Előfizetés

Több mint 275 ezren fertőződtek már meg koronavírussal

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.21. 08:55
Monitorfotó a baltimore-i John Hopinks Egyetem legfrissebb, 2020. március 21-i interaktív fertőzéstérképéről
Fotó: gisanddata.maps.arcgis.com
A járvány 166 országban van jelen, egy nap alatt közel 31 ezer új beteget regisztráltak.
Az új típusú koronavírussal fertőzöttek száma 275 434-re nőtt szombat reggelre szerte a világon a Johns Hopkins Egyetem legfrissebb adatai szerint. A halálesetek száma 11 403, és 88 256 ember meggyógyult – írja az MTI. A baltimore-i egyetem összesítése szerint a vírusfertőzést 166 országban és területen mutatták ki.  A diagnosztizált esetek száma azonban nem tükrözi pontosan a valóságot:
az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott az elvégzendő tesztek száma, illetve a számontartás kritériumai is különböznek egymástól.

Kínában (Hongkong és Makaó területek nélkül), ahol a járvány tavaly év végén elkezdődött, 81 286 esetet tartottak nyilván, ebből 3259-en haltak meg és 71 854-en gyógyultak meg.
Kína után a legjobban érintett országok Olaszország 4032 halottal és 47 021 megfertőződéssel, Irán 1433 halottal (19 644 eset), Spanyolország 1093 halottal (21 571 eset), Franciaország 450 halottal (12 632 eset), Egyesült Államok 260 halottal (19 624 eset), Dél-Korea 104 halottal (8652 eset), Nagy-Britannia 178 halottal (4014 eset), Hollandia 107 halottal (3003 eset), Svájc 56 halottal (5544 eset) és Németország 68 halottal (19 848 eset). Az egyetem pénteki összesítésében még 244 523 fertőzött és 10 030 haláleset szerepelt, a gyógyultak száma pedig 86 026 volt.  
Vagyis, egy nap leforgása alatt 30911-en betegedhettek meg, 1373-al nőtt a halálos áldozatok száma, ugyanakkor 2230 új gyógyultról is tudnak.

Szabad szemmel: egyoldalú nemzeti lépésekkel nem lehet visszaszorítani a világjárványt

