Előfizetés

Orbánnak 133 bátor emberre van szüksége - A felhatalmazási törvényről tárgyal a parlament

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.03.23. 13:50

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A miniszterelnök szerint összefogásra van szükség. Az ellenzék ezzel egyetért, a kormány korlátlan felhatalmazásával nem. A javaslat végül nem kapta meg a sürgősséghez szükséges négyötödös támogatást.
Nem mondható, hogy a közeljövőben elérhető lesz a vírus elleni vakcina, a magyarok lassítani akarják emiatt a terjedését – mondta Orbán Viktor a parlamentben a felhatalmazási törvényről szóló vita első felszólalójaként. A miniszterelnök szerint minden állam másképp védekezik, mindenkit figyelnek, hogy átvegyék a jó gyakorlatokat. A kollektív védekezés megszervezése, a fertőzés lassítása, a gazdasági következmények enyhítése a legszükségesebb, ennek érdekében az életünk megváltoztatása elkerülhetetlen. Most egy ideig mindenkinek másképp kell vezetnie az életlét, ezért vezették be a veszélyhelyzeti jogrendet is. A tényleges fertőzés mértékéről csak becslések lehetnek, emiatt „felkérték az ország legjobb matematikusait és biológusait, hogy becsléseket készítsenek”, de ezek még nem elég megbízhatóak, hogy nyilvánosságra hozzák őket. A 167 emberből 108 nem mutat tüneteket, 27-en betegek, heten vannak súlyos állapotban. Az elhunytak mind idős emberek voltak, ezért elsősorban rájuk kell koncentrálni. Orvosi maszkból első körben 1,5 millió kell, ebből heti 25 ezret gyártunk és heti 80 ezer darabra tudjuk felvinni a kapacitást. „Fürkészeket és portyászokat küldtünk ki a világban minden felé, hogy beszerezhető egészségügyi felszerelést keressenek”. A speciális maszkokat még holnap kiszállítják. A Magyarországon át hazatérni akaró külföldieket humanitárius folyosókon keresztül engedik át, „mert közösen kell felvenni a harcot” és barátoknak kell lennünk. Orbán Viktor ezután az Operatív Törzsön már elhangzott számadatokat sorolta a bevethető rendőri erőkről. A katonákat felkészítik a rendőrséggel való együttműködésre. 139684 főt lehet összesen rendfenntartásra bevetni. A járványnak súlyos gazdasági következményei vannak, Máger Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter konzultált már a legfontosabb gazdasági szereplőkkel a munkahelyek megőrzése érdekében. Ma a korábbi intézkedéseket követően továbbiakat hoztak, újabb szolgáltató foglalkozásokban törölték el a munkadói járulékot, a március elseje előtti adótartozásokra haladékot adnak, a kieső reklámbevételek kompenzálására a médiaszolgáltatók is járulékkedvezményt kapnak, felfüggesztik a végrehajtásokat és kilakoltatásokat, adóhátralék behajtásokat, a lejáró GYES-t és GYED-et meghosszabbítják. Orbán szerint párthovatartozástól függetlenül össze kellene fogni.

Gyurcsány: a korlátlan felhatalmazás nincs rendben

Gyurcsány Ferenc az első ellenzéki felszólalóként arról beszélt, a kormánynak elég ideje lett volna felkészülnie, de ez nem történt meg, ezt bizonyítják az egészségügyből érkező panaszok. Ha a kormány nemzeti egységet kér, az is rendben van, ha korlátlan felhatalmazást, akkor az már nincs. Nem lehet elvenni a szabadságjogokat bármilyen más harc ürügyén. Valamikor ennek a válságnak is vége lesz, ezért nem lehet korlátlan felhatalmazást adni. A kormány intézkedéseinek többségével egyet lehet érteni - mondta -, a kérdés az, van-e még olyan, amit meg kell tenni. A kormány eddigi bejelentései azt jelentik, hogy az állam pár hónapra lemond a saját bevételeiről és később szedi be ezeket. De a baj az, hogy nagyon sokaknak egyáltalán nem lesz bevétele, később sem tud fizetni. Sok országban azért dolgoznak, hogy a bevételek megmaradjanak.

