Mennyire etikus, hogy a kormánykommunikáció egyértelműen összekapcsolja a koronavírust a migrációval?
Csupán arról van szó, hogy tárgyilagosan néven neveznek egyértelmű összefüggéseket a píszínek való megfelelési kényszer helyett. Megcáfolhatatlan tény, hogy az új koronavírus kívülről került be Európába, így Magyarországra is, még ha ettől a momentumos képviselőnők hipertóniás tüneteket produkálnak is. A kontinensre áramló tömeges és ellenőrizetlen illegális migráció bizony rendkívül komoly járványfenyegetést jelent az európai emberek számára. Erről píszíség miatt nem beszélni nettó felelőtlenség. De egyébként is, miért kell azon a balliberális médiának folyamatosan fanyalognia, felháborodnia, amikor az emberek a jogos félelmükben normális reakciókat mutatnak? Amikor arról hallunk, hogy Irán a világ egyik, míg Olaszország Európa legnagyobb koronavírus gócpontja, akkor teljesen természetes például, hogy az embereknek ezen nemzetek turistáival szemben fenntartásai lesznek. Ha mindez mindenfajta atrocitás és agresszivitás nélkül mondjuk abban nyilvánul meg, hogy ha valaki bemegy egy vendéglőbe, ami tele van olasz turistával, akkor az illető ezért megfordul és kimegy, abban nincs semmi kivetnivaló. Ez nem idegengyűlölet, hanem jogos félelemtől vezetett óvatosság. De mindez ugyanígy van Belgiumban, Németországban és Franciaországban is.
Tapasztalt ilyet Belgiumban?
Hogy a fenébe ne. Ráadásul személyes tapasztalatom, hogy éppen az ebben a témában másokat kioktatók, megbélyegzők a maguk életében pont az általuk sivalkodva elítélt módon viselkednek, hiszen ez a természetes emberi reakció.
Az EU hogy kezeli eddig a koronavírus-járványt?
Nem az EU kezeli, hanem a tagállamok. Ne legyen félreértés, semmit nem kérek számon az Európai Unión, amit ebben a helyzetben tenni tud, azt teszi és időben is teszi. De világos, hogy járvány megfékezése nem az EU-n, hanem a tagállamokon múlik majd. A jelen helyzetben is mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a bajban csak az erős és cselekvőképes tagállamok tudják megvédeni a mintegy 440 millió uniós polgár életét, a maguk által hozott védelmi intézkedésekkel, határlezárásokkal, iskolák, szórakozóhelyek bezárásával.
Március végén találkozott volna egymással Orbán Viktor kormányfő és Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) elnöke. Az egyeztetésből valószínűleg nem lesz semmi, és nem csak a koronavírus miatt. Miért?
Valóban úgy volt, hogy a márciusi uniós csúcs alkalmával találkoznak majd, és szerintem a kölcsönös szándék továbbra is fennáll a találkozóval kapcsolatban.
Van értelme még? Teljesen mást mondanak nyilvánosan a néppárt jövőjéről.
Az életben rengetegszer kell olyan beszélgetéseket folytatnunk, amiről már előre tudjuk, hogy nem kecsegtet eredménnyel. Messze nem tartom kizártnak, hogy lehet előrelépés a megbeszélésen, de osztom a véleményét, hogy nagy reményeket nem érdemes a találkozóhoz fűzni.
Egy hónapja írt memorandumot Orbán Viktor az EPP-hez reformokat, vitát sürgetve. Azóta is csönd van ekörül.
