Maszkok kórházas tévésorozatoktól

Publikálás dátuma
2020.03.23. 18:20

Fotó: IMDB
A Grace klinika és 19-es körzet című amerikai tévésorozatok producere, Krista Vernoff felajánlotta a kórház- és tűzoltósorozat forgatásához szükséges eszközöket - vette észre a Deadline cikkét a 24.hu. - A 19-es körzetnél szerencsére volt háromszáz maszkunk, amit a helyi tűzoltóságnak adtunk. Nagyon jól jött nekik. A Grace klinikánál maradt még a készleten köpeny és kesztyű is, amit szintén eladományozunk. Nagyon hálásak vagyunk, hogy az egészségügyi dolgozók ilyen keményen dolgoznak ezekben a nehéz időkben, a felajánlások mellett pedig azzal segítünk, hogy otthon maradunk - mondta a producer. Egy kanadai orvosos produkció, a Good Doctor szintén felvette a kapcsolatot az egészségügyi intézményekkel, hogy mivel tudnak hozzájárulni a járvány miatt egyre fogyó eszközök pótlásához. A felajánláshoz csatlakozott egyebek mellett a New Amsterdam stábja is. A többek között Golden Globe díjjal kitüntetett, Amerikában 2005-ben, Magyarországon 2006-ban indult Grace klinika epizódjait mostanában nálunk a TV4 sugározza. Az NBC-n másfél évvel ezelőtt, Magyarországon tavaly februárban debütált New Amsterdam első évadának ismétlését a Cool, a második évadot pedig az AXN csatornán lehet követni. 
Szerző
Témák
tévésorozatok

Mozdulatlan reménykedés

Publikálás dátuma
2020.03.23. 12:30

A regény két húszas évei elején járó fiatal nő életébe enged bepillantást.
Mi a barátság? Hogyan definiálható egy beszélgetés? Mire valók a szavak? Kifejezhetőek egyáltalán a gondolataink? Megragadható-e a szeretet? Van értelme bárminek is? Nehéz lenne megfogni Sally Rooney történeteinek erejét, talán a tömérdek kérdőjel mögött érdemes kezdeni a keresést. Ezt bizonyítja a magyarul nemrég napvilágot látott Baráti beszélgetések is, a dublini szerző első kötete, amellyel 2017-ben elnyerte a The Sunday Times Fiatal Írók Díját. Az író hazánkban második, Man Booker-díjra jelölt regényével lett ismert, és a Normális emberek után sokan vártuk már a Baráti beszélgetések megjelenését. Nem hiába, a könyv a már jól ismert, különös hangulatot csempészi újra a nappalinkba. A Dudik Annamária Éva érzékeny fordításában megjelent regény két húszas évei elején járó fiatal nő életébe enged bepillantást: míg az írói pályáját egyengető Frances hidegfejű és szenzitív, addig legjobb barátnője, a szépséges Bobbi kissé öntelt és hiú. A mű kezdetén ismerkednek meg az ismert fotóssal, Melissával, majd egyre közelebb kerülnek hozzá és jóképű férjéhez, Nickhez. Frances és a férfi rövidesen flörtölni kezdenek, ám kezdetben csacskaságnak tűnő kalandjuk idővel fájó érzésekhez vezet. A történetleírásból elsőre ugyan szirupos melodráma rajzolódhat ki, ám a nemi és társadalmi hovatartozás gyakran felvetődő kérdései, a könyvön végigvonuló érzelmi hullámvasút, és Sally Rooney szikár, könnyedén beazonosítható nyelvezete egész mást ígér. A regény olyan sorsokat tár elénk, amelyek sajátjaink is lehetnének: kiegyensúlyozott boldogság érzetét keltő pillanatok, és megfoghatatlan bonyodalmak egyaránt tarkítják az írást. Összetett cselekményre ezúttal sem kell számítani, és bár aprólékosan megrajzolt karakterekkel találkozunk, sokkal inkább az emberi kapcsolatok ingatag működésmódja, a (nők közötti) barátság és a szeretői viszony dinamikája áll a középpontban. Miközben a szerző finoman nyomatékosítja, valójában minden abból a kérdésből ered: kik is vagyunk mi? Nem állít mást, mint hogy a korántsem szabályos párbeszédek és hétköznapi mozzanatok mögött rejlik a mondanivaló. Hogy mindaz, amit életnek nevezünk közel sem olyan összetett, mint gondolnánk: egymás után következő napokból, feladatokból, beszélgetésekből, végső soron csak a múló időből, és az eközben kimondott, vagy ki nem mondott gondolatokból áll. A regény folyamatos feszültsége azonban nem nehezedik ránk, hiszen Frances és Bobbi történetét olvassuk, ahogy korábban Mariannét és Connellét. Attól kezdve, hogy bekerülünk Sally Rooney könyves univerzumába, nincs más vágyunk, csak mozdulatlan megfigyelőként ott maradni benne, azt remélve, ez a világ minden hasonlósága ellenére sem egyezik azzal, amiben a napjainkat töltjük. Infó: Sally Rooney: Baráti beszélgetések, 21. Század Kiadó, 2020. Fordító: Dudik Annamária Éva.
Szerző
Témák
könyv recenzió

