Operatív törzs: világszerte 218 magyar van karanténban, büntetik a rémhír-terjesztőket

Publikálás dátuma
2020.03.23. 13:03

Fotó: MTVA
A kijárási tilalomról egyelőre nem hoznak döntést, és a boltok nyitva tartásának további korlátozását sem tervezik.
Európában 188, a kontinensen kívül pedig további 30 magyar állampolgár van karanténban – közülük 187-et Ausztriában, egy főt pedig Németországban, hangzott el az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján, ahol Orbán Viktor bejelentése után Müller Cecília országos tiszti főorvos és Lakatos Tibor rendőr ezredes tartott beszámolót. Világszerte 218 magyar állampolgár van karanténban. A rendőrök a határokon több mint négyezer emberrel szemben rendelték el a hatósági házi karantént, ezeket 22,5 ezerszer ellenőrizték, és száz emberrel szemben a hatósági házi karantén szabályainak megsértése miatt kellett szabálysértési feljelentést tenniük. Az újságírók nélkül megtartott esemény részben a megszokott rend szerint zajlott: Müller Cecília ezúttal sem tájékoztatott a járvány területi megoszlásáról, mondván, sokféle modellszámítás létezik, és ezek közül valamit kiválasztani „csak találgatásokra adna okot.” (Tegyük hozzá, a területi adatok közlése a környező országokban nem jelent problémát).
Az viszont elhangzott, hogy
nincs olyan megye, ahol ne találtak volna fertőzött személyt, így az ország egyre közelebb kerül a járvány harmadik szakaszához, a tömeges megbetegedés fázisához.

A betegek közül ráadásul sokan talán azt sem tudják, hogy fertőzöttek vagy hordozók, mert tünetmentesek. A kórházak ezért felkészültek kapacitásaik növelésére, hogy elláthassák növekvő számú középsúlyos vagy intenzív betegek csoportját. 
Müller arra is kitért, hogy azoktól vesznek mintát, akik gyanúsak koronavírus-fertőzés szempontjából.

Hogy ki a gyanús, azt a háziorvos dönti el – folytatta a tiszti főorvos –, ő konzultál a mentővel, infektológussal, és ha szükséges, ezután az OMSZ mintavételes mentőkocsija is házhoz megy a beteghez. Az izolációra Müller szerint azért van nagy szükség, mert így laposíthatják a járványgörbét, és egyszerre nem zúdul rá a kórházakra a betegek óriási, elláthatatlan tömege.
Lakatos Tibor ezredes elmondta, 4000 itthoni karanténban élő magyart eddig 22 ezer alkalommal ellenőrizték a hatóságok, és 100 személy ellen kellett eljárást indítani a karantén elhagyása miatt. Folyamatosan ellenőrzik az üzletek nyitvatartását is, itt 24 esetben tettek feljelentést és többször bírságoltak is. A rendőrség 14 csaló és 14 rémhír-terjesztő személy ellen indított büntetőjárást – folytatta Lakatos. Müller Cecília hozzátette, a rémhír-terjesztők ugyanezzel az energiával segíthetnék is a hatóságok munkáját, a hiteles információk megosztásával.  
Lakatos Tibor szerint egyelőre nem lesz kijárási tilalom

– levélben elküldött kérdéseikben ezt több lap is felvetette. Az ilyen intézkedések bevezetéséhez hosszabb idő és mérlegelés kell, az ország nem 14 nap alatt lábal ki a járványból, ahogy az egyes betegek felgyógyulnak, mondta az ezredes. Lezárásra ott és akkor kell felkészülni, ha valahol járványos gócpont alakul ki. Nem korlátozzák egyelőre a boltok nyitva tartását sem; Lakatos nem zárta ki ennek későbbi lehetőségét, de hangsúlyozta, a lakosság ellátását valamilyen formában mindenképpen biztosítani fogják. 
Szerző

Fenyő-ügy: hivatali visszaélés miatt vádat emeltek a volt fővárosi főügyész ellen