A koronavírus járvánnyal szembeni védekezés most mindent felülír: a sajtó is leginkább ezzel foglalkozik, ahogy a politika is – nagyon helyesen. Tudjuk, hogy Donald Tusk miután tavaly a néppárt elnöke lett, legkésőbb már idén február-márciusra el akarta érni, hogy a Fideszt kizárják apártcsaládból. Ezzel a törekvésével látványosan falnak ütközött, majd visszapattant onnan: nem sikerült elérnie a kizárásunkat, nem tudott hozzá többséget szerezni. Ebből a kudarcából született végül egy csetlő-botló, de mégiscsak útjára induló reformfolyamat, amit évek óta sürgetünk a velünk egyetértő tagpártokkal közösen. Ennek része a Fidesz, Orbán Viktor kezdeményezése is. Ha majd már nem a koronavírussal kell küzdenünk, akkor visszatérhetünk erre a kérdésre is.
Ha már függőben lévő ügyek: Hidvégi Balázs és Trócsányi László alelnöki helye is eldöntetlen még az Európai Parlament emberi jogi illetve alkotmányügyi bizottságában. Erről mikor döntenek?
Ezek a tisztségek nem egyszerűen a Fideszé, hanem a néppárt frakciójáé, egy bonyolult algoritmus szerint - amivel most nem untatnám az olvasókat - az EP nagy frakciói között született megállapodás alapján. A néppárt kiáll ezekért a pozíciókért, miközben a baloldal - a balliberális magyar képviselők folyamatos unszolása miatt - nem akarja a fideszes jelölteket megszavazni. Irónia nélkül mondom, hogy az azért tiszteletreméltó, hogy bár erő alapon akár meg is tehetnék, a néppárt politikai ellenfelei nem veszik el ezeket a pozíciókat, nem rúgnak fel régóta működő írott és íratlan szabályokat. Az Európai Néppárt viszont kiáll a Fidesz mellett, így most patthelyzet van, a politika szabályai szerint pedig valamikor egy nagyobb csomag részeként majd meg fogják szavazni a baloldalon is a Fidesz jelöltjeit.
Lassan egy éve tart az „önfelfüggesztés”, a vita az EPP vezetésével, mindezt egy teljesen fölösleges plakátkampány miatt, amivel Jean-Claude Junckert támadták. Így utólag hogy látja: volt az egésznek bármi értelme akkor?
A kérdés jogos, csak éppen szerintem nem mi vagyunk a címzettjei, hanem a néppárt. Csak ők tudnának válaszolni arra a kérdésre, hogy volt-e bármi értelme egy pártcsaládon belüli kisebbség, egy meglehetősen agresszív “törpe minoritás” - hogy Antall Józsefet parafrazáljam – kezdeményezésének teret engedni. A kezdeményezést ráadásul kívülről a néppárt ellenfelei generáltak, nyilván azért, hogy a belső pártviták gyengítsenek minket.
A plakátkampány, az EU folyamatos támadása a kormánysajtóban semminek tekinthető?
Ha az Európai Néppártnak EU-kritikus plakátok, újságcikkek, egy-egy megnyilatkozás miatt kellene megítélnie a tagpártokat, pláne kizárni valakit, már nem sok tagja maradt volna az EPP-nek. A magyar kormány magától semmiért nem piszkálta Soros Györgyöt és a hálózatát. Pont, hogy ő és a rendszeréhez tartozó szervezetek kezdték el piszkálni, sőt brutális erővel támadni Magyarországot, a magyar embereket, a magyar államot, és hozzáteszem, nem csak minket. A különbség más országokhoz képest csupán annyi volt, hogy máshol - vagy mert nem tudták, vagy mert nem merték - nem szálltak szembe a Soros-hálózattal, a még durvább támadásoktól, nyomásgyakorlástól tartva nem merték nevén nevezni a Nyílt Társadalom Alapítványt és annak hálózatát. A nyilvánosság előtt próbálták megúszni az egészet. Mi meg azt mondtuk, hogy álljon meg a menet, ha Soros Györgyék méltatlan támadást indítanak Magyarország ellen, akkor azt nem hagyjuk annyiban. Ami pedig