Előfizetés

Koronavírus: hamis remények

Nagy B. György
Publikálás dátuma
2020.03.24. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kérdezettek 77 százaléka szerint szükséges a kijárási tilalom, és majd ilyen indokoltnak tartják az idősek kötelező karanténját – derül ki egy friss Publicus-felmérésből.
Amíg lakhelyelhagyási, illetve kijárási tilalom nem szorítja rá az embereket, addig nem hagy alább a boltba járkálási kedv, és az sem dolgozik feltétlenül otthonról, aki megtehetné – a magyarokat ugyanis hamis biztonságérzet hagyja át, noha látszólag tisztában vannak a veszély nagyságával. Így merőben elkülönül a fejekben a kollektív és az egyéni jövő. A Népszava megbízásából mérő Publicus Intézet úgy találta: az emberek 63 százaléka százaléka bízik benne, hogy ő maga nem kapja el a koronavírust, miközben a polgárok több mint háromnegyede biztos benne: tömegeket fog megfertőzni a kórokozó. És a durva járványt váró, mintegy 7,5 millió magyarnak akkor nincs gond a realitásérzékével, amikor a bevezetett és a várható kényszerintézkedésekről van szó. Például a családok zömét érintő „iskolabezárások” kapcsán csak 17 százalék kergeti azt az illúziót, hogy ez egy rövid távú, egy hónap alatt megoldódó helyzet. 66 százalék úgy látja, hogy legalább két-három hónapig (praktikusan a tanév végégig) nem nyitnak újra az oktatási intézmények. Ugyanez a 7,5 milliós kör abban is biztos, hogy még számos korlátozással kell szembenéznie. Az már más kérdés, hogy ezeket mennyire tartja indokoltnak.
A kijárási tilalmat a párttáborok közül a Fideszé fogadja el a legkevésbé: a kormánypárti szavazók negyede szerint ilyesmire semmi szükség. Ebben két tényező játszhat szerepet. Az egyik, hogy a Fidesz bázisa a kisvárosokban és a falvakban sokkal erősebb, mint a többi politikai erőé, ahol egyelőre a vírus mérsékelten van jelen – legalábbis a kormányzati kommunikáció szerint, aminek hitelességét megkérdőjelezi, hogy a nem hajlandó a fertőzöttségről területi adatokat közölni. A másik, hogy a kormánypárt támogatói között sok az idős. Márpedig az említett kijárási tilalmat élethelyzetük okán a vállalkozók – munkák és ügyfelek elmaradása miatt – továbbá a nyugdíjasok ellenzik a leginkább, 25-27 százalékos arányban. Az idősek motivációjáról sokat elárul, hogy ők ellenzik legjobban (39 százalékos arányban) a plázák és a „nem élelmiszerboltok” esetleges bezárását is. Az, hogy a nyugdíjasok nagyon nehezen adják fel bevett szokásaikat, nem egyfajta „vírusdac”, inkább azt jelzi: sokan a végletekig ragaszkodnak az életüket színesítő kevés ingerhez. Legalábbis addig, amíg a járvány tömegessé nem válik, és nem csak „elvi” veszélyt jelent. (A pártok közül a Fidesz támogatói – 32 százalékos arányban – közül szeretnék a legtöbben, ha nyitva maradnának a nem élelmiszerboltok. Ebben az esetben is az a megfejtés, hogy a kormánypárt hívei között felülreprezentáltak az idősek.)
A tömegközlekedés – a BKV-, a MÁV-, a Volán- és a helyi járatok – korlátozását azonban már nem csak a nyugdíjasok nem tolerálnák. Persze ebben az esetben is ők elleneznék a legkeményebben (65 százalék), de az alkalmazottak 44, a vállalkozók 33 százaléka nem értene egyet egy ilyen korlátozással, ami a munkavégzést veszélyeztetné. A diákok 53 százaléka protestál egy ilyen felvetés ellen, noha az iskolát már nem kötelesek felkeresni.