Publikálás dátuma
2020.03.23. 12:43
Helyszínelés a Fenyő-gyilkosságnál
Fotó: Népszava
Hivatali visszaélés bűntette miatt vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Ihász Sándor volt fővárosi főügyész ellen, akit azzal vádolnak hogy a Fenyő-gyilkosság ügyében bizonyítékokat tárolt a hivatalában, amelyeket nem adott át a nyomozóhatóságnak.
A Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjének hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleménye csak monogrammal jelöli a volt főügyészt. Keresztes Imre azt írta: a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indított eljárásban a KNYF 2018. április 20-án gyanúsítottként hallgatta ki a volt főügyészt, aki nem ismerte el bűncselekmény elkövetését. Dr. I. S. P. – aki ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon nyújtották be a vádiratot – szabadlábon védekezik – tette hozzá. A főügyészség 2018 áprilisában azt közölte: a gyanú szerint a volt főügyész 2017 októberében hivatalában átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát. Az átadó az utóbb felbujtással meggyanúsított egyik férfi volt, aki azért fordult az általa ismert főügyészhez, hogy tanácsot kérjen tőle. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint Ihásznak fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ennek ellenére, ügyészi kötelességét megszegve, a bizonyítékokat nem adta át a nyomozóhatóságnak, hanem hivatali helyiségében tárolta. Papp Gábor, Ihász Sándor ügyvédje még 2018 áprilisában az MTI-nek azt mondta: védence nem csupán visszautasítja a gyanút, „hanem olyan tényekkel is szolgál, amelyek önmagukban is cáfolják a gyanúsítást”.
Ihász Sándor, korábbi főügyész
Fotó: Népszava
Szerző
Témák
védemelés

Home officera állítaná át az MSZP a parlamentet – így lehet elkerülni a rendkívüli jogrendet

Publikálás dátuma
2020.03.23. 11:51

Fotó: Kovács Attila / MTI
A törvényjavaslat megerősíti a kormány által bevezetett rendkívüli intézkedéseket, és a vonatkozó kormányrendeletek hatályát 2020. június 30-ig meghosszabbítja.
„A koronavírus elleni védekezés érdekében a veszélyhelyzetben bevezetett rendkívüli intézkedések megerősítéséről és hatályának meghosszabbításáról” címmel nyújtott be törvényjavaslatot az MSZP. A dokumentumban kiemelik: az Orbán-kormány által kidolgozott, 2011-ben elfogadott katasztrófavédelmi törvény rendelkezései lennének hivatottak biztosítani a humánjárványok okozta veszélyhelyzetek hatékony kezeléséhez szükséges rendkívüli intézkedések bevezetésének és alkalmazhatóságának törvényi feltételeit. „A COVID-19 fertőzés okozta humánjárvány esetében e törvényi keretek elégtelennek bizonyultak. A járvány kezelése és következményeinek elhárítása, illetve mérséklése további rendkívüli kormányzati intézkedéseket követel meg, amikhez szükséges törvényi felhatalmazást az Országgyűlésnek kell biztosítani. A törvényhozás felelőssége, hogy e felhatalmazás az alkotmányos keretek között maradjon. Eszerint intézményes törvényi garanciákra van szükség annak érdekében, hogy valóban csak járvány megfékezése és következményeinek elhárítása érdekében szükséges és arányos korlátozások bevezetésére és alkalmazására kerüljön sor (meghatározott időtartamra szóló felhatalmazás, alkotmánybírósági kontroll stb.). A kormány a járványra és az általa korábban megalkotott katasztrófavédelmi törvény elégtelenségére hivatkozva nem követelhet magának korlátlan időre szóló és korlátlan tartalmú rendeletalkotási jogkört” – fogalmaznak.  Mint írják, a fenti követelményeknek megfelelő törvény elfogadásáig is biztosítani kell a már bevezetett rendkívüli intézkedések további alkalmazhatóságát. Ezért a törvényjavaslat megerősíti a kormány által bevezetett rendkívüli intézkedéseket, és a vonatkozó kormányrendeletek hatályát 2020. június 30-ig meghosszabbítja – teszik hozzá. „A gazdasági élet szereplői, a közintézményekkel és a közigazgatási szervekkel egyetemben a digitalizáció lehetőségeinek kihasználásával, a modern kommunikációs eszközök alkalmazása révén törekszenek működésük fenntartására a veszélyhelyzet időszaka alatt is. Nincsen sem technikai, sem más akadálya, hogy az Országgyűlés határozatait elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásával hozza meg, melyek garantálják a képviselők azonosíthatóságát szavazatuk leadása előtt” – írják a részletes indoklásban. 
A párt a törvényjavaslatot a Facebook-oldalán is közzétette, a bejegyzésben pedig egyebek mellett kiemelte: a tervezettel „a meghozott intézkedések hatályát június 30-ig meghosszabbítjuk, tehát nem határozatlan időre, nem örök időkre, hanem 3 hónapig. De olyan módon, hogy az esetleges meghosszabításról az Országgyűlés dönthessen. Az esetleges akadályoztatás miatt a javaslatunkkal lehetővé tennénk a távszavazást. Ezen lehetőséggel már más országokban, pl.: Romániában is élnek.
Szerző