Mozgóképpel át lehet vészelni a karantént

Publikálás dátuma
2020.03.23. 09:30

Fotó: Universal Pictures
Ha a közönségnek otthon kell maradnia, akkor ehhez a filmek is alkalmazkodnak. A mostani helyzet azért is kulcsfontosságú, mert abszolút fordulatot hozhat majd a filmnézés, mint közösségi élmény tekintetében, ha úgy tetszik, a mozi sosem lesz már a régi.
A koronavírus miatt elrendelt home office megodások és kényszerszabadságolások mellett fokozott szerep jut a fotelből vagy a konyhaasztalról elérhető kulturális tartalomnak, ami nem a tévé, mert a klasszikus tévécsatornák jelentősége meglepően jelentéktelen a vészhelyzet alatt – kivétel persze a hírműsorok. Az otthon ülésre kényszerített emberek között vezető szerephez jut kulturális fogyasztás esetében a mozgókép – jelesül, például a színházak, múzeumok a videó megosztó, illetve egyéb interaktív oldalakon keresztül küldik házhoz a produkcióikat. A legtriviálisabb tartalom azonban a filmfogyasztást jelenti. Szakmai elemzések szerint a mostani helyzet azért is kulcsfontosságú, mert abszolút fordulatot hoz majd a filmnézés, mint közösségi élmény tekintetében, ha úgy tetszik, a mozi sosem lesz már a régi. Hogy ez valóban így történik majd, senki sem tudja és tulajdonképpen ebben a filmforgalmazók is más-más véleményen vannak. A leghamarabb a Universal stúdió kapcsolt, és a mozikban éppen, hogy csak elindult vagy mostanában startoló három filmjét – A láthatatlan ember, Emma és a Vadászat – elérhetővé tette a neten múlt pénteken (Magyarországról az Apple vagy az Amazon kínálatában lehet elérni mintegy húsz dollárért). Hasonlót tervez a többi nagy hollywoodi stúdió, így március 24-től elérhető lesz online a Bloodshot című Vin Diesel képregénymozi (Apple és Amazon) és az Előre című Pixar-animáció. Igaz, utóbbi azon a Disney+ nevű streaming szolgáltatáson, ami Magyarországon még nem indult be, de órák kérdése lesz, hogy megjelenjen a produkció torrent oldalakon. A lépés egyébként abból a szempontból történelmi, hogy effektíve megszűnik a megjelenési ablak, magyarul, hogy a mozi és a home entertainment bemutató között bizonyos időnek el kell telnie. Egyszóval, az egész formátumháború értelmét vesztette, győztek a streaming szolgáltatók. Vagy, legalábbis előnyhöz jutottak most és ők a filmrajongók első számú kiszolgálói. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a stúdiók az igazi nagyágyújaik bemutatóit elhalasztották – ilyen az új Bond opus, a Nincs idő meghalni vagy a Marvel következő fázisát nyitó Fekete Özvegy –, tehát még a moziban, mint műfajban és bevételi forrásban. Magyar szempontból borsosnak tűnhetnek a fent említett Universal filmek alkalmi kölcsönzési joga (melynek keretében 48 órán át keresztül lehet nézni őket), ha „mozizni” akarunk sokkal gazdaságosabb a Netflix és a HBO Go havidíjas megoldásai. Ráadásul