Jean-Claude Junckert illeti, ő az Európai Bizottság elnöke volt: miért ne lehetne egy tagállam kormányának súlyosan kritikus véleménye az Európai Bizottságról, vagy annak elnökéről? A néppárt vezetésének érvelése ráadásul kétszínű ebben a kérdésben is: amikor a Magyarországot érő támadásokról volt szó, akkor azt mondták, hogy a jogállamiság kérdésében nem kivételezhetnek egy néppárti kormánnyal sem, ezért aztán beálltak a baloldal támadásai mögé. Amikor viszont a magyar néppárti kormány joggal kritizálta az Európai Bizottság néppárti vezetőjét, akkor az EPP vezetése azt rótta a szemünkre, hogy miért kritizál egy néppárti kormány egy néppárti európai vezetőt, azaz miért nem teszünk Junckerrel kivételt, csupán azért, mert EPP-s politikus. Ezek szerint egy néppárti kormány nem bírálhatja a néppárti bizottsági elnököt, viszont a néppárti bizottsági elnök és az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője, illetve a frakció jelentős része is minden ok nélkül támadhat egy néppárti kormányt. Az igazság kedvéért ráadásul érdemes a Die Presse cikkét idecitálnom, miszerint mindenkinek bocsánatot kellene kérnie a magyar kormánytól, aki 2015-ben a migráció megfékezésére hozott intézkedéseiért támadta, beleértve az Európai Bizottság akkori vezetését is.
Praktikusan mi haszna volt annak, hogy a Fidesznek fel kellett függesztenie a tagságát?
Ellenfeleink részéről vágyvezérelt az a beállítás, hogy a Fidesz most magára maradva, szamárpadban ül a néppártban. Vannak persze kérdések, amikben markánsan kisebbségben vagyunk, míg más, érzékeny és fontos kérdésekben a Fidesz álláspontja továbbra is a Néppárt többségéhez tartozik.
Rendszeresen hallani, olvasni olyan „elemzéseket”, megnyilatkozásokat, hogy ha a Fidesz borítaná az asztalt és kilépne, mennyien követnék. Ha valóban olyan sokan vannak a Fidesz mögött, miért nem borítanak?
Azért, mert az a célunk, hogy Európa, a Fidesz teljesítményének is köszönhetően legnagyobb politikai családja visszatérjen arra sikeres kereszténydemokrata útra, amin haladva a történelmi sikereit elérte. Azt kell majd megvizsgálnunk, hogy mi a helyzet, ha nem csak, hogy nem tudjuk megteremteni ezt a kereszténydemokrata többséget, de még a békés egymás mellett élésre sincs lehetőségünk a néppártban. A EPP-nek sokáig az volt a legnagyobb ereje, és így vált Európa vezető politikai pártjává Wilfried Martens és Helmut Kohl idején, hogy az egymástól jelentős mértékben különböző jobboldali, konzervatív és kereszténydemokrata pártok egységesen tudtak fellépni. A jelen helyzetből visszatekintve, amikor évtized óta messze a legerősebb párt az EPP, nehéz elképzelni, hogy sokáig azt gondolta mindenki, az európai szociáldemokratákat úgysem lehet megelőzni. Ehhez egy egységes néppárt kellett – ez most hiányzik. Persze, tudjuk jól, hogy a siker, az erősödés időszakában könnyebb felülemelkedni a belső ellentéteken is. Pedig ilyenek korábban is voltak, de a néppárt sokáig képes volt ezeken felülemelkedni, hatékony kompromisszumokat kötni. Ez szűnt meg most szinte teljesen, és mindez a pártvezetés felelőssége. Ha nem tudunk visszakanyarodni az értelmes kompromisszumokhoz, és nem szűnik meg, hogy a néppárt centrista politikát folytató fősodrához képest eltérő álláspontot képviselőket folyamatosan és durván támadják a pártcsaládon belül, akkor el kell gondolkoznunk majd a maradáson.
Ez viszont nem csak a Fidesz, de a kormány érdekérvényesítő képességére is rossz hatással van.
