Ezért egy felül legnagyobbrészt nyitott, a talajszint alá süllyesztett konstrukciót választottunk” – erősítette meg akkor lapunk információját Wachsler Tamás.
Átadási határidő: 2020. május 31. A kormány döntése rögzíti, hogy az emlékhelyet a történelmi Magyarország 1913. évi összeírás szerinti helységneveinek feltüntetésével kell létrehozni.
Szerző

A digitális kormánybiztos szerint jól indult a távoktatás, de nem mindenki osztja optimizmusát

Publikálás dátuma
2020.03.21. 07:00

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Czunyiné Bertalan Judit, digitális kormánybiztos szerint hasít az iskolai online munkarend, de a tanárok, szülők máshogy érzik.
- Jól indult a tantermen kívüli, digitális munkarendre való átállás. A legtöbb esetben a legegyszerűbb technikával is tudnak már dolgozni, azaz a videótanár, az online dolgozatírás és a feladatadás email-ben vagy a KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer- a szerk.), illetve egyéb class room rendszereken keresztül működik – törte meg a csendet Czunyiné Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos, aki noha hétfő óta távoktatásra állt át a teljes hazai oktatás, eddig nem szólalt meg.
Megkeresésünkre közölte: az Office 365-öt – ami nemcsak Word és Excel, hanem interaktív, levelezési és kommunikációs lehetőség is – a kormány 2014 óta minden diáknak és tanárnak ingyenesen biztosítja. Az állami tankönyvek is elérhetők a köznevelési portálon. – Elindítottuk a Digitális Témahetet több tízezer tanár részvételével, így náluk már kész, a saját tantárgyukra kidolgozott óravázlatok és anyagok, segédletek vannak. Ezt a közösség már múlt péntek este azonnali megosztásokkal elérhetővé tette a saját anyagait, és módszertani segítséget ad. Több tízezer feladat, teszt, több ezer videó és tanári, diákoknak szóló segédlet érhető el – fogalmazott a kormánybiztos. Emlékeztetett arra is, az elmúlt években mintegy 50 ezer pedagógus kapott tabletet, notebookot, hozzá szoftvereket és módszertani képzést. Hozzátette: az M5 csatorna TV-tanár és érettségi felkészítője 2015 óta van fejlesztés és feltöltés alatt, itt is több ezer órányi anyag hozzáférhető. Ugyanakkor a Népszavának nyilatkozó szülők és pedagógusok nem osztják teljes mértékben Czunyiné optimizmusát. Az iskolák többsége egyáltalán nem rendelkezett kiforrott rendszerrel, protokollal a digitális távoktatáshoz, több kellett volna néhány napnál arra, hogy erre felkészüljenek. A több mint négymilliárd forintból fejlesztett KRÉTA-rendszer is gyakran leáll a túlterhelés miatt, azt leginkább csak éjjel, illetve a kora reggeli órákban lehet használni. Egy budapesti pedagógusházaspár arról számolt be lapunknak: nemcsak szakmai, hanem magánéleti kihívást is jelent, hogy szinte egyszerre kellene távoktatniuk és a saját gyermekeiknek is segíteniük az online kapott feladatok megoldásában. Egy háromgyermekes édesanya pedig azt mondta: munkája mellett naponta több órát kell eltöltenie azzal, hogy alsó osztályos gyermekeinek segít a technikai nehézségek áthidalásában, sokszor csak este jut ideje arra, hogy ő maga próbálja megtanítani nekik a történelem- vagy matekleckét. – Amit a kormánybiztos mond, az igaz, de az elmúlt évek fejlesztései nem jó irányba haladtak – erről Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke beszélt lapunknak. Szerinte a digitális oktatást elsősorban az okostelefonokra fókuszálva kellett volna fejleszteni. Az, hogy az állami tankönyveket elektronikus formában feltöltötték a köznevelési portálra, nem nagy előrelépés. A Digitális Témahét pedig – ahogy arra az elnevezésből is következtetni lehet – mindössze egy heti tananyag digitális feldolgozását jelentette, ami a jelenlegi helyzetben kevés.

"Több szabadidejük van a tanároknak"

Boldogság van szerte a rendszerben, a kollégák felzárkóztak a feladathoz – ezt Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár nyilatkozta a digitális iskolai munkarendről csütörtök este az Inforádióban. Beszélt arról is, a módosított Nemzeti alaptanterv szeptemberi bevezetését nem halasztják el, a tanároknak most úgyis több a szabadideje a felkészüléshez. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete mindezt cáfolta, és kérte az államtitkárt: nyilatkozatait a szokásosnál körültekintőbben igazítsa a valósághoz.

Szerző