Szabó Tímea: az ellenzék konstruktív, de a kormány nem enged semmiben

Szabó Tímea szerint a kormány bejelentett intézkedései támogathatóak, többet éppen ők javasoltak eredetileg. De nem elégségesek, a beígért másfél millió maszk még mindig nem érkezett meg, ehhez a rendőrséget is be kellene vetni. Az adó- és járulékkedvezmény kevés, más kormányok sokkal többet tettek. A Párbeszéd szerint készpénzt kellene juttatni azoknak, akik elveszítik a munkájukat, havi százezer forintra mindenkinek egészítsék ki a jövedelmét, és végezzenek sokkal több szűrést. Szabó Tímea szerint hiába volt konstruktív az ellenzék, a kormány semmiben nem engedett a most beterjesztett törvényjavaslatokból, ezek korlátlan felhatalmazást adnak a kormánynak arra, hogy akár a szabad sajtót is korlátozzák. Ilyen felhatalmazást az Alaptörvény szerint még háborús helyzetben sem kap a kormány, ilyet egyetlen európai kormány sem akart magának, egyedül Vlagyimir Putyin használta ki a lehetőséget. Szerinte nem érv a korlátlan idejű felhatalmazásra az Országgyűlés esetleges későbbi határozatképtelensége, mert ha az Alkotmánybíróság tud online működni, akkor az Országgyűlés is megtehetné. A Btk-módosítást sem tudják elfogadni, amely szerint bebörtönözhetnék a védőfelszerelés hiányára panaszkodó orvosokat vagy az erről író újságírókat.

Jakab Péter: a kormány fejezze be a gyűlölködést

Jakab Péter, a Jobbik elnöke és frakcióvezetője botrányosnak nevezte, hogy Gulyás Gergely arról beszélt, az ellenzék egy része a vírusnak drukkol. Mindenki az országnak drukkol - mondta-, a kormánynak nem gyűlölködnie kellene. Mert csak most jutottak el oda, hogy az intenzív osztályokon dolgozók kapnak speciális maszkokat. A kormány a WHO ajánlásaival szembe menve nem tesztel eleget, nem vezeti be a kijárási tilalmat, amit a Jobbik és a Magyar Orvosi Kamara is javasolt már. A Jobbik szerint a cseh, osztrák, román példát kellene követni, hogy az állam kipótolja a jövedelmek 70-80-90 százalékát, ha a munkaadó megőrzi a munkahelyet, fel kell állítani a munkahelyvédelmi alapot, be kell vezetni a hatósági árszabást. A Jobbik frakcióvezetője végül azt kérte, felállva tapsolják meg az egészségügyben dolgozókat. Ezt csak az ellenzéki képviselők tették meg.  

Tóth Bertalan: nem az együttműködés és bizalom alapja, amit a kormány művel

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke közölte: nem szabad átengedni a munkaadóknak a munkarend megállapítását, a kormány tárgyaljon az érdekképviseletekkel is. A munkanélküliségre járó juttatásokat meg kell hosszabbítani. A 2,8 százalékos nyugdíjemelés nem elég, ezt is újra kell gondolni. Tóth Bertalan szerint nem az az együttműködés és bizalom alapja, hogy a Fidesz letesz valamit az asztalra és azt mondja, vagy elfogadja azokat az ellenzék, vagy erőből átviszik őket. Az MSZP bízott benne, hogy konszenzussal lehet elfogadni a veszélyhelyzet meghosszabbítását, az ellenzék támogatta volna a 90 napos határidőt. Mert ma több millió választópolgár nem bízik a kormányban, ennek megteremtéséhez alapvető lenne a veszélyhelyzet határidejének megállapítása. Június 30. legyen ez a határidő, ezután döntsön a parlament. Ha Romániában meg tudták oldani az online szavazást, mi miért nem tesszük meg? - kérdezte. Tíz év után Orbán tehetne egy gesztust az ellenzéki választópolgároknak, hogy megkapja az ő bizalmukat is. Majd azt kérte, rendeljenek el szünetet, újra egyeztessenek a pártok, és megállapodás esetén egyhangú döntést is hozhatnának.  

