Előfizetés

Szabad szemmel: Orbán a vírusválság ürügyén a demokrácia maradékát is megpróbálja bedarálni

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.03.24. 07:43

Nemzetközi sajtószemle, 2020. március 24.
Guardian Orbán Viktor átfogó jogkört kapna a Parlament előtt lévő törvénytervezet alapján, amely azonban nem tartalmazza, mikor érne véget a különleges felhatalmazás. A kormány azzal érvel a rendkívüli állapot közepette, hogy másként nem lehet megfékezni a koronavírus jelentette példátlan veszélyt. Bírálók szerint azonban kockázatos, ha a jogszabályban nincs határidő, arról nem beszélve, hogy könnyen vissza is lehet élni a jogosítvánnyal. Pardavi Márta a Helsinki Bizottságtól azzal érvel, hogy nem szabad teljesen korlátlan mandátumot, biankó csekket adni a hatalomnak. Kovács Zoltán szerint azonban elfogult és felelőtlen azt állítani, hogy az álhírterjesztési klauzula vonatkozna független újságírókra is. De hát itt figyelembe kell venni, hogy mit művelt az Orbán-kormány az eltelt 10 évben. Bírálók és civil szervezetek azzal vádolják a kabinetet, hogy az lerombolja a demokratikus normákat és a jogállamot. Az EP magyar ügyekben illetékes megbízottja, a francia Delbos-Corfield arra figyelmeztet, hogy Magyarország veszedelmesen elfordul a demokratikus értékektől. És nem lehet szabad kezet adni Orbánnak, mármint hogy még nagyobb hatalomhoz jusson és a járványra hivatkozva megfossza jogaiktól a polgárokat. Jelenleg 167 igazolt koronavírusos esetet tartanak nyilván, de lehet, hogy csak azért ennyit, mert nem végeznek elég tesztet (szerda reggel, a Guardian cikkének megjelenése után 187-re nőtt a beazonosított betegek száma). A miniszterelnök makacsul nacionalista és bevándorlás-ellenes alapon politizál. Már kapcsolatot állított fel a migráció és a kórokozó között. Ugyanakkor bizonytalan, hogy mennyire hatékonyak az eddig meghozott intézkedések, és hogy a rogyadozó egészségügy képes lesz-e állni a rohamot, amikor majd igazán megugrik a megbetegedések száma. Közben Ferihegyen beengedtek az országba kb. 60 külföldit, akit előzőleg egy szűk térben tartottak, de amikor mehettek, nem mondták nekik, hogy vonuljanak önkéntes karanténba.
FAZ Orbán Viktor meg akarja hosszabbítani a szükségállapotot, egészen addig, amíg úgy nem látja, hogy arra már nincs szükség. Az ellenzék azt veti a szemére, hogy visszaél hatalmával, ám közben ezek a pártok szintén kutyaszorítóban vannak. Mindenesetre részükről határozott ellenállásba ütközött, hogy a miniszterelnök dekrétumokkal kíván kormányozni, minden konkrét határidő nélkül. Annál is inkább, mivel a tervezetben az van, hogy beszüntethetik a parlamenti üléseket, tehát a képviselők adott esetben nem mondhatják majd, hogy ennyi volt, vége a különleges időszaknak. Kovács Zoltán felháborodottan visszautasította ezt a feltételezést, mondván, nagyon is elképzelhető, hogy a megbetegedések miatt nem lesz határozatképes az Országgyűlés, amikor össze kellene ülnie. Más, Fidesz-közeli megfigyelők arra hivatkoznak, hogy az előterjesztésben szerepel egy sor jogállami biztosíték. Vagyis szó sincs minden korlát nélküli kormányzásról és a törvényhozás kikapcsolásáról. Másfelől viszont az a helyzet, hogy ilyen messzire nemigen ment egyetlen más állam sem. A bírálók emlékeztetnek arra, hogy Orbán az utóbbi 10 alatt sokszorosan bizonyította: egyoldalúan használja fel jogkörét, sőt, visszaél azzal. Gond van akörül, hogy a pongyola megfogalmazás miatt a jogszabály ajtót nyithat a túlzott cenzúra számára. Ám amit Kovács Zoltán közölt, hogy ti. hamis és veszélyes álhíreket közölni a szükségállapot idején, az éppen a mostani törvényjavaslat alapján igencsak fenyegetésként hangzik. Ugyanakkor bajban van az ellenzék, amelynek részéről nagy a bizalmatlanság és az elutasítás Orbánnal és az embereivel szemben. De nem túl népszerű válság idején pártpolitikai csatározásokba bonyolódni. A lakosság kétségtelenül pártolja, hogy a kormány határozottan lépjen fel.
