Kedvezmények az európai dolgozóknak

Publikálás dátuma
2020.03.21. 08:00

Fotó: Emmanuele Contini / AFP/NurPhoto
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) összegyűjtötte a munkavállalók védelme érdekében hozott európai kormányzati intézkedéseket, hogy bárki összevethesse azokat a magyar lépésekkel.
Az osztrák kormány a szakszervezetekkel és kamarákkal egyeztetve válságalapot hozott létre, hogy a vállalatok rövidített munkaidővel ugyan, de megtarthassák dolgozóikat. Ahol csökken a munkaidő, ott is megkapja eredeti bére 80-90 százalékát a munkavállaló, az ehhez szükséges pénzt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat biztosítja. Görögországban a szabadságra küldött dolgozóknak minden négy napból hármat rendkívüli szabadságként könyvelnek el, a magánszférában az erre fordított bér egyharmadát, a közszférában az egész összeget az állam fizeti. Németországban a megbetegedett vagy karanténba került dolgozók hat hétig a teljes alapbérüknek megfelelő kártérítést kapnak a tartományi kasszából, ezen túl pedig a szövetségi költségvetésből. Az önálló vállalkozók vagy szabadúszók esetében az ellátás alapja a tavalyi bejelentett éves jövedelem. Ha a cég dolgozóinak legalább tíz százalékát csak rövidített munkaidőben tudja foglalkoztatni, a kormány átvállalja a munkabérek kifizetésének 67 százalékát és a járulékait. Franciaországban automatikusan betegállomány jár a 16 évesnél fiatalabb gyereket nevelő szülőknek, akik nem tudnak otthonról dolgozni. A turizmusban, a vendéglátásban, a közlekedésben, a szórakoztatóiparban és a kulturális életben tevékenykedő vállalkozások alkalmazottainak kényszerszabadságát teljes egészében kifizeti munkanélküli segély formájában a kormány, miközben felfüggesztik a kis- és középvállalatok járulékfizetési kötelezettségét, így segítve őket a fennmaradásban. Romániában a képviselőház döntése szerint a munkáltatók kötelesek fizetett szabadnapokat adni az iskolabezárások miatt otthon maradt szülőnek, házaspárok közül csak az egyiknek. A 12 év alatti gyermekek felügyeletét ellátó fizetése 75 százalékát kapja, ami nem lehet több a bruttó átlagbér 75 százalékánál. Lengyelországban a válság miatt leálló cégek dolgozói megkapják az átlagkereset 80 százalékát, az összeg felét az állam, másik felét a munkáltató fizeti. A szerződésesek és az önfoglalkoztatók a minimálbér 80 százalékát kapják meg és juttatás jár a gyermekükre vigyázó szülőknek is az iskolaszünet idejére. Mindeközben a magyar kormány a hitelmoratórium és az adó- és járulékkedvezmény mellett megengedte, hogy a munkáltató egyéni megállapodást köthessen a kirúgástól rettegő munkavállalókkal, amely szabadon eltérhet A munka törvénykönyve szabályaitól, de lehetővé tette a cégeknek az otthoni munkavégzés elrendelését. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) pénteken levélben kérte a kormányt, hogy a közszolgálati intézményekben is vezesse be a távmunkát, illetve az ügyeleti rendszert.  

Fegyverszünet kormány és ellenzék között

Publikálás dátuma
2020.03.21. 07:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Több ponton is módosultak a kormány előterjesztései a veszélyhelyzet meghosszabbítására a hétpárti egyeztetéseknek következtében.
- Úgy gondolom, hogy minden parlamenti párt megértette, ebben a válságban együtt kell működnünk. Rendkívüli helyzet van, ez nyilván tőlünk és az ellenzéktől is azt követeli meg, hogy változtassunk az eddigi magatartásunkon és szerintem ez egyelőre megy is – mondta a Népszavának a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis Máté szerint ezt támasztja alá, hogy közeledtek az álláspontok a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban is. Például az ellenzék kérésére bekerült a szövegbe, hogy a veszélyhelyzetben a kormányra érvényes rendkívüli felhatalmazást a járványveszély megelőzésére, kezelésére és felszámolására vonatkozóan, a szükséges és arányos mértékben lehet gyakorolni.