Átment az üzenet

 Ha a kormányzat utasításait nem is tartják be az emberek, a vírusüzenetek egy részét legalább megjegyzik. Így ha az emberek a kór tüneteit észlelnék magukon – állításuk szerint – 79 százalékuk előírásszerűen a házi orvosát hívná, 8 százalékuk a közeli kórházat, 6 százalék két hétre otthoni karanténba helyezné magát, csak 3 százalékuk menne el az illetékes szakrendelőbe kórházba.

Átszervezik a háziorvosi ellátást

D. A.
Publikálás dátuma
2020.03.24. 06:30

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Az úgynevezett akut beteg ellátóközpontokba kell irányítani azokat a pácienseket, akiknek csak enyhe légúti tünetei vannak, de még nem lázasok és nincs nehéz légzésük.
Járásonként összevonnak több háziorvosi és házi gyermekorvosi praxist, ügyeletet, és „akut betegellátó központokat” hoznak létre helyettük, ahol külön foglalkoznak majd a légúti, és nem légúti panaszokkal jelentkező páciensekkel – írja a 444.hu. A portálhoz eljuttatott szakminiszteri utasítás szerint a járási tisztifőorvosoknak csütörtökre kellene az alapellátás átszervezést valamint ki kell jelölniük azokat a rendelőket, amelyek alkalmasak arra, hogy ezeket a betegeket ellássák. Az ilyen úgynevezett akut beteg ellátóközpontokba kell irányítani azokat a pácienseket, akiknek csak enyhe légúti tünetei vannak, de még nem lázasok és nincs nehéz légzésük. A lázas betegek utasíthatók arra, hogy térjenek haza, és telefonon kérjenek további ellátást. A központokba csak 65 év alatti és egészséges egészségügyi dolgozók láthatnak el beteget. 

Miniszterelnöki vírusleltár, kérdésekkel

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.03.24. 06:00

Érkeztek lélegeztetőgépek, maszkok, és elkészült a számba vett 25 ezer orvos vezénylési terve arra az esetre, ha súlyosbodik a járvány. A szakma mégsem teljesen nyugodt.
Kettősség jellemezte Orbán Viktor kormányfő hétfői bejelentéseit: azzal ugyanis, hogy az operatív törzs tájékoztatóján számba vette az egészségügy „hadra fogható” kapacitásait, nem egy esetben elismerte, több területen korántsem volt megalapozott a korábbi a korábbi kormányzati elégedettség. A miniszterelnök elismerte például azt, hogy a fertőzöttek száma jóval nagyobb lehet a hivatalosan megadottnál.
Ami a leltárkészleteket illeti: közlése szerint rendelkezésre áll 1,5 millió orvosi maszk, miközben a gyártási kapacitás heti 25 ezerről 80 ezerre nő. Lélegeztetőgépből már 2560 van az országban, és utalt arra, hogy ezekből még továbbiakat is vásárolna a kormány. „Fürkészeket és portyázókat küldtem ki a világ minden égtája felé. Nyugaton mindenből hiány van, beszerezni keleten lehet” – mondta Orbán Viktor, aki szerint hamarosan tíz repülőgépnyi szállítmány érkezik védőfelszerelésekkel, orvosi műszerekkel. A meglévő több tízezer kórházi ágy mellett végszükség esetén 257 tábori ágyat is használhatnak. Közlése szerint 24 643, hatvanöt évnél fiatalabb, orvosi szolgálatra bevethető orvos, rezidens, és utolsó éves egyetemi hallgatóról tudnak. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy ez az orvosszám alig több mint fele annak a csaknem 40 ezer gyógyítónak, mint amennyivel a kormányzati politikusok még néhány hónapja büszkélkedtek. A kormányfő beszélt arról is, hogy keddtől minden intenzív ágy mellett dolgozó orvos és ápoló speciális maszkot kap. A többi orvos és ápoló sebészi maszkot használhat.  
Ezzel lényegében azt is elismerte, hogy igazuk volt azoknak, akik arról beszéltek: eddig nem volt védőfelszerelés a potenciálisan fertőző betegek ellátásához.

