Tizenötezer forintra nő a PIN-kód nélkül engedélyezett, érintéses fizetések határa

Publikálás dátuma
2020.03.24. 12:26
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A fizikai kapcsolatokat csökkentenék az intézkedéssel.
Ötezerről tizenötezer forintra emelkedik a PIN-kód nélkül is engedélyezett, érintéses fizetési kártyás vásárlások összeghatára április 15-től, ezzel becslések szerint a vásárlások csaknem 90 százalékánál a vevőnek nem kell megérintenie a POS-terminált - közölte kedden a Pénzügyminisztérium, emlékeztetve, hogy ez az intézkedés is a járvány lassítását szolgálja.  A PM felhívja a figyelmet arra is, hogy Magyarország kormánya folyamatosan figyelemmel kíséri a korona-vírus járvány okozta gazdasági helyzetet, vizsgálja a beérkező javaslatokat, egyeztet a piaci szereplőkkel, és megteszi a szükséges intézkedéseket. 
A vírus elleni küzdelem része - többek között - a készpénzmentes fizetés arányának jelentős növelése, a fizikai kapcsolatok minimalizálása a fizetések során.

A kormány ennek érdekében a veszélyhelyzetre tekintettel megemeli a köznyelvi nevén pay passos fizetések értékhatárát 5 ezer forintról 15 ezer forintra. Ezzel a lépéssel a várakozások szerint a vásárlásoknak már közel 90 százaléka, mintegy 670 millió darab tranzakció történhetne a POS terminál fizikai megérintése nélkül.
A jogszabály módosítása rövid felkészülési időt ad a bankoknak és a kártyatársaságoknak. Az új értékhatár 2020. április 15-től lép életbe.

A járványügyi helyzettől függetlenül figyelemmel kell lenni a pénzügyi biztonságra is, így továbbra is él az a biztonságot szolgáló általános szabály, hogy a PIN-kódot időközönként még az érintőkártyás vásárlásakor is meg kell adni, amivel az biztosítható, hogy egy ellopott kártyával ne lehessen korlátlanul visszaélni. Így a POS terminál 5 PIN-kód nélküli vásárlás után a hatodik vásárlásnál értékhatártól függetlenül ezután is kérni fogja a kódot, vagy akkor, ha PIN kód nélkül annyit vásároltunk egymás után, hogy annak értéke elérte a 150 eurónak megfelelő összeget. - Ezen túlmenően higiéniai szempontból, a járvány elleni védekezés érdekében jó megoldás lehet az okostelefonnal, vagy okosórával való fizetés, ahol a rendszer egyáltalán nem kéri a PIN-kódot és így a terminált sem kell fizikailag megérinteni - írták.
Szerző

