187-re nőtt a beazonosított koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon

Publikálás dátuma
2020.03.24. 07:24

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Egy nap alatt húsz újabb betegnél diagnosztizálták a fertőzést.
Egy nap alatt húsz újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 187-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma – derül ki a kormányzati tájékoztató oldalról.
Eddig 21 embert nyilvánítottak gyógyultnak, és 92-en vannak karanténban. Mintát 5515-öt vettek. Továbbra is 8 halálos áldozata van a járványnak Magyarországon.

A csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk, amikor közösségben, személyes érintkezések útján terjed a fertőzés. Magyarországon is már bárhol és bárkiben jelen lehet a vírus. A tömeges fertőzés lelassításához nagyon fontos, hogy az idősek, a diákok, a külföldről hazatérők, és aki teheti, az maradjon otthon, továbbá mindenki tartsa be a szabályokat és az ajánlásokat. A hazánkban beazonosított új koronavírus-fertőzöttek száma: 187 fő. Közülük 10 iráni, 2 brit, 1 kazah, 1 vietnámi és 173 magyar állampolgár.
Szerző

Az óvónő nem ételfutár, mégis arra akarják használni

Publikálás dátuma
2020.03.24. 07:20

Fotó: Népszava
Mindenféle munkára irányítanák át az óvónőket az önkormányzatok.
Gépkocsivezetés, ételkiszállítás, idősgondozás – egyebek mellett ilyen munkalehetőségek közül választhatnak azok az óvodapedagógusok, akik a járványügyi vészhelyzet következtében elrendelt óvodabezárások miatt jelenleg nincsenek bent az intézményben. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) az elmúlt napokban több jelzés is érkezett arról, hogy a helyi önkormányzatok a koronavírus miatti vészhelyzetre hivatkozva más típusú munkákra irányítanák át az elérhető óvodai dolgozókat. A fentieken túl felmerült például az önkormányzati fenntartású intézmények takarítása is. – Az óvónők nem ételfutárok vagy vészhelyzeti takarítónők – fogalmazott Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivője. Mint mondta, Pécsen is felmerült az óvodapedagógusok bevonása az idősgondozásba, de az önkormányzattal sikerült megegyezni arról, hogy ez csakis önkéntes alapon történhet, a teljes fizetés biztosítása mellett. Ellenben tudnak olyan önkormányzatról, ahol jelezték: ha nem lesz elég jelentkező, kötelezni fogják az önkormányzati intézményekben dolgozókat az „önkéntes” munka elvégzésére. Nagy Erzsébet hangsúlyozta: azzal a szakszervezet is tisztában van, hogy az önkormányzatokra súlyos terhet ró a koronavírus-járvány, azt pedig ők sem szeretnék, hogy az idős emberek ellátatlanul maradjanak. Ám a PDSZ szerint a probléma megoldásának nem az a módja, hogy az egyébként is túlterhelt, sok esetben már a veszélyeztetett korcsoportba tartozó óvónőkkel végeztessék el ezeket a feladatokat. A szakszervezet egyébként is azon az állásponton van: ahogy az iskolákban, úgy az óvodákban is távoktatás keretében kellene folytatniuk a munkát azoknak a pedagógusoknak, akiknek nem kell ügyelet miatt az intézményben tartózkodniuk. Erre az Oktatási Hivatal (OH) is közzétett egy módszertani ajánlást. Egyebek mellett azt írják: „az óvodapedagógusok a szülők számára, a gyermek személyiségét, érdeklődését és egyéni képességeit ismerve ajánlhatnak olyan játékos tevékenységformákat, élményszerzési lehetőségeket, amelyeket a szülők gyermekükkel együtt otthonaikban is megvalósíthatnak. Ezért kérjük, hogy az infokommunikációs eszközök használatával online nyújtsanak segítséget és támogatást a szülők részére”.

Kedd reggel a hvg.hu arról írt: rendeletben kötelezte a kormány az önkormányzatokat a 70 évnél idősebbek és a kötelező karanténba zártak ellátására, és Ferencvárosban a felszabaduló önkormányzati dolgozókkal oldanák meg a feladatot. Egy IX. kerületben dolgozó, neve elhallgatását kérő óvónő a portálnak azt mondta, négy feladat közül választhatnak: bevásárolnak vagy ételt vihetnek idős embereknek; utcát fertőtleníthetnek permetezéssel; tájékoztató szórólapokat, plakátokat helyezhetnek ki közterületeken és lakóházakban; illetve egészségügyi maszkokat varrhatnak. A hétfőn kapott tájékoztatás szerint várhatóan 44 munkanapra kell másik feladatot választaniuk, ez idő alatt a korábbi fizetésük jár nekik. Aki egyiket sem szeretné, elmehet szabadságra (amit időarányosan vehet ki), vagy kérhet fizetés nélküli szabadságot is. Mindkettőt a munkáltató engedélyezi. Baranyi Krisztina polgármester megerősítette, hogy a veszélyhelyzet miatt munka nélkül maradt önkormányzati dolgozók más, a cikkben felsorolt négy feladat egyikét választhatják, de hangsúlyozta, hogy a gyerekére vigyázó, a krónikus beteg illetve 60 évnél idősebb emberek otthon maradhatnak, nekik kifizetik így is az alapbérüket. A többieknek viszont választaniuk kell. Azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy az önkormányzatnál illetve a költségvetési szerveknél, cégeknél dolgozók közül hány embert lehet átcsoportosítani más munkára. „Egy kormányzati rendelettel kötelező önkormányzati feladatként megkaptuk a 70 éven felüliek és a hatóságilag karanténba rendeltek ellátását. A kerületben 8 ezer 70 évnél idősebb ember él, és egyre többen vannak hatósági karanténban” – vázolta a helyzetet Baranyi, aki arra számít, több ezer idős ember jelentkezik majd náluk segítséget kérve, erre viszont nincs kapacitásuk. Már elkezdtek önkénteseket toborozni (eddig 200-an jelentkeztek), illetve az átirányítható dolgozók számát felmérni. A polgármester azt mondta, az óvodabezárás miatt munka nélkül maradtakra elsősorban az idősek gondozásában számít, hiszen viszonylag közel áll egymáshoz a két szakma. Senkit nem akar elküldeni, azt szeretné, ha a dolgozók továbbra is biztos, állandó jövedelemhez jutnának – csak más munkával. A Munka törvénykönyve ugyanis nem változott: ha nincs munkavégzés, nem jár bér sem – hívta fel a figyelmet a polgármester. (Népszava) 