- Kölcsönös gesztusokat tettünk nem csak a koronavírustörvény, hanem a parlament működését illetően is, így jó esély van rá, hogy meglesz a négyötödös többség, hogy eltérhessünk a Házszabálytól és kedden elfogadhassa ezeket a fontos jogszabályokat az Országgyűlés – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
A Népszava az elmúlt időszakban több kormánypárti és ellenzéki politikussal is folytatott háttérbeszélgetéseket azzal kapcsolatban, hogy miként változott a korábban éles és kölcsönös bizalmatlansággal terhelt viszony a kormány-kormánypártok és az ellenzék között. Ezek alapján érdekes kép rajzolódik ki. - Azt érzem az ellenzéken, hogy látják, komoly a helyzet, együtt kell működnünk, miközben persze nekik nyilván az az érdekük, hogy hatalomra kerüljenek, legkésőbb 2022-ben bukjon meg a kormány. Ez természetes, mégis ad egy furcsa kettősséget az egésznek – mondta egy kormánytag lapunknak. - Kicsit olyan, mint amikor az első világháborúban karácsonykor a katonák pár napra kimásztak a lövészárokból és fociztak egyet egymással – mondta egy ellenzéki képviselő. Szerinte nem csak őket jellemzi a kissé skizofrén helyzet, hanem a Fideszt is: „láthatóan nagyon szeretnék, ha meglenne az ellenzéki felhatalmazás a tervezett intézkedésekhez, és valóban érzékelek most nyitottságot a részükről. De azt is érzem rajtuk, hogy könnyen átbillenhetnek abba is, hogy befeszülnek, semmit nem fogadnak el tőlünk és a nyilvánosságban mi leszünk majd a hazaárulók”.
Hogy milyen konkrét dilemmákkal kell szembenézni a tárgyalások, egyeztetések során, azt jól mutatja a veszélyhelyzet határidejéről szóló vita: az eredeti javaslatban, mint azt lapunk elsőként megírta, nem szerepel ilyen. Egy ellenzéki képviselő szerint ez még indokolt is lehet, hiszen ha mondjuk hatvan nap a határidő, de két hónap múlva már olyan durva lesz a járványhelyzet, hogy esetleg a parlament sem tud összeülni, hatalmas jogi káoszt hozhat, ha a veszélyhelyzetet sem megszüntetni, sem meghosszabbítani nem tudják. Ugyanakkor saját választóik, értelmiségük részéről érzik a nyomást, hogy bekerüljön a konkrét határidő a szövegbe, ne legyen az a látszat, hogy „Orbán Viktor mostantól bármeddig kormányozhat, választásokat sem kell kiírnia”. A Népszava információi szerint egyébként vasárnap lesz még egy hétpárti egyeztetés a két törvénytervezetről.
- Nincs szó róla, hogy a kormánnyal szemben több lenne bizalmunk, az elmúlt tíz évben az Orbán-kabinet számos okot adott arra, hogy aláássa a kölcsönös politikai bizalmat, de az teljesen világos, hogy ez egy olyan helyzet, amikor a kormánynak lehet és kell cselekednie és a felelőssége is megvan hozzá – mondta a Népszavának Arató Gergely. A Demokratikus Koalíció képviselője szerint az ellenzék természetesen nem mond le a kormány ellenérzéséről vagy bírálatáról, de „minden támogatást megadunk, ami a védekezéshez szükséges”. - Olyan válság van, amiben együttműködésre van szükség. A kormány részéről látjuk, hogy ezt a helyzetet nem az ellenzékkel szembeni támadások terepének tekintik, hiszen a nap végén a felelősséget nekik kell vállalniuk. Ezért valóban sokkal nyitottabbak a jogállami garanciákat építő ellenzéki felvetésekkel kapcsolatban – mondta Arató Gergely. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke szerint a kormány nyitottsága az ellenzéki javaslatokra nagyon egyszerűen eldönthető lesz abból, hogy figyelembe veszik-e a javaslataikat a keddi parlamenti szavazás előtt a veszélyhelyzet meghosszabbításáról és a Btk. módosításával kapcsolatban. - Most fog kiderülni, melyik arcát mutatja a kormány, hiszen a hétpárti egyeztetéseken a Fidesz sem zárkózott el attól, hogy a veszélyhelyzetnek legyen határideje és a parlament ellenőrző szerepe, ha korlátozottan is, de valahogyan fennmaradjon – mondta Tóth Bertalan. A politikus szerint a szocialista párt eddig „kifejezetten konstruktív hozzáállást mutatott”, mert tisztában vannak vele, hogy nem a pártpolitikai rivalizálás ideje van most, az emberek egészsége a legfontosabb. - Ennek érdekében minden kormányzati intézkedést támogatunk, de ez nem jelenti azt, hogy nem kritizáljuk adott esetben azokat. Most viszont igyekszünk a helyzetet segítő javaslatokat megfogalmazni, örömmel látjuk, hogy ezek közül többet el is fogadott a kormány, például a hiteltörlesztési moratóriumról. Most a hatósági árak bevezetése lenne a legfontosabb – mondta Tóth Bertalan. Ungár Péter LMP-s képviselő is arról beszélt, bár mindent megtesznek, hogy konstruktív legyen a kapcsolatuk a kormánnyal és a kormánypárttal, természetesen nem hallgatják el a kritikákat sem, „ez a felelős ellenzéki szerep”. - Ugyanakkor nagyban erősítené a bizalmat, ha például azt látnánk, hogy a Fidesz nem hagyja, hogy több polgármestere a veszélyhelyzetet kihasználva egyszemélyi irányítást vezet be önkényesen, a helyi közgyűlés teljes ignorálásával, mint történik Komlón, vagy Szekszárdon – mondta.