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.03.21. 08:13

Nemzetközi sajtószemle, 2020. március 21.
Kurier A burgenlandi rendőrség az este azt közölte, hogy Magyarország éjjel ismét humanitárius folyosót nyit Hegyeshalomnál. A magyar hatóságok 21 órától hajnali ötig a román, bolgár, ukrán és moldáv állampolgároknak teszik lehetővé, hogy belépjenek. A szerbekre viszont nem vonatkozik az engedély, mert Szerbia teljesen lezárta a határait, még saját polgárai számára is. A legfontosabb magyar-osztrák határátkelőnél egyébként lényegesen jobb már a helyzet, mint pár napja, bár azért időnként vannak torlódások, mert mindkét oldalon végeznek egészségügyi ellenőrzéseket. Azon kívül Ausztria megköveteli a belépőktől, hogy maximum négy napos orvosi igazolást mutassanak fel: nem kapták meg a vírust.
Süddeutsche Zeitung A Bizottság nagyon ellenzi a szigorú határellenőrzések visszaállítását a schengeni övezeten belül, mert úgy látja, hogy nem szabad feladni a közös értékeket. A tabut Ausztria törte meg, utána pedig szinte óránként jelentkeztek a többiek Brüsszelben, követni kívánják a lépést. Nem csupán mondjuk, Magyarország, hanem Svájc és Norvégia is, noha ők nem is tartoznak a zónához. Ám a belső piacért felelős biztos úgy ítéli meg, hogy ezek az államok immár láthatják: semmi értelme lezárni a határokat, inkább együtt kell működniük. Máskülönben akadoznak az áruszállítások, ami egyetlen kormánynak sem érdeke. Épp ezért Johansson azt várja, hogy a következő napokban egyre zavartalanabb lesz a forgalom. A német-lengyel határon már lényegesen javultak az állapotok, megszűntek a kocsisorok, nincs várakozási idő. Másutt azonban tagállamok polgárai még mindig nem tudnak átjutni a határokon, nem térhetnek haza. A Bizottságnak joga van ilyen esetekben fellépni, ám ezt egyelőre nem tervezi. Mert mind Johansson közölte: azt tapasztalja, hogy a kormányok nagyon igyekeznek megoldást találni és szinte folyamatosan enyhül a feszültség. Szerinte nincs veszélyben a schengeni rendszer, sőt, inkább az mutatkozik, hogy ekkora bajban éppen a közös értékek segítenek.
FT A lengyel pénzügyminiszter úgy véli, hogy csupán szemfényvesztés az, amit az unió idáig tett a koronavírusra adott válaszként. Koscinski szerint ezek a lépések elégtelenek és elsősorban azoknak a munkásoknak kellene segíteni, akiknek veszélyben van az állása. Ebbe szerinte az is beletartozna, hogy az EU adjon pénzt a cégeknek, így azoknak ne kelljen elbocsátásokhoz folyamodniuk. Ám mint megjegyezte, az nem elegendő, hogy csupán átneveznek meglévő forrásokat, továbbá Brüsszel közli, hogy becsukja a szemét, ha a tagállamok megszegnek bizonyos pénzügyi szabályokat. Itt egy egészen új csomagra lenne szükség, amelyből a munkások bérét, illetve a fizetések közterheit finanszíroznák. Bizottsági illetékesek azonban felhívják a figyelmet, hogy a szabályok az ő kezüket is megkötik. Lengyelország egyébként a többi államhoz képest még viszonylag jól áll a járványt tekintve. Csupán 378-an fertőződtek meg, a halottak száma: 6. Viszont az elsők közt vezetett be radikális korlátozásokat, köztük a határok lezárását. A miniszter szerint könnyítésekről lehet szó a határátlépésnél, de addig nem oldhatják fel a szigorú intézkedéseket, amíg folytatódik a ragály. Viszont reméli, hogy a baj elültével gyorsan magához tér a gazdaság. Megítélése szerint ha a dolgok már a jövő hónap végén elkezdenek javulni, akkor az idén 1-1,5 %-os lehet a növekedés. Ám ha még júniusban-júliusban is tart a válság, akkor elképzelhető akár az 1 %-os visszaesés is. A legrosszabb esetben pedig még a mínusz 10 % sem kizárt. Ami az Armageddonnal volna egyenlő. A kormány már kidolgozott egy mentőcsomagot, de az csupán a tűzoltást szolgálja – mutatott rá a pénzügyi tárca gazdája.
Die Presse Egy osztrák miniszter név nélkül ugyan, de kijelentette, hogy a járvány hosszú időre megrendítette az összetartást az EU-n belül, és ez így marad a válság után is. Ily módon az összefogás csak egyre gyengébb lesz. Példa erre, hogy Magyarország jó ideig nem engedte átutazni területén a nyugatról hazatérő román és bolgár vendégmunkásokat, mert hivatalos biztosítékot akart, hogy Bukarest és Szófia befogadja saját polgárait, így azokat is, akik megfertőződtek. Úgy hogy Ausztria már kénytelen volt azon gondolkodni, hogy már a bajor határon megállítja azokat, akik úgysem léphetnek be magyar területre. Az ilyen hatalmi játékok ismerősek persze az 5 év évvel ezelőtti menekültválságból, a baj csupán az, hogy a felhasznált figurák élő emberek. Csak éppen ezúttal még nagyobb, illetve mélyebb a vita, a bizalmatlanság és a kölcsönösen okozott sérelem.
RTL.de Az egyik legtekintélyesebb német szakértő azt mondja, még a válság tetőpontjának közeledtével sem kell teljesen odahaza bezárkózni, ám azt meg kell fontolni, hogy elmenjen-e valaki pl. vendéglőbe. Christian Drosten, a berlini Orvosi Egyetem fő virológusa azon a véleményen van, hogy Németországban még nincs nagy baj, ezért megelőző intézkedésekkel jócskán lehet mérsékelni a vírus terjedésének kockázatát. Ezért nem mindegy, hogy a barátokkal otthon, vagy a kocsmában találkozunk-e. Ha valaki mégis az utóbbi mellett dönt, akkor lehetőleg üvegből döntse le a sört. A szakember óv a pánikvásárlástól. Viszont azt tanácsolja, hogy tessék kimenni a szabadba! Mert pontosan a friss levegő segíthet. Ott ugyanis a kórokozó csak pár percig tudja tartani magát a levegőben, utána lehull a földre. Azon kívül a tavaszi napsütés jót tesz testnek és léleknek.