előbbinél bőven elég a legolcsóbb csomagot megvenni (Basic, 2490 forint) mivel az EU kérésére úgyis lecsökkentették az adatforgalmukat így a HD minőséget hiába várjuk a válság alatt. Amiben az amerikai szolgáltató verhetetlen, az az ép ésszel felfoghatatlan mennyiségű tartalom. Aki tud angolul, annak nem érdemes magyar nyelvűre állítani a szolgáltatást, mert akkor a magyar felirattal vagy szinkronnal nem rendelkező tartalmakat is kínálja a mesterséges intelligenciájú algoritmus, mely a választásaink után igyekszik belőni az ízlésünket. A már említett HBO Go 1890 forintban kerül, cserébe mintegy hétezer órányi tartalom (filmek, sorozatok és animációs filmek) érhetők el náluk és a magyar szinkron terén (mely sokaknál tényező) verhetetlenek. Hazánkban nem annyira népszerű a Apple TV+ nevű szolgáltatás, mely szintén 1890 forint havonta, ám sokan ingyen kapják a megvásárolt új hardverükhöz (iPhone, iPad vagy Apple TV), a választék is kisebb, mint a két már említett szolgáltató esetében (viszont csak saját gyártás) és a mozifilmeknek külön kölcsönzési díja van. Érdemes tudni, hogy az Apple diákoknak ötven százalék kedvezményt ad. Az Amazon streming platformja a Prime Video is elérhető hazánkban havi 8.99 dollárért. Kérdés azonban, hogy mit csináljanak az artmozik közönségébe és közösségébe tartozók, azaz akik a szórakoztatáson túl tartalmasabb, független és művészfilmekben érdekeltek. Jó hír: három magyar forgalmazó, a Mozinet, a Cirko-gejzír és a magyarhangya is üzemeltet online tékát, melyben az általuk eddig forgalmazott művek között szelektálhatunk, alkalmankénti fizetéssel (1.99 dollár per film). A Mozinet stílusosan akciózott: a “karanten” kuponkóddal minden filmjükre kapunk most egy dollár kedvezményt. Mindazonáltal a három forgalmazó felhozatala tekintélyesnek mondható. A helyzetre való tekintettel a dús büdzsével rendelkező állami archívumok az – az MTVA és a NFI Filmarchívum – is léptek. Az m3-on mostantól a csatorna olyan régi kedvenceit lehet ingyenesen megnézni, mint a Linda sok egyéb örökzöld tévés produkció mellett. Az NFI Filmarchívum pedig szakemberei által a nemzeti filmkincsből összeállított, kilencven mozgóképet tartalmazó válogatáshoz adott ingyenes hozzáférést: ebben irodalmi alkotások klasszikus filmváltozatai, fontos történelmi, ifjúsági és animációs filmek szerepelnek. Továbbá bejelentették, hogy a Filmarchívum elérhetővé tette az oktatási célú portálját, az Alapfilmek honlapot (www.alapfilmek.hu), amely az általános iskoláktól a gimnáziumig kínál segédanyagokat a magyar filmek feldolgozásához, és a közismereti tantárgyakhoz társítva juttatja minőségi tudáshoz a diákokat. A folyamatosan bővülő Alapfilmek jelenleg 312 feldolgozott magyar filmről kínál értékes információkat és filmrészleteket is, amelyek szintén segíthetik a digitális oktatást és az otthoni önképzést.