Szerző
Frissítve: 2020.03.24. 09:10

Koronavírus: hamis remények

Publikálás dátuma
2020.03.24. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kérdezettek 77 százaléka szerint szükséges a kijárási tilalom, és majd ilyen indokoltnak tartják az idősek kötelező karanténját – derül ki egy friss Publicus-felmérésből.
Amíg lakhelyelhagyási, illetve kijárási tilalom nem szorítja rá az embereket, addig nem hagy alább a boltba járkálási kedv, és az sem dolgozik feltétlenül otthonról, aki megtehetné – a magyarokat ugyanis hamis biztonságérzet hagyja át, noha látszólag tisztában vannak a veszély nagyságával. Így merőben elkülönül a fejekben a kollektív és az egyéni jövő. A Népszava megbízásából mérő Publicus Intézet úgy találta: az emberek 63 százaléka százaléka bízik benne, hogy ő maga nem kapja el a koronavírust, miközben a polgárok több mint háromnegyede biztos benne: tömegeket fog megfertőzni a kórokozó. És a durva járványt váró, mintegy 7,5 millió magyarnak akkor nincs gond a realitásérzékével, amikor a bevezetett és a várható kényszerintézkedésekről van szó. Például a családok zömét érintő „iskolabezárások” kapcsán csak 17 százalék kergeti azt az illúziót, hogy ez egy rövid távú, egy hónap alatt megoldódó helyzet. 66 százalék úgy látja, hogy legalább két-három hónapig (praktikusan a tanév végégig) nem nyitnak újra az oktatási intézmények. Ugyanez a 7,5 milliós kör abban is biztos, hogy még számos korlátozással kell szembenéznie. Az már más kérdés, hogy ezeket mennyire tartja indokoltnak.
A kijárási tilalmat a párttáborok közül a Fideszé fogadja el a legkevésbé: a kormánypárti szavazók negyede szerint ilyesmire semmi szükség. Ebben két tényező játszhat szerepet. Az egyik, hogy a Fidesz bázisa a kisvárosokban és a falvakban sokkal erősebb, mint a többi politikai erőé, ahol egyelőre a vírus mérsékelten van jelen – legalábbis a kormányzati kommunikáció szerint, aminek hitelességét megkérdőjelezi, hogy a nem hajlandó a fertőzöttségről területi adatokat közölni. A másik, hogy a kormánypárt támogatói között sok az idős. Márpedig az említett kijárási tilalmat élethelyzetük okán a vállalkozók – munkák és ügyfelek elmaradása miatt – továbbá a nyugdíjasok ellenzik a leginkább, 25-27 százalékos arányban. Az idősek motivációjáról sokat elárul, hogy ők ellenzik legjobban (39 százalékos arányban) a plázák és a „nem élelmiszerboltok” esetleges bezárását is. Az, hogy a nyugdíjasok nagyon nehezen adják fel bevett szokásaikat, nem egyfajta „vírusdac”, inkább azt jelzi: sokan a végletekig ragaszkodnak az életüket színesítő kevés ingerhez. Legalábbis addig, amíg a járvány tömegessé nem válik, és nem csak „elvi” veszélyt jelent. (A pártok közül a Fidesz támogatói – 32 százalékos arányban – közül szeretnék a legtöbben, ha nyitva maradnának a nem élelmiszerboltok. Ebben az esetben is az a megfejtés, hogy a kormánypárt hívei között felülreprezentáltak az idősek.)
A tömegközlekedés – a BKV-, a MÁV-, a Volán- és a helyi járatok – korlátozását azonban már nem csak a nyugdíjasok nem tolerálnák. Persze ebben az esetben is ők elleneznék a legkeményebben (65 százalék), de az alkalmazottak 44, a vállalkozók 33 százaléka nem értene egyet egy ilyen korlátozással, ami a munkavégzést veszélyeztetné. A diákok 53 százaléka protestál egy ilyen felvetés ellen, noha az iskolát már nem kötelesek felkeresni.

Átment az üzenet

 Ha a kormányzat utasításait nem is tartják be az emberek, a vírusüzenetek egy részét legalább megjegyzik. Így ha az emberek a kór tüneteit észlelnék magukon – állításuk szerint – 79 százalékuk előírásszerűen a házi orvosát hívná, 8 százalékuk a közeli kórházat, 6 százalék két hétre otthoni karanténba helyezné magát, csak 3 százalékuk menne el az illetékes szakrendelőbe kórházba.

Szerző
Frissítve: 2020.03.24. 06:52