Előfizetés

Mintha nem fognák fel, hogy vészhelyzet van

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.03.23. 07:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
A szegregátumok lakói minden figyelmeztetés ellenére próbálják rutinszerűen tovább élni az életüket.
A szegregátumok lakói is érzékelik a bajt, de a veszély mértékét – másokhoz hasonlóan – még nem mérték fel. Minden figyelmeztetés ellenére próbálják rutinszerűen tovább élni az életüket. Munkatársaimmal reggeltől estig járjuk a településeket. Próbálunk a lelkükre beszélni, könyörgünk nekik. Minden érvet felsorolunk, amit csak lehet, de kevés az eredménye – nyilatkozta lapunknak egy szociális munkás, aki régóta észak-magyarországi szegregátumokban, romák által lakott falvakban és városi szegénynegyedekben dolgozik.
 romák sem csak a hírekből értesülnek arról, hogy baj van. A saját környezetükben is tapasztalják, hogy felmentek az árak, bezártak az iskolák – mondta a nevének mellőzését kérő szociális munkás. Tudnak tehát a járványveszélyről, de valahogy nincs nagy félelem attól, hogy megfertőződhetnek.
Nemcsak a szegregátumokban élőkre érvényes ez, hanem más rétegekre, még a leginkább veszélyeztetett idős korosztályra is. Egyelőre annak sincs elrettentő hatása, hogy a térségben is több településen előfordult: rosszul lettek emberek, akiket koronavírus gyanújával szállított el a mentő.
Összeverődnek, csoportokban beszélgetnek az utcán. Rutinszerűen élik tovább a mindennapjaikat – számolt be a szegregátumokban szerzett tapasztalatairól a szociális munkás. A távoktatás megszervezése számos helyen akadozik. A gyerekek kint játszanak az utcán, úgy élik meg az iskola bezárását, mintha egyszerű tanítási szünetet rendeltek volna el.
„Féltem a családokat. Nem tudom, hogyan leszünk képesek meggyőzni őket arról, mennyire fontosak az óvintézkedések” – fejezte ki aggodalmát. Legalább az biztató, hogy egyre több önkéntes jelentkezik. Bőven elkél a segítség: „Eddig is annyi munkánk volt, hogy alig bírtunk vele. Most pedig egyszerre szakadt ránk sok minden, amire a szociális szakma nem volt, nem is lehetett felkészülve. Azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom: a második világháború óta nem éltünk át ilyen rendkívüli helyzet.”
Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy a járvány terjedése elleni fellépés nem etnikai ügy. Nem csodálkozik azon, hogy a romák egy része az országos veszélyhelyzet közepette is „kétkedő magatartást” tanúsít. Hiszen – erősített rá az előzőekre – a társadalom egészében megfigyelhető ez a sajnálatos jelenség: márpedig a romák viselkedése elválaszthatatlan a társadalom egészétől.
A hozzá eljutott hírek szerint is sok helyen jelentős gondot okoz a digitális oktatásra való átállás. A szegregátumokban, szegény településeken élők eleve szükséget szenvednek mindenben, most folyamatosan tartós élelmiszereket és fertőtlenítőszereket kérnek.
Sokfelé megmozdultak a helyi roma önkormányzatok, de nyilvánvaló, hogy önmagukban képtelenek a problémákat kezelni. Ehhez mindenképpen együtt kell működniük a települési önkormányzatokkal és az egészségügyi hatóságokkal. Végső soron azonban – jelentette ki Setét Jenő – leginkább állami feladatról van szó, amit nem szabad önkormányzatokra vagy civil szervezetekre áthárítani. Jó lenne, ha a járványügyi intézkedései során a kormány a társadalom alsó tizedével, a legszegényebb sorban élő egymillió emberrel is intenzíven foglalkozna.
A helyzetet súlyosbítja – tette hozzá –, hogy nincsenek védekezési mintáink: most olyan járványveszéllyel küzd az egész világ és Magyarország is, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Ezért is rendkívül fontos, hogy a helyi közösségek vezetői higgadtan járjanak el, és a pánik elkerülése érdekében dolgozzanak.