FAZ A konzervatív német lap úgy látja, hogy Magyarország a diktatúra felé tart. Orbán a vírusválság ürügyén próbálja bedarálni a demokrácia maradékát is. A járványt mindenütt kemény intézkedésekkel igyekeznek megfékezni, ami azonban sehol sem veszélytelen. Ám amit a magyar politikus forgat a fejében, az egyfajta államcsíny. Teljesen a parlament nélkül kíván kormányozni. Az utóbbi 10 évben a kétharmad birtokában sokszor tanújelét adta, hogy nem hagyja kihasználatlanul, ha módja nyílik visszaélni a hatalommal. A magyar demokrácia már egy ideje defektes. Vannak ugyan választások és szabadon el lehet mondani a véleményt, ám a Fidesz ellenőriz szinte minden fontos intézményt, az ő kezében vannak a lényeges sajtóorgánumok, a gazdaságban pedig tisztességtelen előnyökhöz juttatja a cimborákat. Most pedig már ott tart, hogy kiiktat minden felügyeletet és saját hatalmi eszközeit jóformán minden korláton felül emeli. Ilyen körülmények között a hamis hírek terjesztéséért járó drákói büntetés a sajtószabadság végével egyenlő. A rengeteg korrupciós vád láttán pedig meglehetős naivnak kell lenni, hogy bárki azt higgye: csakis a termelés fenntartása a cél, amikor katonákat rendeltek ki több tucat vállalathoz. Az EU mostanában rengeteg gonddal küszködik, de az nem éppen a legcsekélyebbek közé tartozik, hogy hamarosan alighanem egy diktatúra is lesz a soraiban. A többi tagállamnak gyorsan végig kell gondolkodnia, hogy ez milyen következményekkel járjon Magyarország számára. Annál is inkább, mert a lengyel jobboldal is arra készül, hogy a világjárvány örve alatt bohózatot csinál májusban az elnökválasztásból.
FAZ Katonásra váltott mostanában a magyar miniszterelnök. Egy-két más államférfihoz hasonlóan Orbán is harcias retorikát vet be a koronavírus elleni harcban. A hangnemhez illeszkedik, hogy a hadsereg jelenleg igencsak jelen van a közéletben. Katonák bukkantak fel Budapesten és a határon. Azon kívül megjelentek kulcsfontosságú cégeknél. Szóval szinte azt lehet mondani, hogy Magyarországon puccstól tartanak a ragály miatt. Idáig nem úgy látszott, hogy a miniszterelnöknek túlzott hajlama volna a katonás dolgokra. A kötelező szolgálatot annak idején hírek szerint kényszerű és unalmas szabadságmegvonásnak tartotta. Viszont a mostani megközelítés nagyon is passzol ahhoz, hogy erős és határozott válságkezelőnek kíván tűnni. Pedig pár napja még úgy indult, hogy az egész a mások gondja, nem kell odalenni a fertőzéstől. Azt hangoztatta, hogy nem kell bezárni az iskolákat, mert a kórokozó „átmegy” a gyerekeken. Aztán aznap estére másként határozott. Orbán 10 év alatt teljesen átalakította az országot, ami nemcsak a demokráciapolitika szempontjából aggályos, hanem azért is, mert értesülések szerint ajtót-ablakot kitárt a korrupció előtt. Másfelől viszont kétségtelenül eredményes volt a gazdaságpolitika, bár ez a legkevésbé éppen az egészségügyre érvényes. És ez utóbbi most a politikus Achilles-sarkának bizonyulhat.
Die Zeit A kelet-európai autoriter vezetők rájöttek, hogy számukra esélyt kínál a válság, ezért most nagy kísértéssel néznek szembe. Az Orbán és Kaczynski fotójával illusztrált elemzés kiemeli, hogy a két politikus Kínára hivatkozva megpróbál tekintélyelvű szerkezetet rákényszeríteni országára. A térségben a fiatal demokráciák már a járvány előtt is feltűnően hajlamosak voltak populizmusra, nacionalizmusra és illiberalizmusra. Úgy hogy most az a kérdés, a ragály eredményeként nem alakulnak-e ki tartósan tekintélyelvű uralmi rendszerek? Ebből a szempontból főleg Budapest és Varsó az érdekes, hiszen már eddig is jócskán megrendítették az igazságszolgáltatás, a sajtó szabadságát, és aláástak más szabadságjogokat is. Elsősorban Orbán esetében tűnik úgy, hogy a fertőzést saját hatalma további bebetonozására igyekszik kiaknázni. Hazai és külföldi ellenfelei úgy értékelik, hogy latin-amerikai mintára próbál juntát meghonosítani, és hogy az ország a diktatúra küszöbén áll. A koronavírus okozta válság pontosan mutatja, milyen hatalma van a Fidesznek a kétharmad birtokában, illetve hogy a párt milyen messzire hajlandó menni, ha az EU nem lép közbe. Jelenleg természetesen más országokban is vannak korlátozások, ám Orbán nyíltan vállalta, hogy illiberális demokráciára törekszik, ami több szakértő szerint is a tekintélyelvű hatalomgyakorlás szinonimája. Hogy efelé mennek-e a dolgok, azt e pillanatban, a válságnak ezen a pontján nem lehet megmondani. Ám az biztos, hogy a nagyban bajban visszhang nélkül maradnak a politikai veszélyre utaló figyelmeztetések.