Ez vár Magyarországra – GKI prognózis

Publikálás dátuma
2020.03.24. 11:19
Képünk illusztráció
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az elmúlt években Magyarországon kialakított centralizált rendszernek vannak előnyei, de óriásiak a hátrányai – olvasható a GKI Gazdaságkutató gyorsjelentésben.
A GKI a jelenlegi helyzetben szakmailag megalapozhatatlannak tartja részletes előrejelzés készítését. Ezért két forgatókönyv alapján csak a pillanatnyilag feltételezhető fő tendenciák bemutatására vállalkozik. A járvány világméretűvé válása már tény, ugyanakkor mélysége és időtartama teljesen bizonytalan. Miközben Kínában már éledezik a gazdaság, Európában most terjed a járvány, s ezzel a lakosság mozgását korlátozó intézkedések. A világ tőzsdéinek általános zuhanása, majd időnként jelentős pozitív korrekciója jól mutatja az általános félelem és bizonytalanság légkörét. Világszerte általánossá vált a felismerés, hogy csak a lakosság mozgásának radikális korlátozásával lehet megállítani a járványt, ami szükségképpen a gazdasági folyamatok átmeneti visszaesésével, recesszióval jár, hiszen ez a globális termelői láncokat és a fogyasztói keresletet fizikailag és a várakozások alakulásán keresztül is keményen érinti. A jegybankok csökkenteni kezdték irányadó kamatukat, a kormányok lazítani kezdtek költségvetési szigorukon, s hatalmas költségvetési mentőcsomagokat hirdettek meg. Az EU pedig jelentős, mintegy 40 milliárd eurós reálgazdasági mentőcsomagot jelentett be. Mivel Magyarország az ennek forrásául szolgáló kohéziós pénzt lényegében már megelőlegezte a cégek számára, ezt a segítséget a magyar kormány nem tudja igénybe venni. A nemzetközi és hazai előrejelzők folyamatosan csökkentik növekedési prognózisaikat. A múlt héten az EKB elnöke már az eurózóna gazdaságainak 5 százalék-os visszaesését valószínűsítette. A nemzetközi prognózisok (például a JP Morgan) a második negyedévben súlyos visszaesést, majd a második félévben jelentős visszapattanást feltételeznek A Pénzügyminisztérium március közepén a +3,7 és -0,3 százalék közötti, nagyon széles sávban határozta meg a várható magyar növekedést (illetve zsugorodást). A pénzügyminiszter újabb megnyilatkozásai a visszaesést valószínűsítik. A jelenlegi fő kérdés az, hogy a vírus okozta mozgáskorlátozások csak a második vagy a harmadik negyedévet, netán egy még hosszabb időszakot fognak-e érinteni. A januári adatok és a GKI konjunktúraindexének első negyedévben még csak szerény romlása alapján az első negyedévben még 2-3 százalékkal nőhetett a magyar GDP. Ugyanakkor a második negyedévben a turizmus, a szórakoztatóipar, az autóipar szinte teljes leállása, a kereskedelem korlátozása következtében 20 százalék körüli visszaesés lehetséges. Az „A” változat szerint a gazdaság a második félévben stabilizálódik, s a második félévben az előző év azonos időszakához képest 3 százalékos növekedésre lesz képes. A „B” változat csak a visszaesés második félévi kb. 6 százalékra való lefékeződésével számol. A két változat közötti legmarkánsabb különbség a háztartások fogyasztásában van: míg az „A” változat csak 1 százalék körüli, a „B” változat 4 százalékos visszaeséssel számol. A beruházási volumen legalább 8-10 százalékkal csökken. Az ágazatok közül a legnagyobb vesztes az idegenforgalom és a szórakoztatási szektor. Miközben a napicikkek forgalmát a pánik átmenetileg megemelte, az egyéb kiskereskedelmi forgalmat a behozatali problémák, de a hazai korlátozások miatt is csökkenő kínálat, a kötelező boltbezárások, valamint a gyengülő lakossági vásárlóerő is átmenetileg jelentősen csökkenti. A szállításban főleg a nemzetközi szállításokban, de a leálló cégekhez történő be- és kiszállítások megszűnése miatt valószínű csökkenés. Az iparban főleg a globális ellátási láncokba integrálódott cégeknél várhatók leállások, de e folyamat elkerülhetetlenül tovább gyűrűzik a kkv-szektora is. Az ágazat 5-10 százalékok visszaesése várható. A pénzügyi szektorban a kamatokra és tőketörlesztésre előírt moratórium jelentősen rontja a bankok helyzetét, likviditását, de nemzetgazdaságilag ez még mindig sokkal kisebb kár, mintha tönkremennének egyébként életképes cégek, tartós válságba kerülne számos család. Az építőipar és az ingatlanszektor visszaesése – elsősorban a „B” változatban – átlag alatti lehet. Érdemi növekedés csak a telekom-szektorban várható (a személyes mozgás és kapcsolatok kerülése miatt), továbbá némi emelkedés valószínű a közigazgatás, egészségügy, stb. szektorban a járvánnyal kapcsolatos kiadások miatt. Növekedési tartalékot jelent, hogy három gyenge év után emelkedhet a mezőgazdasági termelés is.
Csökken a foglalkoztatottság
Fotó: Népszava

