Folytathatják, de akár vége is lehet a bajnokságoknak

Publikálás dátuma
2020.03.25. 11:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
A két legnagyobb figyelemmel kísért bajnokságban várakozó állásponton vannak a sportági vezetők, ám lassan határozni kell: folytatják vagy berekesztik a küzdelmeket?
A koronavírus-járvány miatt a többi mellett leállították a labdarúgó NB I és a férfi és női kézilabda-bajnokságot is: a két labdajáték sorsát már csak népszerűségük okán is kiemelt közfigyelem övezi, nagyon nem mindegy, hogy miként fut ki az idei szezon. Három verzió közül kell döntetniük az illetékeseknek.
Első variáció: kivárnak, és ha lehet, folytatják, mondjuk nyár elején vagy közepén a sorozatokat. Futballban nyolc forduló van hátra, és a tavalyi bajnok Ferencváros úgy vezet három ponttal, hogy két meccsel kevesebbet játszott. A bajnokságot akár egy hónap alatt be lehetne fejezni, ha a csapatok belemennek a szerda-szombat ritmusba, de ez azért a hazai kluboknak nem az erősségük. Az FTC-nek két súlyos meccse, az Újpest elleni hagyományosan komoly energiákat felemésztő derbi, illetve a második helyezett Videoton elleni idegenbeli parti ígérkezik a legkeményebbnek.
Férfi kézilabdában a Szeged csak jobb gólarányával áll az élen, de a Veszprém egy meccsel kevesebbet játszott, ráadásul az egymás elleni összevetésben is jobb egyelőre, mert a pirosak a Bakonyban egy góllal verték a Tisza-parti kékeket. Itt tehát folytatás esetén hatalmas hirigre van kilátás, hiszen a bajnok Veszprém még játszik Szegeden.
Női fronton a bajnoki arany nem kérdéses, a Győr előnye és fölénye megkérdőjelezhetetlen. A Bajnokok Ligája-indulást érő második helyért viszont hatalmas a könyöklés, a Siófok évek óta először, de jobb helyzetben van a harmadik Ferencvárosnál. Ráadásul a Balaton-parti meglepetéscsapat már játszott a Győrrel és megverte a Ferencvárost is, vagyis két legnagyobb riválisát is letudta. Ahhoz, hogy elveszítse a második helyet, pontokat kell veszítenie az elvileg gyengébb csapatok ellen, ami azért nem reális forgatókönyv. 
Második variáció: berekesztik a bajnokságokat, és az eddig lejátszott meccsek alapján hirdetnek aranyérmeseket. Fociban ez a bajnoki címvédő Ferencváros elsőségét jelentené, ami alighanem reális. Kézilabdában egy hasonló döntés hatalmas felzúdulást váltana ki. Kizárt, hogy mindenki számára elfogadható lenne, ha a véghajrá nélkül zárulna a sorozat. A két férfi élcsapat pontegyenlősége miatt mi rangsorolna a Szeged és a Veszprém között? Ha a gólarány, bajnok a Szeged, ha az egymás elleni eredmény, akkor egy góllal a Veszprém a bajnok. Így vagy úgy dönt is a szövetség, az egyik fél (jogos) haragját vonja magára. És akkor a hölgyek: ha az eddigi eredmények alapján most lefújnák a bajnokságot, akkor Győr, Siófok, FTC lenne a sorrend, ami alighanem akkor is ugyanez lenne, ha éppenséggel lejátszanák a hátra lévő fordulókat.
A harmadik verzió: nem túl népszerű az ötlet, de van benne rendszer, ha ezt az idényt kompletten elengedik a szövetségek, és a tavalyi sorrendet veszik alapul a bajnoki és a kieső helyek esetében is. Ebben az esetben persze az a vád érné a döntéshozókat, hogy akkor mi értelme volt lejátszani szeptembertől a sorozatok háromnegyedét? Viszont így csak a nemzetközi kupahelyeket kellene elosztani a csapatok között. De ha nincs kieső, akkor mi lesz a feljutásba tízmilliókat feccölt csapatokkal? Mondjuk az MTK újra a második vonalban kezdene szeptemberben? Ezeket a csapatokat ki vagy mi fogja kompenzálni?
Bárhogy is döntenek majd a labdarúgás és a kézilabda vezetői, nagyon komoly indulatokkal kell számolniuk. Pláne, hogy a csapatokat ért gazdasági hatásokat egyelőre megtippelni sem lehet. Az biztos, ha a vírus okozta válság elhúzódik, akkor elkerülhetetlen lesz a bérkiáramlás csökkentése. Nyilván nem lesz népünnepély egyenként végigverni a játékosokon, hogy élő és érvényes szerződésük ellenére rosszabb konstrukciókkal kell számolniuk, de más megoldás egyelőre nem kínálkozik. Messi és társai már a spanyol sportsajtó szerint titokban elfogadták az új bértáblát, de maradjunk annyiban: Messinek és csapattársainak azért könnyen volt miből engedniük…
Témák
NB I kézilabda

