A védelem hete

Azt állította Orbán Viktor miniszterelnök (a Kossuth rádióban): nem igaz, hogy nincs elegendő védőeszköz az egészségügyben, mert mindenből van elég a jelenlegi fertőzési szinthez, de mivel nagyobbra kell készülni, többet kell vásárolni belőlük.

Ezzel szemben a tény az, hogy sem a háziorvosoknak nincs megfelelő védőmaszkjuk, sem a mentősöknek nincs elég védőfelszerelésük, ezért az egyszer használatos eszközöket is többször használják, fertőtlenítés után. Igaz, hogy erre a vészhelyzetre még olyan országokban sem készültek fel, mint az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia, de a védhetetlent felesleges védeni. A tanulságokat kellene levonni.

Azt állította továbbá Orbán (ugyanott), hogy „van egy rendes katonai tervünk a védekezésre, felállt az ország a védekezés logikája szerint”.

Ezzel szemben a tény az, hogy bár a védekezésnek lehet katonai része is, puskával nem lehet vírusokra lövöldözni. Vagyis a védelemnek egyszerre kell, hogy legyen egészségügyi, gazdasági és logisztikai-biztonsági terve és logikája. Máskülönben a levegőbe fognak lőni.

Azt is állította a miniszterelnök (szintén a Kossuth rádióban a hiteltörlesztések felfüggesztésének elrendelésével kapcsolatban arra a kérdésre, hogy a bankok partnerek-e), hogy „ezt nem kérdeztem meg, de a reakciókból úgy látom, hogy igen”.

Ezzel szemben a tény az, hogy ez elképzelhetetlen. Nemcsak azért, mert kizárt, hogy ebben a súlyos gazdasági válsághelyzetben Orbán nem konzultált legalább Csányi Sándorral, a legnagyobb magyar bank, az OTP elnökével, hanem azért is, mert a Magyar Nemzeti Bank, amely már hétfőn kezdeményezte a lépést, közölte, hogy egyeztet a bankokkal. Ezt egyébként Varga Mihály is megtette még azelőtt, hogy Orbán nyilatkozott volna. De persze ha a miniszterelnök úgy akarja láttatni a világot, mint csatateret, ahol ő vezénylő tábornokként állandóan háborúkat vív, és közben csak parancsokat osztogat, akkor mindent értek. Csak nem hiszek el mindent.

Azt állította az Igazságügyi Minisztérium (közleményében), hogy az Európai Bíróság főtanácsnokának minapi állásfoglalása a CEU működésének ellehetetlenítéséről „a Soros György által finanszírozott civil szervezetek érvelését tükrözi”. A magyar kormány szerint ugyanis a felsőoktatás tartalmának és szervezeti felépítésének szabályozása kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozik, ezért nem sért uniós jogot.

Ezzel szemben a tény az, hogy a magyar felsőoktatási törvény mást szabályozott: azt, hogy csak olyan külföldi intézmény működhet nálunk, amelynek van otthoni egyeteme is, illetve amelynek kormányával megállapodnak. A CEU eleget tett mindkét feltételnek, ám a magyar kormány mégsem engedélyezte, hogy továbbra is amerikai diplomákat adjon ki. Ezt nemcsak Soros és civil szervezetek kifogásolták, hanem az Európai Unió Bizottságától kezdve vezető nyugati politikusokon át az egész nemzetközi tudományos világig rengetegen. De mivel ezek szerint Soros őket is mind meg tudta venni, nem csoda, hogy az Európai Bíróság is a markában van. Csak Orbán és kormánya nem eladó.