Újabb áldozata van a koronavírusnak Magyarországon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.23. 07:24

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Egy idős, krónikus betegséggel is küzdő férfi a hetedik áldozat, egy nap alatt 36-tal nőtt a fertőzöttek száma is.
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), és újabb idős, krónikus betegségben szenvedő férfi hunyt el – tájékoztat járványügyi oldalán a kormány.
A közlemény emlékeztet rá, hogy a csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk, amikor közösségben, személyes érintkezések útján terjed a fertőzés. Magyarországon is már bárhol jelen lehet a vírus. A tömeges fertőzés lelassításához nagyon fontos, hogy az idősek, a diákok, a külföldről hazatértek, és aki teheti, az maradjon otthon, és mindenki tartsa be a szabályokat és az ajánlásokat.
A hazánkban beazonosított új koronavírus-fertőzöttek száma: 167 fő. Közülük 10 iráni, 2 brit, 1 kazah, 1 vietnámi és 153 magyar állampolgár.

Vasárnap még 6 halálos áldozatot és 131 fertőzöttet tartottak számon itthon hivatalosan (akkor egy nap alatt ketten vesztették életüket). Szombaton pedig 103 fertőzöttről számoltak be. Ami azt is jelenti, hogy fokozatosan nőtt az észlelt megbetegedések száma is.
Világszerte eközben több mint 339 ezer fertőzöttet, 14706 elhunytat és közel 99 ezer gyógyultat tartanak nyilván, cikkünk keletkezésekor legalábbis ezek az adatok szerepeltek a baltimore-i John Hopkins egyetem folyamatosan frissülő járványtérképén.