Keresztes László Lóránt: méltatlan az egész vita

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője azt mondta, a magyar politika az elmúlt tíz évben mocsárba süllyedt, csak a szembenállás számított, most ezen túlléphetnénk. A kormány jó és fontos döntéseket hozott, sok minden viszont nyugtalanítja az embereket. Ilyen a felhatalmazási törvény időkorlát nélkülisége is. Az erről szóló vita méltatlan, ahogy az is, hogy diktatúra kiépítésén dolgozik a kormány és az is, hogy az ellenzék a „vírussal van”. A fő kérdés, sikerül-e olyan légkört kialakítani, amiben konszenzusos döntést lehet hozni, üzenetet küldeni a társadalomnak, hogy a kormány és ellenzék érzi a helyzet súlyát, együtt tud működni. A múlt héten még úgy tűnt, van ilyenre esély. Ezért gesztusra lenne szükség a kormány részéről.

Kocsis Máté: az ellenzék úgy is támogathat, hogy nem támogat

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint Gyurcsány Ferenctől azt kérték, hogy erős ellenzéki vezetőként adjon esélyt a kormánynak a védekezésre. Ma tárgyalni kell a koronavírus törvényről, ehhez pedig négyötödre lenne szükség. Az ellenzék szerinte úgy is támogatást nyújthat ebben, ha a szavazásnál kivonul, így a kormány vállalja a felelősséget. A veszélyhelyzet nem jelent korlátlan hatalmat - mondta -, a törvénytervezetben benne van a célhoz kötöttség és a szükségesség elve. Ha nem kapják meg a felhatalmazást, akkor lesz néhány kritikus nap, amikor a kormány nem tud teljesen hatékonyan dolgozni, és a korábbi intézkedéseket sem fogják megerősíteni. A határozatlan idejű felhatalmazás megadását azzal indokolta, hogy senki nem tudja megmondani, 90 nap múlva ülésképes lesz-e a parlament. A járvány vége pedig objektív tény lesz, nem a kormány dönti majd el.  

Orbán az ellenzéknek: ezt a válságot önök nélkül is meg fogjuk oldani

Kilencven nap múlva mindannyian sokkal rosszabb állapotban leszünk, mint most – mondta Orbán Viktor a felszólalóknak adott válaszában. Fontos, hogy folyamatos legyen a parlamenti felhatalmazás a kormány mögött. Mivel a terjedést lassítani akarják, 90 napnál jobban elhúzódhat a válság. A kormánytól bármikor vissza lehet a különleges felhatalmazást országgyűlési döntéssel - szögezte le -, akár holnap ius ha úgy látják. Azon viszont nem tud változtatni, hogy ezek a parlamenti arányok, ezt a választók döntötték el. Orbán szerint utólag kell megvitatni, hogy hogyan reagáltak a járványra, és még Gyurcsány Ferencnek is megköszönte, hogy gazdaságvédelmi tanácsokat ad. Újabb gazdasági intézkedésekre lesz szükség - mondta-, de az eddigieket sem helyes lekicsinyelni. Az ellenzék eddig arról beszélt, a magyar demokrácia nem működik, most mégis a működés megőrzéséről beszélnek. Az iskolákat sem zárták be, csak átálltak a digitális oktatásra, így megmarad az esély, hogy a tanév befejezhető. Orbán szerint hangulatkeltés folyik a rendelkezésre álló felszerelések száma körül. A kijárási tilalmaknak több fajtája van, még mérlegelik, hogy melyiknek van értelme, erről lehet értelmesen vitatkozni. Továbbra is az a cél, hogy a munkanélküli segélyből minél kevesebben éljenek, ezért a munkaadókat segítik elsősorban. Most nem a bérharc ideje, hanem a munkahelyek megőrzésének ideje van. Az állam nem tud a piacra védőfelszerelést szállítani, míg a piaci termékek külföldről jönnek, emiatt nem lehet hatósági árat bevezetni, mert akkor esetleg teljesen leáll a beszerzés például a maszkok esetében.  Az ellenzéki képviselők félelmeiről azt mondta, ezzel nem dolga foglalkozni, neki 133 bátor ember kell, ezek a kormánypárti képviselők, ne hátráljanak meg az ellenzéki kritikáktól, vigyék végig az intézkedéseket.   Az ellenzéknek azt mondta: ezt a válságot önök nélkül is meg fogjuk oldani. 