FT Egyoldalú nemzeti lépésekkel nem lehet visszaszorítani a világjárványt. Európának, Amerikának és Kínának össze kell fognia, csak akkor győzhetik le a koronavírust. Washington és Peking persze pont az ellenkező irányban halad, a vége azonban a jelenlegi nemzetközi rendszer összeomlása lehet. És a járványügyi szakemberek, illetve a gazdaságpolitikusok munkája semmit sem ér, ha a vezető hatalmak a harcot és nem az együttműködést választják. Ám a fertőzést nem lehet legyűrni, ha a 3 térség külön-külön próbálkozik. Az eddigi gazdasági és politikai elméleteket felülírta a válság. A helyzet annyira rendkívüli, hogy nem segítenek a lezárt határok, illetve a nemzeti segélyprogramok. Ám az általános veszély bezárkózásra ösztönzi az emberi reflexet. Európa mintha elfelejtette volna, mit is jelent európainak lenni. Még Németország is a saját útját járja. A Bizottság a margóra szorult, mert a 27-ek 27 akciótervet dolgoztak ki, mindenki a maga számára. De azért a jegybankok kooperálnak, és az ellenszeren dolgozó tudósok nem törődnek határokkal, ideológiával. A következő jó egy évben a siker azon múlik, a vezetők mennyire tudják megtartani a polgárok bizalmát. A határokat nem lehet a végtelenségig lezárni. Viszont hiába számolják fel a fertőzést valahol, ha máshonnan újból behurcolják oda a kórokozót. A G20 tűnik a legalkalmasabb keretnek a bajok orvoslására. De ehhez az kell, hogy Trump, Hszi, Merkel és Macron átvegye az irányítást. Éppen önérdek az együttműködést diktálja, amikor a jelek szerint a világ az antagonisztikus nacionalizmushoz nyúl vissza.
Economist Nem sokat ér Európában a régi-új határellenőrzés, tehát hiába alkalmazza egy sor kormány a megszokott gyógymódot a hatalmas járvány láttán. Bár az is igaz, hogy a tilalmat sokszor találomra rendelték el és nem hangolták össze. Elsőként Közép-Európa és Skandinávia lépett erre az útra. Csak éppen a német-lengyel határon 18 órás várakozás is előfordult. Két nap alatt 21 ezer embert fordítottak vissza. Ám az ilyen lépések ellentmondanak Schengen szellemének, bár rendkívüli esetekben van mód különleges intézkedésekre. Csakhogy az a példátlan sebesség, amivel az egyes országok visszaállították a határzárat, a menekültválságot idézte. És a vírus csak még inkább bátorítja a sorompók híveit. A Bizottság nem győz bosszankodni, hiszen az a dolga, hogy gondoskodjon az emberek és áruk szabad áramlásáról. Von der Leyen abban bízik, hogy a 3. államok számára kimondott beutazási tilalom hatására enyhülnek a belső korlátozások. Ám erre nem sok jel utal. Ráadásul a határzárnak már sok teteje nincs, hiszen már mindenütt vannak fertőzöttek. Egy tanulmány azt mutatta ki, hogy 6 éve az influenzahullám idején nem egészen 3 %-kal csökkent az új betegek száma, miután akkor is visszafogták az utasforgalmat. Az ellenőrzések leginkább arra jók, hogy megmutassák az embereknek: komoly a fenyegetés, ám leginkább csupán színházról van szó. A másik oldalon viszont súlyosak a következmények, kezdve attól, hogy elakad az áruszállítás, egészen addig, hogy légitársaságok mennek tönkre. Sokkal hasznosabb a társadalmi távolságtartás. Úgyhogy pl. Ausztria egyes körzeteken a legszigorúbban megtiltotta, hogy az emberek elhagyják otthonaikat, bizonyos eseteket elszámítva. A koronavírust a határokon belül lehet legyőzni, nem a határokon.  
Washington Post/Bloomberg Hagyjátok a csudába a határok lezárását és kezdjetek hozzá az együttműködéshez! Erre szólít fel az elemzés, miután már 12 EU-tagállam vezetett be beutazási korlátozásokat. Az eredmény: óriási kocsisorok a határállomásoknál, ideértve főként a kamionokat, továbbá hiány az alapvető cikkekből. Az árukra elvileg nem vonatkoznak a megszorítások, de azok is elakadnak, mert a Nemzetközi Közúti Fuvarozók Szövetsége szerint egyszerűen káoszba ütközik, ha valaki át akarja szelni a kontinenst. Fokozott veszély fenyegeti az élelmiszereket és az orvosságokat. A félelem, hogy kifogynak bizonyos orvosi cikkekből, kiviteli tilalomra ösztökélt több kormányt is. Szétszakadhat az EU kötőszövete: a szabad mozgás, a zavartalan kereskedelem, az egység és szolidaritás, ám ezt a közegészségüggyel igazolják. A vírus terjedésének lelassítása szentesíti a „kaparj, kurta!”-szemléletet. Az ilyesfajta reflexszerű reakció azonban éppen, hogy teljesen ellentétes a céllal. Hiszen a kórokozó nem tiszteli a határokat, vagy a nemzetiségi hovatartozást. Egyetlen állam sem mondhatja, hogy immunis a fertőzéssel szemben. Az ilyen válságok során a kollektív fellépésnek sokkal inkább van értelme, egyszerűen a méretgazdaságosság miatt. A Bizottság már tett bizonyos lépéseket a jobb készletgazdálkodás érdekében. De sokkal több kell, éspedig sürgősen. Egyszerűen képtelenség, hogy amikor a németeknek van szabad kapacitásuk lélegeztető gépek gyártására, az olaszok Kínától kaptak egy nagyobb szállítmányt ilyen berendezésekből. Amikor a gazdaságok ilyen mértékben összefonódnak egymással, minden államnak saját érdeke, hogy a szomszédjának meglegyen mindene a járvány megfékezéséhez. Kétség nem férhet hozzá, hogy az együttműködés sokkal többet ér, mint az, ha leeresztik a határsorompókat.