Csökkenő foglalkoztatás

A foglalkoztattak száma 2020-ban csökken. A szakképzett munkaerőt foglalkoztató, normál körülmények között piacképes termékeket illetve szolgáltatásokat kínáló cégek feltehetőleg igyekeznek különböző keresetcsökkentő technikákkal, de megtartani a munkaerőt, mások, főleg a nem elég tőkeerősek, elbocsátanak. Különösen a kisvállalkozások alkalmazottai, az önfoglalkoztatók veszélyeztetettek. A kormányzat a 2020. évi költségvetés radikális átalakítását jelentette be, melynek révén forrásokat tud nyújtani a pénzügyileg megingott, illetve átmeneti foglakoztatási gondokkal küzdő vállalatoknak a csődök minimalizálása és a munkanélküliség minél kisebb megugrása érdekében. Ez utóbbiak számát fokozza, hogy a külföldön munkát vállalók száma kényszerűen csökkenhet az ottani elbocsátások miatt. A 160 ezer fős, 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta átmenetileg nagyon megugorhat, az „A” változatban 250 ezer főre, 5 százalék körülire, a B” változatban 400 ezerre, 8 százalék felettire. A mozgóbérek jellemzően összeszűkülnek, terjed a fizetés nélküli szabadság, a csak rendelkezésre állási díj fizetése, a minimálbér-emelés hatását a cégek csökkentett munkaidővel igyekeznek kikerülni. A bruttó keresetek átmenetileg a nemzetgazdaság jelentős részében nominálisan is csökkennek, ami a járvány lefutásától függően az év második felétől konszolidálódni kezd. A járvány elhúzódása esetén tarthatatlan lesz a nemzetközi összehasonlításban is rendkívül rövid, három hónapos folyósítási idő. A GKI 4 százalékra becsüli az idei inflációt. Egyes részpiacokon – például a húsnál és más élelmiszereknél, ázsiai importból származó iparcikkeknél – a hiány és importverseny csökkenése vagy megszűnése okozta áremelkedés, másoknál a világgazdasági lassulás okozta áresés (például üzemanyag) várható. A járvány időszakában a fogyasztói kosár szokásostól markánsan eltérő összetétele torzítást visz a statisztikailag kimutatott inflációba. Az MNB extra laza monetáris politikája következtében ténylegesen is belekerült abba a kelepcébe, hogy a magas infláció által igényelt szigorítás és a recesszióba süllyedő gazdaság által igényelt lazítás ellentétbe kerül egymással. Nincs jó megoldás. 

Átalakul a világ

Az egész világgazdaságban strukturális változások indulnak el; például a globális termelési láncok diverzifikálása, a távmunka feltételeinek gyorsított megteremtése, az e-kormányzás, az e-vállalatvezetés és e-oktatás kiterjesztése formájában. Ennek Magyarország is haszonélvezője lehet, miközben félő, hogy az elsősorban az államra és forrásaira, nem pedig a piacra figyelő magyar vállalatok alkalmazkodása nem lesz megfelelő. Ezt költségvetési eszközökkel csak lassítani lehet. Az elmúlt években Magyarországon egy rendkívül centralizált rendszer alakult ki, aminek a válság-elhárítás pillanataiban előnyei is vannak. Ugyanakkor a hátrányok óriásiak, mivel elsorvadtak az érdekegyeztetés, a kommunikáció szervezeti keretei. Ráadásul a centralizáció gyakran erős bürokratikus és PR-központú szemlélettel, szerény szakmai felkészültséggel és a valós információktól való elzáródással járt együtt. A kormányzat az EU más országainak példáját követve helyesen ismerte fel, hogy a válság tragikus szétterjedésének megakadályozáshoz illetve fékezéséhez kulcskérdés a cégek és a lakosság fizetőképességének megőrzése. Ez jelentős forrásokat, az államháztartási hiány – immár EU által is engedélyezett – 3 százalék fölé kerülését követeli. Félő, hogy ezt jóval meghaladó deficit elviselésére lesz szükség, amihez feltehetőleg a moratóriummal sújtott bankok és a nehéz helyzetben levő lakosságon kívül külföldi forrásokra is szükség lesz.
Szerző

Csökkentek az albérletárak Budapesten a koronavírus miatt

Publikálás dátuma
2020.03.24. 10:24
Illusztráció
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kiadható lakás is több, mióta romlottak a turizmus kilátásai.
Már érezhető is az albérletpiacon a koronavírus hatása a turizmus visszaesése miatt – derül ki az ingatlan.com szerkesztőségünkhöz eljuttatott elemzéséből.
A legnépszerűbb budapesti kerületekben hirtelen megnőtt a kiadó lakások kínálata a járvány magyarországi megjelenése, március eleje óta.

Budapesten 5,1 százalékkal nőtt a kiadó lakásokat kínáló hirdetések száma. Elsősorban a turisták körében korábban népszerű, rövid távra bérelhető lakások jelentek meg a piacon. A VI. és VII. kerületben 8, illetve 10 százalékkal nőtt a kínálat két hét alatt.
A főváros belső kerületeiben az átlagos bérleti díjak is csökkentek, 1-4 százalékkal.

Jól mutatja a díjak csökkenését az is, hogy Budapesten rövid idő alatt több mint 20 százalékkal bővült a 100 ezer forintnál olcsóbban kivehető lakások tábora.
A többi nagyvárosban nem látszik ilyen durva elmozdulás: a kínálat 1 százalékkal bővült két hét alatt, és a bérleti díjak sem változtak érdemben.
Szerző