Der Standard Paul Lendvai kommentárban erősíti meg, hogy a felhatalmazási törvénnyel Magyarország a diktatúra küszöbén jár. Merthogy a cinikus, minden hájjal megkent profi Orbán Viktor már eddig is szinte az ország korlátlan urának számított, ám most az a kérdés, hogy létrejön-e az első olyan tagállam az EU-ban, amelyet diktatórikus eszközökkel vezetnek. Az eddigi rendszert hibridnek lehetett nevezni, valahol a demokrácia és az önkényuralom között. Ignatieff, a Bécsbe kipaterolt CEU rektora egypártrendszernek minősítette, demokratikus díszekkel. A most benyújtott javaslat eltakarítja a „díszeket” és megpecsételi, hogy itt bizony az ország rátér az ellenőrizhetetlen autokrácia útjára. Ennek ellenére a Fidesz keresztülveri a jogszabályt, amelynek értelmében Orbán meghatározatlan ideig dekrétumokkal kormányozhat. Az Országgyűlést kiiktatják, nem lesznek választások. Polt Péter – 25 éve a kormányfő odaadó szolgálója – még több jogot kap. A miniszterelnök a politikát barát és ellenség küzdelmének tekinti és az a főnök, aki kihirdeti a rendkívüli állapotot. Úgy hogy már katonákat vezényelt a legfontosabb cégekhez, a városokban a hadsereg tagjai járőröznek. Hogy miért akar Orbán diktatórikus teljhatalmat? Az őszi választási vereség ráébresztette a hatalomnak ezt az óvatos megszállottját, hogy 2022-ben akár veszíthet is. Minden magyar pontosan tudja, milyen szörnyű állapotban van az egészségügy, akárcsak az oktatás. Tartós válság esetén az ellenzék közös jelöltjei megverhetik a Fidesz képviselőit az egyéni körzetekben. Akkor pedig jön az őrségváltás, beleértve, hogy egy sor jelenlegi kulcsfigura előbb vagy utóbb kénytelen volna rács mögé vonulni az unió 2. legkorruptabb országában.
Politico Orbán Viktor tekintélyelvű kísértésbe esett a felhatalmazási törvény kapcsán, a válság közepén szeretne még több hatalomhoz jutni, ideértve, hogy dekrétumokkal irányíthasson – tetszés szerinti ideig. A lényeg az, hogy igencsak korlátlan hatáskörhöz jutna. Európában vannak vezetők, akiknek nem kellene különleges jogosítványok, anélkül is eligazgatják országukat. Másoknál az ellenzék megbízik bennük, tehát hogy nem élnek vissza a helyzetükkel. És hát, van ugye, Orbán.
New York Times/Yahoo/Reuters Magyarországon sorban állnak a fegyverekért, mert sokan attól tartanak, hogy zavargások lesznek, ha még jobban terjed a kórokozó. Úgy vélik, nem kizárt, hogy összeomlik a jog és a rend, ha netán nem lesz elég áru. És lehet, hogy akkor a járvány a legrosszabbat hozza ki egyesekből. A cseheknél szintén megugrottak a fegyvereladások. A két országban összesen 300 ezer embernek van fegyvertartási engedélye, de bizonyos típusokhoz nem kell hatósági jóváhagyás. Az egyik budapesti üzlet vezetője azt mondja, jelenleg a szokásos mennyiség ötszörösét értékesítik, de a 15-szöröse is vevőre találna, ha volna elég gumigolyóval működő pisztoly, ám az kifogyott. A kormány azt mondja, nem kell tartani az áruhiánytól, de az egyik fegyvervásárló azt kérdezi, hogy ha a WC-papíron összeverekednek a népek, akkor mi lesz később? Egyszerűen el fogják venni, ami kell nekik és a rendőrség nem tud majd mit csinálni. Szóval megnyugtató, ha van egy fegyver otthon. Ám az ilyen eszközök illetéktelen kezekben igencsak veszélyesek lehetnek. De a tömegek megőrültek, még szerszámíjat is beszereznek. A magyar rendőrség és a kormány egyelőre válasz nélkül hagyta a hírügynökség idevágó kérdéseit.
FT A lap arra figyelmeztet, hogy a koronavírus miatt kiépített megfigyelő rendszerek fenyegethetik a polgári szabadságjogokat, mert az ideiglenes korlátozások könnyen véglegesek lehetnek, ami nagyon veszedelmes. Mert pl. mi van akkor, ha a hong kongi hatóságok a jövőben másra is kihasználják azt az elektronikus karperecet, amellyel jelenleg azt ellenőrzik, betartják-e a 14 napos karantént azok, akik az országba érkeznek. Hiszen akár azt is nyomon lehet vele követni, hogy ki vesz részt kormányellenes tüntetéseken. Demokratikus társadalmakban a kormányoknak a meggyőzésre és a nem a kényszerítésre kell törekedniük a polgárokkal szemben. Nem szabad, hogy a válság még jobban megtépázza a közbizalmat, és ez általában is igaz a rendkívüli intézkedésekre. A dilemma az, hogy az adott hatalom milyen mértékben avatkozik bele mások jogaiba. És a törvényhozásnak mindenképpen helyre kell állítania az emberek jogait, amint vége a bajnak. Amikor valami dráma van, a biztonsági erők számára mindig nagy a kísértés, hogy azt mondják: a cél szentesíti az eszközt. Csakhogy ez a logika könnyen visszafelé sülhet el. Hiszen az államoknak meg kell tenniük mindent a járvány ellen, de valamennyien vesztünk, ha a túllépnek a felhatalmazásukon és visszaélnek az emberektől kapott beleegyezéssel.