Menekülnek nyaralóikba a városiak, a helyiek a felelőtlenek miatt aggódnak

Doros Judit, Vas András
Publikálás dátuma
2020.03.23. 07:00

Fotó: Máté Endre
A népszerű üdülőhelyek állandó lakosai félnek a vidékre tartó „pestiektől”, s ezt csak fokozza az információhiány.
Nyílt levélben kérte múlt héten a nyaralótulajdonosokat Lengyel Róbert, Siófok polgármestere, maradjanak, lakhelyükön, ne utazzanak a városba, mert a helyi szolgáltatók nincsenek felkészülve tömegek fogadására és az egészségügyi kapacitások is végesek, főleg, hogy az egyetemisták és a külföldön dolgozók is hazatértek. A siófoki probléma nem egyedi, a balatoni és más tóparti, hegyvidéki és dunakanyari üdülőtelepüléseken hasonló a helyzet: sok nyaralótulajdonos a városokból a kistelepülésekre költözve próbálja elkerülni a koronavírus-járványt. - Ez nem lenne gond, ha nem úgy élnék meg a helyzetet, mint valami extra szabadságolást – mondta Bíró Róbert, Balatongyörök polgármestere. Az általa vezetett faluban most alakítanak ki a hajdani BM-üdülőből karanténszállót, ám a helyiek nem az oda beköltözőktől, sokkal inkább a felelőtlen nyaralótulajdonosoktól tartanak. - Sok kisgyerekes család jelent meg a nyaralójukban, s már ki kell raknunk a játszóterekre, a parkokba és a sétányokra a járványveszélyre figyelmeztető táblákat, mert az emberek úgy gondolják, itt nem fenyegeti őket a koronavírus – jegyezte meg a györöki polgármester. – Jöttek persze idősek is, s mivel a falu boltjai nincsenek felkészülve ekkora forgalomra, így mindenki bejár a keszthelyi hipermarketekbe vásárolni. Balatonmáriafürdőről is Keszthelyre, valamint Marcaliba járnak vásárolni: a nagyjából hétszáz lakosú településen is sok nyaraló keresett menedéket a vírusveszély elől, a helyi boltok, melyek kevesebb áruval, vagyis „téli üzemmódban” működnek, nem tudják kielégíteni az megnövekedett igényeket. - Eleve járványellenes intézkedéseket hoztak, egyszerre például csak két vevő lehet a boltokban – mondta Galácz György máriafürdői polgármester. – De nem is a vásárlás a gond, hanem, hogy az unatkozó nyaralók sétálgatnak, beülnek a nyitva tartó vendéglátóhelyekre, korzóznak a mólón: mintha tavaszi szünet lenne. Nyilatkozata óta az Index arról számolt be, hogy több balatoni településen már eltűntek az emberek az utcákról.    A faluvezető hozzátette, nemcsak az üzletek, de az egészségügyi szolgálat sem készült fel a megnövekedett terhelésre. Az orvos még el tudja látni a feladatait, ám ha megugrik a betegszám, nagy baj lesz - mondta. Hasonlótól tartanak a 2300 fős Balatonfenyvesen is, ahová szintén sok kisgyermekes család, illetve idős nyaralótulajdonos érkezett meg az elmúlt napokban. - Azzal semmi baj, ha itt érzik magukat biztonságban, csak ezt felelősségteljesebben kellene kimutatni – mondta Lombár Gábor polgármester. A falu nincs felkészülve plusz több száz ember kiszolgálására, főleg nem az orvosi ellátás, ráadásul kórház sincsen a közelben, azaz nem tudom, mit csinálunk, ha rosszabb fordul a helyzet! A fővároshoz közeli Zebegényben egyenesen plakátokon üzentek a turistáknak, jobb, ha elkerülik a települést, mert veszélyeztetik az itt élők életét. Arra biztatták a hozzájuk hasonló falvakat, tegyenek ki ők is ilyen „riasztó” táblákat. A Tisza-tó egyik legnépszerűbb üdülőtelepülésére, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Abádszalókra eddig csak elvétve érkeztek nyaralótulajdonosok, de a helyiek úgy tudják, hamarosan megszállják őket a „pestiek”. Kevésbé „vészterhes” időkben sincs túl jó kommunikáció a helyiek és az „idegenek” között: utóbbiak azt vetik rendre a város szemére, hogy rosszak az üdülőtelepi utak, az előbbiek viszont azt kifogásolják, hogy a nyaralótulajdonosok nem fizetnek szemétdíjat, inkább az utak mellett helyezik el a kukás zacskókat. - Ide ne jöjjenek, ne hozzák magukkal a nyavalyáikat, maradjanak csak a bérházaikban – dörmögte egy tősgyökeres abádszalóki, jól jelezve az információhiányból adódó előítéleteket. Az operatív törzs ugyanis nem hajlandó elárulni a már feltárt betegség „országtérképét”, így sok vidéki azt gondolja, a betegségek zömmel Budapesten fordulnak elő, noha akár például Abádszalókon vagy annak szomszédságában is lehetnek azonosított betegek. Ráadásul ez sokakban hamis biztonságérzetet – s ebből kifolyólag lazaságot – kelt, hiszen így nem érzik „közelről” a veszély lehetőségét. A Heves megyei Poroszlón nincs félelem a nyaraló-tulajdonosokkal szemben – mondta Bornemissza János polgármester. Néhányan már beköltöztek az itt fenntartott ingatlanukba, de nem „kóricálnak”, vagyis úgy viselkednek, mint az állandó lakosok. Mivel nincs nagy létszámuk – a Tisza-tónál egyébként is nagyon sok külföldinek, főleg hollandnak és németnek van hétvégi háza, ám ők érthetően most nem jönnek –, így nem okoz külön terhet az ellátásuk – tudtuk meg. A kis mátrai falvakban sincs riadalom. Beszéltünk olyan egri férfivel, aki most távmunkában dolgozik, így a városi panelből inkább a kevésbé komfortos, de legalább kertes kis parádi vityillójába helyezte át a székhelyét erre az időszakra. Ő azt mondta, a helyiek nem tekintik őt betolakodónak, ráadásul úgy látta, a falusiak sokkal nagyobb fegyelemmel viseltetnek ebben a helyzetben, mint például a városlakók: a pénztárosnő kesztyűt visel a boltban, betartják az egymás közötti távolságot, és a polcokat sem fosztották k. Falun amúgy is mindenkinek jobban teli van ilyenkor még a hűtőládája, ha mással nem, hát a decemberi disznóvágás maradékaival.