Kurz bízik abban, hogy húsvét után az élet fokozatosan visszatérhet a normális kerékvágásba

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.21. 08:13
Sebastian Kurz osztrák kancellár
Fotó: GEORG HOCHMUTH / AFP
Az ünnepekig viszont mindenképpen érvényben kell tartani a különleges intézkedéseket – jelentette ki az osztrák kancellár.
Az osztrák kancellár bízik abban, hogy húsvét után az élet fokozatosan visszatérhet a normális kerékvágásba – írja a Neue Kronen Zeitung. Sebastian Kurz videóinterjút adott a bulvárlapnak, hangsúlyozva, hogy az ünnepekig viszont mindenképpen érvényben kell tartani a különleges intézkedéseket, nehogy náluk is olasz viszonyok alakuljanak ki. Úgy ítéli meg, hogy a lakosság – egy-két fekete bárányt leszámítva – hihetetlen mértékben összezárt, de a fegyelem és a kitartás ezután is fontos, különben nem lehet elkerülni a legrosszabbat. Így meg kell békélni a lemondással és a korlátozásokkal. Viszont ha valaki megszegi a tilalmat, akkor a rendőrség dolga, hogy megbüntesse. Ideértendő az is, hogy ha valahol nagymértékben romlik a helyzet, akkor lezárják az egész települést. A kormányfő úgy gondolja, hogy az intézkedéseknek köszönhetően jelenleg jól állnak. Olyannyira, hogy egyes lépéseket Bajorország is átvett tőlük. Ausztria gyorsabban reagált mint más államok. A politikus lényeges teendőnek tartja azt is, hogy megakadályozzák a tömeges elbocsátásokat, hiszen a járvány súlyos gazdasági következményekkel jár. Ilyen áthidaló megoldásnak tartja a rövidített munkaidőt.