Tovább épül a Trianon-emlékmű

Publikálás dátuma
2020.03.21. 07:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Nem változtat a menetrenden a járványveszély sem.
Aligha kell részletezni, hogy a járványveszély miatt milyen rendkívüli intézkedések követik egymást: iskolák, szállodák, színházak és más intézmények zárnak be, rendezvények maradnak el.
Wachsler Tamást, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját arról kérdeztük, hogy ilyen körülmények között is menetrendszerűen folytatódnak-e az Alkotmány utcai Trianon-emlékmű kivitelezési munkái. Az eredeti terveknek megfelelően befejeződik-e a 100. évforduló, június 4-e előtt a beruházás? A várakozások szerint megtartható lesz-e az emlékmű avatási ünnepsége?
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének munkálatai a megkötött kivitelezési szerződés rendelkezéseivel összhangban zajlanak – tájékoztatta lapunkat Wachsler Tamás. A kivitelező saját, a járvány terjedésének megakadályozásával kapcsolatos belső szabályai szerint végzi feladatát.
A kivitelező eddig nem jelentett „vis maior” (előre nem látható akadály) helyzetet. Ha megteszi, az nyilván a kivitelezés csúszását eredményezheti, „ekkor majd értékelni fogjuk a helyzetet, és kialakítjuk követendő stratégiánkat” – tette hozzá Wachsler Tamás.
A Népszava tavaly áprilisban adott hírt arról, hogy talajszint alatt hozzák létre az Alkotmány utcai Trianon-emlékművet.
„Az emlékhely tervezése során különös figyelmet fordítottunk arra, hogy az Országházra való rálátást semmi ne zavarja. Ezért egy felül legnagyobbrészt nyitott, a talajszint alá süllyesztett konstrukciót választottunk” – erősítette meg akkor lapunk információját Wachsler Tamás.
Átadási határidő: 2020. május 31. A kormány döntése rögzíti, hogy az emlékhelyet a történelmi Magyarország 1913. évi összeírás szerinti helységneveinek feltüntetésével kell létrehozni.
Szerző