Az óvónő nem ételfutár, mégis arra akarják használni

Publikálás dátuma
2020.03.24. 07:20

Fotó: Népszava
Mindenféle munkára irányítanák át az óvónőket az önkormányzatok.
Gépkocsivezetés, ételkiszállítás, idősgondozás – egyebek mellett ilyen munkalehetőségek közül választhatnak azok az óvodapedagógusok, akik a járványügyi vészhelyzet következtében elrendelt óvodabezárások miatt jelenleg nincsenek bent az intézményben. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) az elmúlt napokban több jelzés is érkezett arról, hogy a helyi önkormányzatok a koronavírus miatti vészhelyzetre hivatkozva más típusú munkákra irányítanák át az elérhető óvodai dolgozókat. A fentieken túl felmerült például az önkormányzati fenntartású intézmények takarítása is. – Az óvónők nem ételfutárok vagy vészhelyzeti takarítónők – fogalmazott Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivője. Mint mondta, Pécsen is felmerült az óvodapedagógusok bevonása az idősgondozásba, de az önkormányzattal sikerült megegyezni arról, hogy ez csakis önkéntes alapon történhet, a teljes fizetés biztosítása mellett. Ellenben tudnak olyan önkormányzatról, ahol jelezték: ha nem lesz elég jelentkező, kötelezni fogják az önkormányzati intézményekben dolgozókat az „önkéntes” munka elvégzésére. Nagy Erzsébet hangsúlyozta: azzal a szakszervezet is tisztában van, hogy az önkormányzatokra súlyos terhet ró a koronavírus-járvány, azt pedig ők sem szeretnék, hogy az idős emberek ellátatlanul maradjanak. Ám a PDSZ szerint a probléma megoldásának nem az a módja, hogy az egyébként is túlterhelt, sok esetben már a veszélyeztetett korcsoportba tartozó óvónőkkel végeztessék el ezeket a feladatokat. A szakszervezet egyébként is azon az állásponton van: ahogy az iskolákban, úgy az óvodákban is távoktatás keretében kellene folytatniuk a munkát azoknak a pedagógusoknak, akiknek nem kell ügyelet miatt az intézményben tartózkodniuk. Erre az Oktatási Hivatal (OH) is közzétett egy módszertani ajánlást. Egyebek mellett azt írják: „az óvodapedagógusok a szülők számára, a gyermek személyiségét, érdeklődését és egyéni képességeit ismerve ajánlhatnak olyan játékos tevékenységformákat, élményszerzési lehetőségeket, amelyeket a szülők gyermekükkel együtt otthonaikban is megvalósíthatnak. Ezért kérjük, hogy az infokommunikációs eszközök használatával online nyújtsanak segítséget és támogatást a szülők részére”.

Kedd reggel a hvg.hu arról írt: rendeletben kötelezte a kormány az önkormányzatokat a 70 évnél idősebbek és a kötelező karanténba zártak ellátására, és Ferencvárosban a felszabaduló önkormányzati dolgozókkal oldanák meg a feladatot. Egy IX. kerületben dolgozó, neve elhallgatását kérő óvónő a portálnak azt mondta, négy feladat közül választhatnak: bevásárolnak vagy ételt vihetnek idős embereknek; utcát fertőtleníthetnek permetezéssel; tájékoztató szórólapokat, plakátokat helyezhetnek ki közterületeken és lakóházakban; illetve egészségügyi maszkokat varrhatnak. A hétfőn kapott tájékoztatás szerint várhatóan 44 munkanapra kell másik feladatot választaniuk, ez idő alatt a korábbi fizetésük jár nekik. Aki egyiket sem szeretné, elmehet szabadságra (amit időarányosan vehet ki), vagy kérhet fizetés nélküli szabadságot is. Mindkettőt a munkáltató engedélyezi. Baranyi Krisztina polgármester megerősítette, hogy a veszélyhelyzet miatt munka nélkül maradt önkormányzati dolgozók más, a cikkben felsorolt négy feladat egyikét választhatják, de hangsúlyozta, hogy a gyerekére vigyázó, a krónikus beteg illetve 60 évnél idősebb emberek otthon maradhatnak, nekik kifizetik így is az alapbérüket. A többieknek viszont választaniuk kell. Azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy az önkormányzatnál illetve a költségvetési szerveknél, cégeknél dolgozók közül hány embert lehet átcsoportosítani más munkára. „Egy kormányzati rendelettel kötelező önkormányzati feladatként megkaptuk a 70 éven felüliek és a hatóságilag karanténba rendeltek ellátását. A kerületben 8 ezer 70 évnél idősebb ember él, és egyre többen vannak hatósági karanténban” – vázolta a helyzetet Baranyi, aki arra számít, több ezer idős ember jelentkezik majd náluk segítséget kérve, erre viszont nincs kapacitásuk. Már elkezdtek önkénteseket toborozni (eddig 200-an jelentkeztek), illetve az átirányítható dolgozók számát felmérni. A polgármester azt mondta, az óvodabezárás miatt munka nélkül maradtakra elsősorban az idősek gondozásában számít, hiszen viszonylag közel áll egymáshoz a két szakma. Senkit nem akar elküldeni, azt szeretné, ha a dolgozók továbbra is biztos, állandó jövedelemhez jutnának – csak más munkával. A Munka törvénykönyve ugyanis nem változott: ha nincs munkavégzés, nem jár bér sem – hívta fel a figyelmet a polgármester. (Népszava) 