Trump: Hamarosan kezdődik a vírusellenes szer klinikai tesztelése New Yorkban

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.24. 07:42
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Már létező gyógyszereket próbálnak tesztelni, hogy vajon együttes alkalmazásuk mennyiben alkalmas a betegség kezelésére – mondta az amerikai elnök.
Hamarosan megkezdődik az új típusú koronavírus elleni szer klinikai tesztelése New Yorkban – mondta az amerikai elnök helyi idő szerint hétfő este a Fehér Házban. Donald Trump a járványellenes harc kormányzati munkacsoportjának szokásos napi sajtótájékoztatóján kifejtette:
már létező gyógyszereket próbálnak tesztelni, hogy vajon együttes alkalmazásuk mennyiben alkalmas a betegség kezelésére.

Mint mondta, az egyik ismert maláriaellenes gyógyszert kombinálják egy másik készítménnyel. Közölte azt is, hogy a szövetségi katasztrófa-elhárítási ügynökség (FEMA) több mint 13 millió darab orvosi maszkot oszt ki még ezen a héten.  Trump leszögezte:
„nem engedi”, hogy ez a vírus hosszú távú gazdasági-pénzügyi problémává váljon az Egyesült Államok számára, a járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) egyelőre 15 napig érvényes előírásainak lejárta után pedig felülvizsgálja az érvényben lévő intézkedéseket, korlátozásokat, és a kormányzat akkor hoz majd döntést arról, hogyan indítsa be ismét az amerikai gazdaságot.

