Miután a múlt év decemberében kiszivárgott a kormány kulturális salátatörvény-tervezete, a szakmai és a társadalmi tiltakozás hatására a kabinet letett arról, hogy felszámolja a Nemzeti Kulturális Alapot. A kormánypárti többség a Parlamentben rapid módon megváltoztatta a színházi törvényt, a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté indokként „zaklatószínházakról” értekezett. Az önkormányzati fenntartású színházak a rendszerváltás óta kapnak jelentős állami támogatást, ezt most a kormány feltételekhez kötötte: a vegyes (állami és önkormányzati) finanszírozású teátrumok igazgatói kinevezéseit ezentúl az állam és az önkormányzat megállapodásának kell megelőznie.
A kormánypárti szavazók 84, a Momentum szavazóinak 81, a Demokratikus Koalíció támogatóinak 77 százaléka, az MSZP−Párbeszéd táborának 47 százaléka tartja helyesnek, ha az állam és az önkormányzat közösen, a terheket megosztva finanszírozza a színházakat − derült ki a Publicus Intézet reprezentatív felméréséből, amelyet az elemző cég március 7-12. között készített a Népszava megbízásából.
Az MSZP−Párbeszéd szavazóinak ugyanakkor 42 százaléka gondolja úgy, hogy a színházakat csak az önkormányzatok finanszírozzák. A kormánypárti szavazók 76 százaléka szerint elfogadható, hogy az állam bele kíván szólni abba, ki vezesse az általa (is) támogatott színházakat, míg az ellenzéki pártok támogatói közül tíz emberből legalább kilenc ezt elfogadhatatlannak tartja, mert a kultúra állami támogatása nem veszélyeztetheti annak függetlenségét.