Szerző
Frissítve: 2020.03.24. 09:10

Koronavírus: hamis remények

Publikálás dátuma
2020.03.24. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kérdezettek 77 százaléka szerint szükséges a kijárási tilalom, és majd ilyen indokoltnak tartják az idősek kötelező karanténját – derül ki egy friss Publicus-felmérésből.
Amíg lakhelyelhagyási, illetve kijárási tilalom nem szorítja rá az embereket, addig nem hagy alább a boltba járkálási kedv, és az sem dolgozik feltétlenül otthonról, aki megtehetné – a magyarokat ugyanis hamis biztonságérzet hagyja át, noha látszólag tisztában vannak a veszély nagyságával. Így merőben elkülönül a fejekben a kollektív és az egyéni jövő. A Népszava megbízásából mérő Publicus Intézet úgy találta: az emberek 63 százaléka százaléka bízik benne, hogy ő maga nem kapja el a koronavírust, miközben a polgárok több mint háromnegyede biztos benne: tömegeket fog megfertőzni a kórokozó. És a durva járványt váró, mintegy 7,5 millió magyarnak akkor nincs gond a realitásérzékével, amikor a bevezetett és a várható kényszerintézkedésekről van szó. Például a családok zömét érintő „iskolabezárások” kapcsán csak 17 százalék kergeti azt az illúziót, hogy ez egy rövid távú, egy hónap alatt megoldódó helyzet. 66 százalék úgy látja, hogy legalább két-három hónapig (praktikusan a tanév végégig) nem nyitnak újra az oktatási intézmények. Ugyanez a 7,5 milliós kör abban is biztos, hogy még számos korlátozással kell szembenéznie. Az már más kérdés, hogy ezeket mennyire tartja indokoltnak.
A kijárási tilalmat a párttáborok közül a Fideszé fogadja el a legkevésbé: a kormánypárti szavazók negyede szerint ilyesmire semmi szükség. Ebben két tényező játszhat szerepet. Az egyik, hogy a Fidesz bázisa a kisvárosokban és a falvakban sokkal erősebb, mint a többi politikai erőé, ahol egyelőre a vírus mérsékelten van jelen – legalábbis a kormányzati kommunikáció szerint, aminek hitelességét megkérdőjelezi, hogy a nem hajlandó a fertőzöttségről területi adatokat közölni. A másik, hogy a kormánypárt támogatói között sok az idős. Márpedig az említett kijárási tilalmat élethelyzetük okán a vállalkozók – munkák és ügyfelek elmaradása miatt – továbbá a nyugdíjasok ellenzik a leginkább, 25-27 százalékos arányban. Az idősek motivációjáról sokat elárul, hogy ők ellenzik legjobban (39 százalékos arányban) a plázák és a „nem élelmiszerboltok” esetleges bezárását is. Az, hogy a nyugdíjasok nagyon nehezen adják fel bevett szokásaikat, nem egyfajta „vírusdac”, inkább azt jelzi: sokan a végletekig ragaszkodnak az életüket színesítő kevés ingerhez. Legalábbis addig, amíg a járvány tömegessé nem válik, és nem csak „elvi” veszélyt jelent. (A pártok közül a Fidesz támogatói – 32 százalékos arányban – közül szeretnék a legtöbben, ha nyitva maradnának a nem élelmiszerboltok. Ebben az esetben is az a megfejtés, hogy a kormánypárt hívei között felülreprezentáltak az idősek.)
A tömegközlekedés – a BKV-, a MÁV-, a Volán- és a helyi járatok – korlátozását azonban már nem csak a nyugdíjasok nem tolerálnák. Persze ebben az esetben is ők elleneznék a legkeményebben (65 százalék), de az alkalmazottak 44, a vállalkozók 33 százaléka nem értene egyet egy ilyen korlátozással, ami a munkavégzést veszélyeztetné. A diákok 53 százaléka protestál egy ilyen felvetés ellen, noha az iskolát már nem kötelesek felkeresni.

Átment az üzenet

 Ha a kormányzat utasításait nem is tartják be az emberek, a vírusüzenetek egy részét legalább megjegyzik. Így ha az emberek a kór tüneteit észlelnék magukon – állításuk szerint – 79 százalékuk előírásszerűen a házi orvosát hívná, 8 százalékuk a közeli kórházat, 6 százalék két hétre otthoni karanténba helyezné magát, csak 3 százalékuk menne el az illetékes szakrendelőbe kórházba.

Szerző
Frissítve: 2020.03.24. 06:52

Átszervezik a háziorvosi ellátást

Publikálás dátuma
2020.03.24. 06:30

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Az úgynevezett akut beteg ellátóközpontokba kell irányítani azokat a pácienseket, akiknek csak enyhe légúti tünetei vannak, de még nem lázasok és nincs nehéz légzésük.
Járásonként összevonnak több háziorvosi és házi gyermekorvosi praxist, ügyeletet, és „akut betegellátó központokat” hoznak létre helyettük, ahol külön foglalkoznak majd a légúti, és nem légúti panaszokkal jelentkező páciensekkel – írja a 444.hu. A portálhoz eljuttatott szakminiszteri utasítás szerint a járási tisztifőorvosoknak csütörtökre kellene az alapellátás átszervezést valamint ki kell jelölniük azokat a rendelőket, amelyek alkalmasak arra, hogy ezeket a betegeket ellássák. Az ilyen úgynevezett akut beteg ellátóközpontokba kell irányítani azokat a pácienseket, akiknek csak enyhe légúti tünetei vannak, de még nem lázasok és nincs nehéz légzésük. A lázas betegek utasíthatók arra, hogy térjenek haza, és telefonon kérjenek további ellátást. A központokba csak 65 év alatti és egészséges egészségügyi dolgozók láthatnak el beteget. 
Szerző