Utalt arra, hogy a kongresszusban a republikánusok és a demokraták éppen most tárgyalják az ezermilliárd dollárnál is nagyobb összegű gazdaságélénkítési tervezetet, amely a járvány okozta gazdasági visszaesést kívánja enyhíteni. Hangsúlyozta, hogy mindenki, a tagállamok kormányzói és a szövetségi kormányzat is egyféle tanulási folyamaton megy keresztül, a válság sok mindenre megtanította a politikusokat. Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok különböző térségeit nem egyformán sújtja a járvány:
a középnyugati államokban jóval kevesebb a megbetegedés, míg a járvány epicentruma a keleti és a nyugati parton, Kaliforniában és New Yorkban alakult ki.

Emellett ismét elismerő szavakkal szólt Gavin Newsom kaliforniai és Andrew Cuomo New York-i kormányzók – mindketten demokrata párti politikusok – munkájáról. Trump fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy meg kell óvni az Egyesült Államok ázsiai közösségeit, mivel a koronavírus terjedése – mint fogalmazott – „nem az ő hibájuk”. A megjegyzést a szakemberek annak tulajdonítják, hogy Trump rendszeresen „kínai vírusként” emlegeti a fertőzést, amit Peking többször is erősen kifogásolt, és a helyi sajtó szerint feltételezhetően az amerikai ázsiai közösségekben is félreérthetőnek tarthatnak. Donald Trump a sajtókonferencia előtt írt alá elnöki rendeletet az árdrágítás megfékezésére. Az értekezleten ezúttal – Mike Pence alelnök és Deborah Birx orvos mellett – jelen volt William Barr igazságügyi miniszter is, aki elmondta,
a minisztérium már megindította a nyomozást számos olyan esetben, ahol életbevágó fontosságú gyógyászati eszközök árdrágításáról érkezett jelentés.

A tárcavezető hozzátette: az Egyesült Államok valamennyi, összesen 93 ügyészségén megbíztak egy-egy vezető ügyészt az ilyen ügyek kivizsgálásával. Deborah Birx kitért arra is, hogy Washington figyeli a japán, a dél-koreai és a kínai járványellenes tapasztalatokat, azokból próbál következtetéseket leszűrni.

Ismét megugrott a koronavírussal fertőzöttek száma Kínában

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.24. 07:11

Fotó: Koki Kataoka / Yomiuri
A 78 új beteg közül 74-en külföldről éreztek.
Ismét megugrott a napi új koronavírusos esetek száma Kínában hétfőn, az új fertőzöttek többsége külföldről érkezett az országba. A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság keddi közlése szerint előző nap éjfélig 78 új fertőzöttet diagnosztizáltak az ország szárazföldi részén. 
Az új esetek száma ezzel jelentősen megemelkedett az egy nappal korábban jelentett 39-ről.

Az újonnan diagnosztizáltak közül 74 ember külföldről érkezett, míg négyen belföldön fertőződtek meg. A közép-kínai Vuhan városában, ahonnan a vírus tavaly év végén terjedni kezdett, hétfőn egy újabb esetet regisztráltak, miután öt napon keresztül nem számoltak be egyetlen újabb fertőzöttről sem. A szárazföldi Kínában a fertőzöttek összesített száma - amely a helyi nyilvántartási irányelveknek megfelelően nem tartalmazza a tünetmentes fertőzöttek számát, - hétfő éjfélig 81 171-re nőtt, közülük több mint 73 ezren gyógyultak már meg. A hétfői hét halálesettel, amelyek mindegyikét Vuhanból jelentették, az új koronavírus okozta megbetegedésben elhunytak száma 3277-re nőtt. A hétfőn külföldről beérkező fertőzöttek közül 31-et azonosítottak Pekingben, ahonnan eddig a legtöbb ilyen esetről adtak hírt. A Kínai Polgári Légiközlekedési Felügyelet ezért hétfőtől kezdve az ország 12 másik városának repülőtereire irányította át a pekingi nemzetközi járatokat. A Beijing Daily helyi lap tudósítása szerint pedig a főváros vezetése újabb szigorítást alkalmaz a külföldről bejövő esetek hatékonyabb kiszűrésére: szerdától a külföldről érkező, illetve a Pekingbe lépésüket megelőző 14 napban külföldön járt emberek mindegyikénél elvégzik a vírustesztet, és központi karantén alá helyezik őket.