Azt is kijelentette: az, akit koronavírus gyanújával visznek be a kórházba, azonnal sebészi maszkot kap. Ezzel együtt fegyelmezett és észszerű készletgazdálkodást kért, mert „a védekezés hosszú lesz.” Egyben megköszönte az egészségügyi dolgozók eddigi kitartó és áldozatos munkáját, mivel ők „kiérdemelték mindannyiunk nagyrabecsülését”. Ugyanakkor kérte, tartsák be majd azt a vezénylési tervet, ami a számba vett 25 ezer orvosra és 105 ezer szakdolgozóra vonatkozik. – Minden, a vírus visszaszorítását segítő kormányzati lépésnek örülni kell – mondta lapunknak Falus Ferenc egykori tiszti főorvos, de megjegyezte, ennél már sokkal többre van szükség.
Egy a lapunk által megkérdezett másik járványügyi szakértő szerint is kevésnek bizonyulhatnak a most kormányfői leltárba vett védőeszközök. A járvány mostani szakaszában teljes védőruházatot kellene biztosítani azoknak, akik potenciális fertőzöttekkel érintkezhetnek, azaz nemcsak az intenzív osztályokon, hanem a sürgősségiken és a mentőszolgálatnál is. Már kevés csak maszkokat osztatni, fogalmazott forrásunk, aki hozzátette: az, ami most a lakosság megbetegedéseiből látszik, csak a jéghegy csúcsa, éppen ezért tesztelni kellene mindenkit, akit csak lehet. Arra a kérdésre, hogy 2500 lélegeztető gép mire lehet elég, egy a lapunknak nyilatkozó intenzíves orvos azt mondta: önmagában a gépek száma nem jelent túl sokat. Ha nem lesz túl nagy a járvány, akkor akár elég is lehet a rászoruló betegeknek. Ám az már egyáltalán nem biztos, hogy van elég szakember is a működtetésükhöz. Gépenként és műszakonként legalább egy orvosra és egy ápolónőre van szükség. Ez napi 7500 speciálisan képzett aneszteziológust és ugyanennyi nővért feltételez a rendszerben és melléjük sok-sok, a technikai hátteret biztosító, a gépek működtetéséről gondoskodó szakembert is be kell állítani. 
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A lélegeztetett beteget állandóan figyelni kell, hiszen állapota percről-percre változhat. Hozzátette: aki csak látta az olasz kórházakról megjelent videókat, tudja, hogy minden intenzív ágyhoz négy-hat infúziós pumpa is tartozik, a gépekben naponta cserélni kell az úgynevezett hepafiltereket, négy-öt naponta a beteg légcsövében a tubust. S pontosan kell tudni észlelni azt a pillanatot, amikor a beteget le kell venni a gépről, mert különben már károsodik a tüdeje. Egy teremben egymás mellett különböző állapotú betegek vannak, valamennyinek egyedi kezelést kell majd biztosítani. Ráadásul sokféle lélegeztetési technikai létezik, egy ilyen osztályon ezek mindegyikét kell ismerni. Az is ismert, hogy a vírus nemcsak a tüdőt, de a szívet is támadja. A halálesetek többsége úgy következik be, hogy csökken a vér oxigéntartalma, az oxigénhiánytól a szívizom gyengül, nem tudja átpréselni a vért a tüdőn, a keringés összeomlik és a beteg emiatt meghal. Ennek a fázisait is pontosan kell látni, hogy legyen idő beavatkozni. Ha pedig egy gép fölszabadul, mert a beteg meghal, vagy meggyógyul, a következő rászoruló rátétele előtt fertőtleníteni kell, filtereket cserélni. Ez embert és háttértechnikát igényel, és minderre legalább három-négy órára van szükség, akkor is, ha összeszokott csapat dolgozik.