Újabb áldozata van a koronavírusnak Magyarországon

Publikálás dátuma
2020.03.23. 07:24

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Egy idős, krónikus betegséggel is küzdő férfi a hetedik áldozat, egy nap alatt 36-tal nőtt a fertőzöttek száma is.
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), és újabb idős, krónikus betegségben szenvedő férfi hunyt el – tájékoztat járványügyi oldalán a kormány.
A közlemény emlékeztet rá, hogy a csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk, amikor közösségben, személyes érintkezések útján terjed a fertőzés. Magyarországon is már bárhol jelen lehet a vírus. A tömeges fertőzés lelassításához nagyon fontos, hogy az idősek, a diákok, a külföldről hazatértek, és aki teheti, az maradjon otthon, és mindenki tartsa be a szabályokat és az ajánlásokat.
A hazánkban beazonosított új koronavírus-fertőzöttek száma: 167 fő. Közülük 10 iráni, 2 brit, 1 kazah, 1 vietnámi és 153 magyar állampolgár.

Vasárnap még 6 halálos áldozatot és 131 fertőzöttet tartottak számon itthon hivatalosan (akkor egy nap alatt ketten vesztették életüket). Szombaton pedig 103 fertőzöttről számoltak be. Ami azt is jelenti, hogy fokozatosan nőtt az észlelt megbetegedések száma is.
Világszerte eközben több mint 339 ezer fertőzöttet, 14706 elhunytat és közel 99 ezer gyógyultat tartanak nyilván, cikkünk keletkezésekor legalábbis ezek az adatok szerepeltek a baltimore-i John Hopkins egyetem folyamatosan frissülő járványtérképén.
Szerző
Frissítve: 2020.03.23. 09:55

Menekülnek nyaralóikba a városiak, a helyiek a felelőtlenek miatt aggódnak

Publikálás dátuma
2020.03.23. 07:00

Fotó: Máté Endre
A népszerű üdülőhelyek állandó lakosai félnek a vidékre tartó „pestiektől”, s ezt csak fokozza az információhiány.
Nyílt levélben kérte múlt héten a nyaralótulajdonosokat Lengyel Róbert, Siófok polgármestere, maradjanak, lakhelyükön, ne utazzanak a városba, mert a helyi szolgáltatók nincsenek felkészülve tömegek fogadására és az egészségügyi kapacitások is végesek, főleg, hogy az egyetemisták és a külföldön dolgozók is hazatértek. A siófoki probléma nem egyedi, a balatoni és más tóparti, hegyvidéki és dunakanyari üdülőtelepüléseken hasonló a helyzet: sok nyaralótulajdonos a városokból a kistelepülésekre költözve próbálja elkerülni a koronavírus-járványt. - Ez nem lenne gond, ha nem úgy élnék meg a helyzetet, mint valami extra szabadságolást – mondta Bíró Róbert, Balatongyörök polgármestere. Az általa vezetett faluban most alakítanak ki a hajdani BM-üdülőből karanténszállót, ám a helyiek nem az oda beköltözőktől, sokkal inkább a felelőtlen nyaralótulajdonosoktól tartanak. - Sok kisgyerekes család jelent meg a nyaralójukban, s már ki kell raknunk a játszóterekre, a parkokba és a sétányokra a járványveszélyre figyelmeztető táblákat, mert az emberek úgy gondolják, itt nem fenyegeti őket a koronavírus – jegyezte meg a györöki polgármester. – Jöttek persze idősek is, s mivel a falu boltjai nincsenek felkészülve ekkora forgalomra, így mindenki bejár a keszthelyi hipermarketekbe vásárolni. Balatonmáriafürdőről is Keszthelyre, valamint Marcaliba járnak vásárolni: a nagyjából hétszáz lakosú településen is sok nyaraló keresett menedéket a vírusveszély elől, a helyi boltok, melyek kevesebb áruval, vagyis „téli üzemmódban” működnek, nem tudják kielégíteni az megnövekedett igényeket. - Eleve járványellenes intézkedéseket hoztak, egyszerre például csak két vevő lehet a boltokban – mondta Galácz György máriafürdői polgármester. – De nem is a vásárlás a gond, hanem, hogy az unatkozó nyaralók sétálgatnak, beülnek a nyitva tartó vendéglátóhelyekre, korzóznak a mólón: mintha tavaszi szünet lenne. Nyilatkozata óta az Index arról számolt be, hogy több balatoni településen már eltűntek az emberek az utcákról.    A faluvezető hozzátette, nemcsak az üzletek, de az egészségügyi szolgálat sem készült fel a megnövekedett terhelésre. Az orvos még el tudja látni a feladatait, ám ha megugrik a betegszám, nagy baj lesz - mondta. Hasonlótól tartanak a 2300 fős Balatonfenyvesen is, ahová szintén sok kisgyermekes család, illetve idős nyaralótulajdonos érkezett meg az elmúlt napokban. - Azzal semmi baj, ha itt érzik magukat biztonságban, csak ezt felelősségteljesebben kellene kimutatni – mondta Lombár Gábor polgármester. A falu nincs felkészülve plusz több száz ember kiszolgálására, főleg nem az orvosi ellátás, ráadásul kórház sincsen a közelben, azaz nem tudom, mit csinálunk, ha rosszabb fordul a helyzet! A fővároshoz közeli Zebegényben egyenesen plakátokon üzentek a turistáknak, jobb, ha elkerülik a települést, mert veszélyeztetik az itt élők életét. Arra biztatták a hozzájuk hasonló falvakat, tegyenek ki ők is ilyen „riasztó” táblákat. A Tisza-tó egyik legnépszerűbb üdülőtelepülésére, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Abádszalókra eddig csak elvétve érkeztek nyaralótulajdonosok, de a helyiek úgy tudják, hamarosan megszállják őket a „pestiek”. Kevésbé „vészterhes” időkben sincs túl jó kommunikáció a helyiek és az „idegenek” között: utóbbiak azt vetik rendre a város szemére, hogy rosszak az üdülőtelepi utak, az előbbiek viszont azt kifogásolják, hogy a nyaralótulajdonosok nem fizetnek szemétdíjat, inkább az utak mellett helyezik el a kukás zacskókat. - Ide ne jöjjenek, ne hozzák magukkal a nyavalyáikat, maradjanak csak a bérházaikban – dörmögte egy tősgyökeres abádszalóki, jól jelezve az információhiányból adódó előítéleteket. Az operatív törzs ugyanis nem hajlandó elárulni a már feltárt betegség „országtérképét”, így sok vidéki azt gondolja, a betegségek zömmel Budapesten fordulnak elő, noha akár például Abádszalókon vagy annak szomszédságában is lehetnek azonosított betegek. Ráadásul ez sokakban hamis biztonságérzetet – s ebből kifolyólag lazaságot – kelt, hiszen így nem érzik „közelről” a veszély lehetőségét. A Heves megyei Poroszlón nincs félelem a nyaraló-tulajdonosokkal szemben – mondta Bornemissza János polgármester. Néhányan már beköltöztek az itt fenntartott ingatlanukba, de nem „kóricálnak”, vagyis úgy viselkednek, mint az állandó lakosok. Mivel nincs nagy létszámuk – a Tisza-tónál egyébként is nagyon sok külföldinek, főleg hollandnak és németnek van hétvégi háza, ám ők érthetően most nem jönnek –, így nem okoz külön terhet az ellátásuk – tudtuk meg. A kis mátrai falvakban sincs riadalom. Beszéltünk olyan egri férfivel, aki most távmunkában dolgozik, így a városi panelből inkább a kevésbé komfortos, de legalább kertes kis parádi vityillójába helyezte át a székhelyét erre az időszakra. Ő azt mondta, a helyiek nem tekintik őt betolakodónak, ráadásul úgy látta, a falusiak sokkal nagyobb fegyelemmel viseltetnek ebben a helyzetben, mint például a városlakók: a pénztárosnő kesztyűt visel a boltban, betartják az egymás közötti távolságot, és a polcokat sem fosztották k. Falun amúgy is mindenkinek jobban teli van ilyenkor még a hűtőládája, ha mással nem, hát a decemberi disznóvágás maradékaival.

