Aprópénz gazdaságvédelemre: a magyar kormány néhány tízmilliárd forintot költ, más kormányok százmilliárd eurókat

Nem apránként bejelentett lépésekre, hanem nagyobb horderejű intézkedésekre és egy átfogó csomagra lenne szükség.

Újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök. Eszerint a kormány a taxisok után további 81 ezer, jellemzően a szolgáltatásban tevékenykedő kisvállalkozónak - fodrászoknak, kozmetikusoknak, festőknek, villanyszerelőknek, gázszerelőknek, színészeknek - is mentességet ad június 30-ig a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) átalányadó-fizetési kötelezettsége alól. A kata összege havi 50 ezer forint, ezzel a vállalkozók kiválthatnak minden adófizetést. A kormány ezzel a döntéssel alig 16 milliárd forint adóbevételről mond le. A médiaszolgáltatóknak sem kell tb-járulékot fizetniük a kieső reklámbevételek miatt – ez éves szinten tízmilliárdos könnyítést jelenthet. A miniszterelnök arról is beszélt: a kilakoltatásokat, végrehajtásokat, adóbehajtásokat felfüggesztik. A lejáró gyed és gyes jogosultságot meghosszabbítják - ezzel kipipálták a családvédelmet is.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt vezérigazgatója szerint ugyanakkor nem apránként bejelentett lépésekre, hanem nagyobb horderejű intézkedésekre és egy átfogó csomagra lenne szükség. Mint a Népszavának elmondta: nem elég csak a katásokra koncentrálni, minden céget segíteni kell. A multik és a hazai nagyvállalatok egyelőre tartják a munkaerőt, de nem szabad őket sem magukra hagyni. A legfontosabb intézkedésnek ezért nem az adóelengedésnek kellene lennie, hanem a bérek kifizetését kellene támogatni válogatás nélkül. Még akkor is, ha nem minden egyes forint találja el a célját – hangsúlyozta Palócz Éva. Megjegyezte: a jegybank is kivehetné a részét a cégek támogatásból, hiszen az MNB annyi pénzt tud teremteni, amennyit nem szégyell. Nem ördögtől való a monetáris finanszírozás - fogalmazott. A Kopint-Tárki cégvezetők körében készített interjúi szerint több cég arra is panaszkodik: van munkaerő, tudnának termelni, ha az anyagok nem állnának a határon. Erre is rugalmasabb megoldást kellene találnia kormánynak – mondta Palócz Éva.

Nemzetközi összehasonlításban az látszik, hogy a hétfői bejelentések még mindig messze elmaradnak azoktól a gazdaságvédelmi intézkedésektől, amit más országok kormányai általában meglépnek. A magyar kormány még mindig legfeljebb adóelengedéssel operál, illetve hiteltörlesztési moratóriumot ír elő a bankoknak, annak ellenére, hogy a nagy cégeknek nincs bevételük, és ezért előbb-utóbb leépítésekre kényszerülhetnek. Ezeket a leépítéseket a külföldi példák alapján a bérek egy részének állami támogatásával meg lehetne előzni. A kormány ehhez képest azzal, hogy elengedi 81 ezer katás vállalkozó adóját, csak kis segítséget nyújt, hiszen sok esetben maga a vállalkozási tevékenység szűnik meg például egy kozmetikus vagy fodrász esetében, ha nincs vendég, de az építőipari vállalkozók is a megrendelések csökkenésével szembesülnek.

Míg a magyar kormány mindez idáig a GDP 0,3 százalékának megfelelő mentőcsomagról döntött, más országok általában a GDP 3-5 százalékára rúgó gazdasági mentőcsomagokat jelentettek be. A dánok pedig pláne nem vacakolnak: néhány hónap alatt a GDP 12-13 százalékát tervezik elkölteni gazdaságmentési célokra. Dániában szó van a fizetések teljes átvállalásról, hogy elkerüljék az elbocsátásokat. A közalkalmazottak minden körülmények között megkapják a bérüket, akkor is, ha nem kell dolgozniuk. A céges adóbefizetéseket az őszre lehet halasztani.

Az elemzők között abban nincs egyetértés, milyen mértékű átmeneti visszaesés előtt áll a magyar gazdaság. A 2020-as várakozások óriási mértékben szórnak 5 százalékos visszaesés és 1 százalékos növekedés között. Egy kérdésben azonban konszenzus van köztük: költségvetési ösztönzőkre, gazdaságvédelmi programokra van szükség és ezek elköltésekor morális szempontokat sem szabad mérlegelni.

Vagyis nem kell nézni, ki érdemli meg és ki nem, így lehet biztosítani, hogy a gazdasági kapacitás és aktivitás gyorsan visszaépüljön – mondta James Bullard, az amerikai jegybank (Fed) egyik kormányzója. A jegybankár arról beszélt, hogy nem egyes ágazatokat kell támogatnia az (amerikai) kormánynak, hanem minden munkavállalót és kisvállalkozást mérlegelés nélkül. Bullard felvetette, hogy az (amerikai) munkanélküli segélyt fel kell emelni, hogy minden egyes munkanélküli megkapja bére száz százalékát. Eközben óriási amerikai kormányzati mentőcsomag készül, amely akár 2000 milliárd dolláros (660 ezer milliárd forintos) is lehet, igaz, egyelőre nincs megállapodás a pártok között a washingtoni kongresszusban. Mindkét párt akarja ugyan a segélycsomagot, de a részleteben nem tudtak megegyezni.

A német kormány 1200 milliárd eurós csomagot készül összeállítani, többek között vállalati hitelek garantálását ígérve, de a csomag tartalmazza a kkv-k készpénzzel történő támogatását is. Természetesen az egészségügyre fordítható kiadások megemelésről sem feledkeztek meg. A német kormány már be is terjesztette a 2020-as költségvetés módosítását a Bundestagnak, miközben a magyar kormány a teljhatalom megszerzésről törvénykezne.