A magyar kormány érdekérvényesítő képessége az EU-csatlakozás óta nem volt olyan erős, mint a mostani Fidesz-KDNP kormány idején. Tudnunk kell, ha átlagos méretű országként még önfeladó magatartást is tanúsítasz, akkor soha nem vesznek majd komolyan. Erőt kell mutatni, higgadtan, jól nevelten, bölcsen, mert az ellenkezőjét, a sűrű nyelvcsapásokat, a hajbókolást soha nem jutalmazzák. A néppárton belül ugyan volt már erősebb az érdekérvényesítő képességünk, de messze nem olyan gyenge, mint azt a politikai ellenfeleink láttatni szeretnék.
Az egy főre jutó uniós támogatások tekintetében például a baloldali kormányok idején is kiemelkedőek voltunk, mégsem kellett hozzá folyamatosan az EU-t kritizálni.
Valóban, Gyurcsány Ferenc is szerzett plusz 220 millió eurót ahhoz képest, amit eredetileg Magyarországnak szántak az uniós költségvetésből. Orbán Viktor pedig 4,2 milliárd eurót. Hát ez a különbség. Ennyi.
Azért ebben eltérő számítások vannak, ezek szerint Gyurcsány Ferenc is kialkudott plusz egymilliárdot. Viszont az EPP is támogatta azt a határozattervezetet, hogy teljes transzparencia mellett használhassanak csak fel uniós pénzeket a tagállamokban, szigorodjanak az összeférhetetlenségi szabályok és a szabálytalanul felhasznált pénzeket ne lehessen máshol elkölteni. A Fidesznek mi az álláspontja
Minden politikai oldalnak megvannak a maga varázsigéi, amivel a másikat próbálja stigmatizálni. A baloldalon a Fidesszel szemben sokáig ilyen volt, hogy a Fidesz „antiszemita, szélsőséges”, majd mikor végre belátták, hogy ez teljesen nevetséges, következett a “populista”, a “nacionalista” és a „korrupt” jelzők végnélküli mantrázása.
Van egy sor konkrét eset…
Azért azt lássuk be, hogy azt senki nem állítja, hogy soha nem fordult még elő semmilyen szabálytalanság, vagy akár korrupció is. De az, hogy az utolsó centig minden uniós forrást korrupt módon használnak fel, az nettó baromság. A magyar hatóságok minden esetben fellépnek a korrupció ellen.
Tehát nem tagadja, hogy vannak olyan korrupciós ügyek, amik a miniszerelnök környezetéhez is köthetők?
Önök szerint persze, ha valami kedvezőtlen vagy rossz történik Magyarországon, mondjuk esik az eső, vagy éppen nem esik az eső, veszít a válogatott, akkor az a miniszterelnökhöz vagy “környezetéhez” köthető. De ha a politikai paranoia helyett komolyra fordítjuk a szót, senki nem tagadja, hogy sajnos Magyarországon is vannak korrupciós bűncselekmények, ezekben mind nyomoznak a hatóságok, vagy bíróság előtt vannak az ügyek, vagy már jogerős ítéletek születtek. Azért azt ne felejtsük el, hogy az eddigi legnagyobb korrupciós ügy a 4-es metró ügye, amiben vastagon csak a szocialista és liberális kormányokhoz köthető figurák érintettek. De volt fideszes országgyűlési képviselő is ül börtönben – ki tagadhatná tehát, hogy a hatóságok teszik a dolgukat?
Az Elios-ügyben pedig inkább visszafizetjük a támogatást, hogy ne legyen vizsgálat.
Az Elios-ügyben a hatóságok jogi álláspontja az volt, hogy bűncselekmény nem történt, a projektek során szabálytalanságok történtek. Az ilyen ügyekben, ahol szabálytalanság történik, mindez azt jelenti, hogy enyhébb vagy súlyosabb adminisztratív hiba történt, ami nem bűncselekmény. Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának alelnökeként elárulhatom, hogy a különböző szabálytalanságokból minden tagállamban rengeteget találni, Magyarország viszont ezek mértéke, aránya egyértelműen az uniós átlag alatt van.
