Brüsszel új balkáni államok felé nyit

Napokon belül zöld utat adhatnak az európai uniós tagállamok a csatlakozási tárgyalások megkezdésének Albániával és Észak-Macedóniával.

Hosszú viták után megszületett az erről szóló határozattervezet, amelyet valószínűleg kedden fog jóváhagyni a huszonhét tárcavezető, de a hivatalos pecsétet csak a hét folyamán ütik rá egy úgynevezett írásbeli eljárás keretében.

A koronavírus járvány miatt az EU-ügyi és külügyminiszterek videokonferencián egyeztetnek. Megbeszélésük egyetlen témája a bővítés lesz, a rendkívüli helyzet miatt minden más, eredetileg tervezett vitapontot töröltek a napirendről. Így nem kerül sor a jogállam helyzetének a megvitatására Lengyelországban és Magyarországon az úgynevezett 7. cikkes eljárás keretében. Ez a téma utoljára decemberben szerepelt az EU Tanács ülésén.

A csatlakozási tárgyalások megkezdése Albániával és Észak-Macedóniával azután kaphat egyhangú támogatást, hogy sikerült leküzdeni egy sor tagállam ellenállását. A bővítéssel szemben eleve kritikus Franciaország azután adta be a derekát, hogy az Európai Bizottság javaslatot tett a tagjelölt országok teljesítményének szigorúbb értékelésére és szükség esetén a folyamat leállítására.

Diplomáciai forrásokból származó értesülésünk szerint Párizs beleegyezése feltételéül szabta, hogy minden tagállam áldását adja a csatlakozási folyamat új eljárásrendjére. A másik két gáncsoskodó, Dánia és Hollandia azért csatlakozott utólag a többségi véleményhez, mert Albániának újabb házi feladatokat osztottak ki, még mielőtt a hivatalos kormányközi konferencia keretében tárgyalóasztalhoz ülhetne uniós partnereivel. Tiranától mindekelőtt a jogállam megerősítését várják, ezen belül az igazságszolgáltatás reformját, valamint a korrupció leküzdését és a médiatörvény módosítását.

Utolsóként Görögország fenntartásait kellett eloszlatni: Athén nehezményezte, hogy az albánok hátrányosan megkülönböztetik az országban élő görög kisebbséget. A Reuters hírügynökség értesülései szerint a határozattervezet ezért külön kiemeli az Albániában élő görög és más nemzeti kisebbségek jogainak a tiszteletben tartását.

Az EU soros horvát elnöksége szívügyének tekinti a tavaly megrekedt bővítés újraindítását. Zágráb májusra tervezi az Unió és a Nyugat-Balkán országainak csúcstalálkozóját a horvát fővárosban, de a koronavírus járvány miatt ennek a megrendezése is bizonytalan. A régió országai közül Szerbia és Montenegró már elkezdte a megbeszélés-sorozatot a huszonhetekkel, az ugyancsak uniós tagságra ácsingózó Bosznia-Hervcegovina és Koszovó azonban még messze van ettől.