Húszezer maszkot tartalmazó adomány érkezett Magyarországra

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.23. 13:41
Horpácsy Balázs, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgató-helyettese (b) és munkatársa kinyit egy dobozt a China Construction Bank (Europe) adományából, amely Párizsból érkezett a központba 2020. március 23-án
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A kínai nagykövetség, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium megállapodását követően a kamion Párizsból, Németországon és Ausztrián keresztül szállította a maszkokat az ÁEEK központi épületéhez.
Húszezer maszkot adományoztak a China Construction Bank (Europe) S.A. magyarországi fióktelepének képviselői Magyarországnak a koronavírus-járvány miatt; az adományt szállító kamion hétfőn érkezett meg – közölte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) az MTI-vel. A közlemény szerint a kínai nagykövetség, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium megállapodását követően a kamion Párizsból, Németországon és Ausztrián keresztül szállította a maszkokat az ÁEEK központi épületéhez. A magyarországi működésének kezdetét idénre tervező bank elnökét, Tian Guolit aggasztja a koronavírus által okozott kritikus helyzet Magyarországon. A központi iroda támogatásával húszezer maszkot vásároltak, és azokat Magyarországnak adományozzák – írták. Horpácsy Balázs, az ÁEEK főigazgató-helyettese szerint Kína fegyelmezett összefogással már túljutott a nehezén, Magyarországon viszont leginkább most van szükség az emberek összefogására és a védőeszközök nagyobb mennyiségű felhasználására – olvasható a közleményben.

Nincs megegyezés a kormány és az ellenzék között

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.03.23. 13:25

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Nem akar határidőt a kormány a veszélyhelyzetre.
– Arra kértük az ellenzéket, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel biztosítsák a négyötödös házszabálytó való eltérést és megerősíthesse a kormány eddigi intézkedéseit megerősítő törvényeket – mondta a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlamenti frakciók egyeztetését követően. Gulyás Gergely szerint alapvető tévedésben van az ellenzék, nem a veszélyhelyzet kihirdetéséről vagy meghosszabbításáról van szó: a magyar Alaptörvény 53. szakasza világosan kimondja, hogy a veszélyhelyzetet a kormány hirdet és szüntet meg. A kormánypártok a felhatalmazást azért kérik, hogy a rendeletek életben maradjanak (például a járulékkedvezmények, a hitelfizetési moratórium), vagyis az ellenzék járuljon hozzá, hogy a Házszabálytól való eltéréssel a parlament már holnap szavazhasson a veszélyhelyzetről szóló törvényjavaslatról és a Btk módosításáról. Gulyás Gergely szerint álszentnek tartják a vitát, hogy meddig tart a veszélyhelyzet, mert „megtették a legnagyobb gesztust, átadnák a jogot, hogy az Országgyűlés állapítsa meg, mikor ért véget a veszélyhelyzet”. – Ma senki nem tudja megmondani, 30-60-90 nap múlva össze tud-e ülni az Országgyűlés, egy határozatképtelenség esetén csökkenne a védekezés hatékonysága – mondta Gulyás Gergely. A miniszter szerint az ellenzék minden javaslatát megfontolták az egyeztetéseken és sokat el is fogadtak, például azt, amelyik a szükségesség-arányosság kritériumát tartalmazza. Mivel a kormánypártoknak megvan a többsége, hogy jövő kedden úgyis elfogadják a törvényeket, „akadémikus vita, hogy mi a jobb, ha az Országgyűlés meghosszabbíthatja a jogrendet vagy megállapítja a végét”. Gulyás szerint nem lehet digitális úton a magyar Országgyűlésben szavazni, „akik ilyet felvetnek, tizenöt hónappal ezelőtt szétverték az üléstermet, amikkor kártya nélkül lehetett szavazni”, erre a helyzetre pedig nem lehetett felkészülni”. Azok az intézkedések, amiket a veszélyhelyzet alatt hoztak meg, a meghozataltól 11 napig érvényesek: a március 11.-iek vesztik hatályukat, a március 14.-i-ek március 29.-én. Gulyás szerint a Btk módosításával kapcsolatban nyitottak rá, hogy csak a védekezés eredményességét bizonyítható esetben lehessen börtönbüntetést kiszabni, az hisztériakeltés, hogy ezzel a sajtót akarja korlátozni a kormány, ez nem a média ellen szól. Több kérdés is elhangzott azzal kapcsolatban – a Népszava részéről is – hogy mi van a csütörtökön lejáró hatályú rendeletekkel (például a hitelmoratóriummal), ha csak kedden hosszabbíthatják meg ezeket, Gulyás Gergely azt mondta, egyelőre minden megoldást keresnek, hogy semmilyen zavar ne álljon elő.