Ládában gyűjtenék a betegpanaszokat Zalában

Publikálás dátuma
2020.03.23. 06:40

Fotó: https://www2.dokumentumtar.hu
A zalai jegyzők olyan levelet kaptak a helyi kormányhivataltól, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), valamint az operatív törzs rendelkezéseinek is ellentmond.
Arra kaptak ugyanis utasítást, hogy egészségügyi panaszládákat helyezzenek ki a háziorvosi rendelők elé, „amelyekbe a rendelőt látogató betegek elhelyezhetik egészségügyi panaszaikat tartalmazó, háziorvosaik részére írt levelüket (telefonszámaikkal)”. Kapcsolattartóként a kormányhivatal egyik ügyintézőjének elérhetőségeit adták meg. - A hivatalos indoklás szerint a panaszláda azért szükséges, hogy a háziorvos fel tudja hívni és ki tudja kérdezni betegeit a panaszaikról. Ezzel próbálnák megakadályozni, hogy az egészségügyi személyzet is elkapja a fertőzést – mondta a Népszavának egy zalai háziorvos. 
Egy másik doktor szerint veszélyes a kezdeményezés: mi történik, ha a beteg péntek délután dobja be az üzenetét a panaszládába, de az orvos csak hétfőn veszi észre? - Akut esetnél ez akár tragédiába is torkollhat. Az Emmi szerint a telefonos megkeresés a hatásos, ki lehet kérdezni a beteget, s el lehet dönteni, hogy behívja-e az orvos a rendelőbe, vagy másfajta protokollt alkalmaz. Amúgy tudomásom szerint a Nemzeti Népegészségügyi Központnál nem is tudnak a panaszládákról. A dobozokat egyébként a kormányhivataltól kell megrendelni - mondta. Lapunk megkereste a zalai kormányhivatalt, a Nemzeti Népegészségügyi Központot és az operatív törzset is: arra vártunk választ, kinek az ötlete a panaszláda, kinek a megbízásából kell a településeknek ezt kihelyezni, milyen szabályozás vonatkozik a panaszládára, például milyen gyakorisággal kell üríteni, van-e ennek valamilyen protokollja, s erről kaptak-e tájékoztatást a háziorvosok? Kérdéseinkre csütörtök délelőtt óta nem kaptunk választ.
Szerző