Előfizetés

Nem ment át sürgősséggel a felhatalmazási törvény

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.03.23. 16:32

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Nem volt meg a négyötödös többség a kormány mögött a kivételes eljáráshoz.
Nem tud holnap szavazni a parlament a veszélyhelyzet meghosszabbításáról és a Btk módosításáról a rémhírterjesztés ügyében, miután nem kapta meg a felhatalmazást a Házszabálytól való eltérésre. A szavazás előtt Kövér László létszámellenőrzést tartott, eszerint 181-en voltak a teremben és 18-an távol. A javaslatot a jelen lévő képviselők négyötödének kellett volna elfogadnia, azaz 145 igenre lett volna szükség. Végül 137 igen 52 nem szavazattal végül nem támogatták elegen. Ez azonban nem fogja megakadályozni a kormányt, hogy keresztülvigye saját elképzelését, mert most csak a kivétele, Házszabálytól eltérő szavazás nem kapott támogatást. Orbán Viktor azonban a javaslat parlamenti vitájában már közölte, hogy nyolc nap múlva a kétharmad birtokában mindenképpen elfogadják a határozatlan időre szóló felhatalmazást. 

Otthagyta az önkéntes karantént a fideszes képviselő, hogy bemehessen a parlamentbe

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.23. 16:24

Fotó: Facebook/Bangóné Borbély Ildikó
Orbán Viktor 133 bátor embert kért, egy már biztos van
A felhatalmazási törvény soron kívüli tárgyalásáról szóló parlamenti vitában vette fel Szabó Tímea, hogy mit keres az ülésteremben a fideszes B. Nagy László, akinek önkéntes karanténben kellene lennie otthon, mivel egy március 15-i ünnepségen együtt volt Rovó Lászlóval, a Szegedi Tudományegyetem koronavírusos rektorával. Szabó Tímea szerint súlyos felelőtlenség, hogy a képviselő ezek után bement a parlamentbe. B. Nagy László maga jelentette be a szeged.hu portálnak, hogy önkéntes karantént vállalt. Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő le is fotózta a parlament üléstermében  üldögélő fideszes képviselőt. Aki azért felvett egy maszkot és mindenkitől távol ült.

A német nyelvű sajtó Orbán felhatalmazási törvényén hüledezik

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.03.23. 15:54

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán / MTI
A német nyelvű lapok különösen nagy figyelmet szentelnek a magyar felhatalmazási törvénynek. A német Süddeutsche Zeitung és az osztrák Der Strandard szerkesztőségi cikkben is foglalkozott a kérdéssel.
Hogy mekkora megdöbbenés kíséri Németországban a felhatalmazási törvény elfogadását, jelzi, a Frankfurter Allgemeine Zeitung első oldalas cikkben foglalkozik a témával. A lap kiemeli, hogy a törvényjavaslat szerint határozatlan ideig maradna érvényben a rendeleti kormányzás Magyarországon. A FAZ idézi Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárt, aki szerint álhírek terjednek ezzel kapcsolatban a nemzetközi sajtóban. A lap is kiemeli, hogy a javaslat szerint többéves börtönbüntetéssel sújthatják az „álhírek” terjesztőit. A Süddeutsche Zeitung szerkesztőségi cikkben foglalkozik a magyar javaslattal. A cikk címe: „Demokrácia vesztegzár alatt”. A szerző, Peter Münch megjegyzi, Orbán Viktor tudja, hogy lehet az emberek félelmére építeni a politikát. Ezt tette a menekültválság alatt, a koronavírus terjedését pedig saját hatalmának kiépítésére használja fel azzal, hogy meghatározatlan ideig tartaná fenn a rendeleti kormányzást. A lap megjegyzi, a törvényt még nem fogadták el és Orbán előszeretettel alkalmazza azt a stratégiát, hogy radikális javaslatot terjeszt elő, hogy aztán később finomítson azon. Ám ez minden esetben az ő autokrata céljait szolgálja. A gazdaságtól kezdve az igazságszolgáltatáson át a médiumokig mindent ő és sajátjai ellenőriznek, s a parlamentben is bármit véghez vihet kétharmados többségével. Ellenfelei ezért már régóta „Viktátornak” minősítik. Ezúttal azonban ismét megerősíti a legrosszabb feltételezéseket. Az EU-nak azonban nincs ereje, hogy erélyesen felszólaljon e hatalmi törekvések ellen. A Neue Zürcher Zeitung svájci lapnak már a címe is sokatmondó: „Orbán, korona és az autoriter kísértés”. A lap megjegyzi, hogy a koronavírus kapcsán az egész világban az adott kormány rendkívüli hatásköröket kap, amelyek felvetik a kényes kérdést, mennyire marad lehetőség az adott kabinet demokratikus ellenőrzésére, ám időben meghatározzák, hogy ezek a különleges jogkörök meddig maradhatnak érvényben. Magyarország azonban egy lépéssel továbbmegy, mert a javaslat Orbánnak meghatározatlan ideig ad lehetőséget a rendeleti kormányzásra. A lap ismerteti a magyarországi intézkedéseket, így azt is, hogy a stratégiailag fontos cégeket a hadsereg védi. Ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy Orbán kezdetben Trumphoz hasonlóan nem tulajdonított különösebb jelentőséget a vírus terjedésének. A magyar kabinet megpróbálta ezt úgy beállítani, mintha a menekültek hozták volna a vírust Európába. A lap szerint azért vetődött fel, hogy az „álhírterjesztőket” börtönbüntetéssel sújtsák, mert a magyar egészségügy helyzete drámaibb, mint más országokban, nincs elég orvos és nővér, illetve nincs kellő anyagi támogatása a szektornak. Nem meglepő módon az osztrák sajtó is sokat foglalkozik a magyar törvényjavaslattal. A Der Standard cikkének címében emeli ki, hogy Orbán saját hatalmát terjeszti ki. A lap megemlíti, hogy néhány törvényt például felfüggeszthetnek Magyarországon. A lap szerint Orbán bírálói attól tartanak, hogy az amúgy is autoriter kormányzásra hajlamos miniszterelnök de facto hatályon kívül helyezi a parlamentet. A lap azt is megemlíti, hogy bár több más európai országhoz viszonyítva Magyarországon egyelőre kevesen fertőződtek meg koronavírussal, de a hivatalosan közöltnél a valós szám sokkal magasabb lehet az igen kisszámú mintavétel miatt. Mint a Der Standard írja, Európában az egyik legkevesebb tesztet végezték. A lap szerkesztőségi cikkben is foglalkozik a magyar törvényjavaslattal. A lap megjegyzi, hogy az Európai Unió vezetői közül még senki sem ejtett szót a magyar javaslatról. Ez pedig Brüsszel fatális politikai gyengeségét mutatja. Szintén részletesen mutatja be a magyar törvényjavaslatot a konzervatív Die Presse, amely cikkének végén megjegyzi, a hadsereg Magyarországon még nem alakított ki ellenőrzőpontokat.