Menekülnek nyaralóikba a városiak, a helyiek a felelőtlenek miatt aggódnak

A népszerű üdülőhelyek állandó lakosai félnek a vidékre tartó „pestiektől”, s ezt csak fokozza az információhiány.

Nyílt levélben kérte múlt héten a nyaralótulajdonosokat Lengyel Róbert, Siófok polgármestere, maradjanak, lakhelyükön, ne utazzanak a városba, mert a helyi szolgáltatók nincsenek felkészülve tömegek fogadására és az egészségügyi kapacitások is végesek, főleg, hogy az egyetemisták és a külföldön dolgozók is hazatértek. A siófoki probléma nem egyedi, a balatoni és más tóparti, hegyvidéki és dunakanyari üdülőtelepüléseken hasonló a helyzet: sok nyaralótulajdonos a városokból a kistelepülésekre költözve próbálja elkerülni a koronavírus-járványt.

- Ez nem lenne gond, ha nem úgy élnék meg a helyzetet, mint valami extra szabadságolást – mondta Bíró Róbert, Balatongyörök polgármestere. Az általa vezetett faluban most alakítanak ki a hajdani BM-üdülőből karanténszállót, ám a helyiek nem az oda beköltözőktől, sokkal inkább a felelőtlen nyaralótulajdonosoktól tartanak.

- Sok kisgyerekes család jelent meg a nyaralójukban, s már ki kell raknunk a játszóterekre, a parkokba és a sétányokra a járványveszélyre figyelmeztető táblákat, mert az emberek úgy gondolják, itt nem fenyegeti őket a koronavírus – jegyezte meg a györöki polgármester. – Jöttek persze idősek is, s mivel a falu boltjai nincsenek felkészülve ekkora forgalomra, így mindenki bejár a keszthelyi hipermarketekbe vásárolni.

Balatonmáriafürdőről is Keszthelyre, valamint Marcaliba járnak vásárolni: a nagyjából hétszáz lakosú településen is sok nyaraló keresett menedéket a vírusveszély elől, a helyi boltok, melyek kevesebb áruval, vagyis „téli üzemmódban” működnek, nem tudják kielégíteni az megnövekedett igényeket.

- Eleve járványellenes intézkedéseket hoztak, egyszerre például csak két vevő lehet a boltokban – mondta Galácz György máriafürdői polgármester. – De nem is a vásárlás a gond, hanem, hogy az unatkozó nyaralók sétálgatnak, beülnek a nyitva tartó vendéglátóhelyekre, korzóznak a mólón: mintha tavaszi szünet lenne. Nyilatkozata óta az Index arról számolt be, hogy több balatoni településen már eltűntek az emberek az utcákról.

A faluvezető hozzátette, nemcsak az üzletek, de az egészségügyi szolgálat sem készült fel a megnövekedett terhelésre. Az orvos még el tudja látni a feladatait, ám ha megugrik a betegszám, nagy baj lesz - mondta.

Hasonlótól tartanak a 2300 fős Balatonfenyvesen is, ahová szintén sok kisgyermekes család, illetve idős nyaralótulajdonos érkezett meg az elmúlt napokban.

- Azzal semmi baj, ha itt érzik magukat biztonságban, csak ezt felelősségteljesebben kellene kimutatni – mondta Lombár Gábor polgármester. A falu nincs felkészülve plusz több száz ember kiszolgálására, főleg nem az orvosi ellátás, ráadásul kórház sincsen a közelben, azaz nem tudom, mit csinálunk, ha rosszabb fordul a helyzet!

A fővároshoz közeli Zebegényben egyenesen plakátokon üzentek a turistáknak, jobb, ha elkerülik a települést, mert veszélyeztetik az itt élők életét. Arra biztatták a hozzájuk hasonló falvakat, tegyenek ki ők is ilyen „riasztó” táblákat.

A Tisza-tó egyik legnépszerűbb üdülőtelepülésére, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Abádszalókra eddig csak elvétve érkeztek nyaralótulajdonosok, de a helyiek úgy tudják, hamarosan megszállják őket a „pestiek”. Kevésbé „vészterhes” időkben sincs túl jó kommunikáció a helyiek és az „idegenek” között: utóbbiak azt vetik rendre a város szemére, hogy rosszak az üdülőtelepi utak, az előbbiek viszont azt kifogásolják, hogy a nyaralótulajdonosok nem fizetnek szemétdíjat, inkább az utak mellett helyezik el a kukás zacskókat. - Ide ne jöjjenek, ne hozzák magukkal a nyavalyáikat, maradjanak csak a bérházaikban – dörmögte egy tősgyökeres abádszalóki, jól jelezve az információhiányból adódó előítéleteket. Az operatív törzs ugyanis nem hajlandó elárulni a már feltárt betegség „országtérképét”, így sok vidéki azt gondolja, a betegségek zömmel Budapesten fordulnak elő, noha akár például Abádszalókon vagy annak szomszédságában is lehetnek azonosított betegek. Ráadásul ez sokakban hamis biztonságérzetet – s ebből kifolyólag lazaságot – kelt, hiszen így nem érzik „közelről” a veszély lehetőségét.

A Heves megyei Poroszlón nincs félelem a nyaraló-tulajdonosokkal szemben – mondta Bornemissza János polgármester. Néhányan már beköltöztek az itt fenntartott ingatlanukba, de nem „kóricálnak”, vagyis úgy viselkednek, mint az állandó lakosok. Mivel nincs nagy létszámuk – a Tisza-tónál egyébként is nagyon sok külföldinek, főleg hollandnak és németnek van hétvégi háza, ám ők érthetően most nem jönnek –, így nem okoz külön terhet az ellátásuk – tudtuk meg.

A kis mátrai falvakban sincs riadalom. Beszéltünk olyan egri férfivel, aki most távmunkában dolgozik, így a városi panelből inkább a kevésbé komfortos, de legalább kertes kis parádi vityillójába helyezte át a székhelyét erre az időszakra. Ő azt mondta, a helyiek nem tekintik őt betolakodónak, ráadásul úgy látta, a falusiak sokkal nagyobb fegyelemmel viseltetnek ebben a helyzetben, mint például a városlakók: a pénztárosnő kesztyűt visel a boltban, betartják az egymás közötti távolságot, és a polcokat sem fosztották k. Falun amúgy is mindenkinek jobban teli van ilyenkor még a hűtőládája, ha mással nem, hát a decemberi disznóvágás maradékaival.