Nem akar versenyezni Carlsen egyik kihívója

Publikálás dátuma
2020.03.24. 20:10
Alexander Grischuk
Fotó: Soeren Stache / AFP/DPA
Szinte már minden sporteseményt, bajnokságot félbeszakítottak vagy későbbi időpontban rendeznek meg, a Nemzetközi Sakk Szövetség (FIDE) azonban nem halasztotta el a világbajnokjelöltek tornáját.
Az oroszországi Jekatyerinburgban már a hatodik fordulót is lejátszották, és az orosz Jan Nyepomnyascsij magabiztosan vezet.
A 29 éves klasszis hat fordulót követően 4,5 ponttal áll, így a verseny féltávjánál tekintélyes előnnyel rendelkezik. Egy másik orosznak, Alexander Griscsuknak nem megy ilyen jól a játék, mivel őt egyre jobban feszélyezi, hogy a koronavírus-járvány ellenére játszania kell.
„Nem akarok itt lenni, nem akarok játszani. A miénk az egyetlen sportesemény, ami még zajlik. Nem véletlen, hogy nincs más. Nagyon ellenséges a légkör, mindenki maszkban van. Nekünk viszont játszani kell. Sokáig nem volt egyértelmű álláspontom, de most már van, félbe kellene szakítani a tornát” – nyilatkozta Griscsuk.
Az április 3-áig tartó tornán több külföldi játékos is részt vesz, ezzel pedig azt veszélyeztetik, hogy annak végeztével nem tudnak majd visszatérni hazájukba.
Az 500 ezer euró összdíjazású, 14 fordulós oroszországi verseny első helyezettje lesz a norvég világbajnok, Magnus Carlsen kihívója. A párosmérkőzésre decemberben, Dubajban kerül sor.

A torna állása hat forduló után

1. Nyepomnyascsij 4,5 pont, 2. Vachier-Lagrave 3,5, 3. Caruana, Giri, Vang, Griscsuk 3-3, 7. Ting, Alekszejenko 2-2.

Szerző
Témák
sakk

Történelmi a NOB döntése

Publikálás dátuma
2020.03.24. 18:49

Fotó: NICOLAS ASFOURI / AFP
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hivatalosan bejelentette a tokiói olimpiát a jövő évre halasztják és legkésőbb 2021 nyarán kell megrendezni.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság kedden hivatalosan bejelentette: Thomas Bach elnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök telefonos egyeztetése során megállapodott abban, hogy a tokiói olimpiát a jövő évre halasztják. A megbeszélésbe bekapcsolódott Mori Josiro, a szervezőbizottság vezetője, Hasimoto Szeiko olimpiáért felelős miniszter, Koike Juriko, Tokió kormányzója, valamint John Coates, a NOB koordinációs testületének vezetője, Christophe De Kepper főigazgató és Christophe Dubi sportigazgató.
„Arra kértük Bach elnököt, fontolja meg a nagyjából egyéves halasztást, hogy ezzel lehetővé váljon a sportolók számára, hogy a legjobb feltételek között versenyezhessenek, és a nézők számára biztonságos legyen az esemény” – tájékoztatta az újságírókat Abe.
„Az olimpia új időpontjáról még nem volt szó, erre a tokiói szervezőbizottság tesz majd javaslatot – mondta Bach a dpa német hírügynökségnek. – A legkésőbbi időpont jövő nyár lehet. Ebben a helyzetben az emberi élet megóvása az elsődleges, a pénz ilyenkor nem számít. A halasztás milliárdos nagyságrendű plusz kiadást jelenthet a házigazdák számára. Bízom benne, hogy az olimpián jövőre az emberséget, a járvány legyőzését is megünnepelhetjük."
Szakértők szerint a halasztás Japánnak 670 milliárd jenbe (1,9 billió forint) kerül. A számítást Makino Junicsi, az SMBC Nikko Securities nevű brókercég vezető közgazdásza tette közzé, míg a Kanszaj Egyetem nyugalmazott professzora, Mijamoto Kacuhiro 640,8 milliárd jennel hozzávetőleg hasonló eredményre jutott.
A Népszavának nyilatkozó sportközgazdász, Muszbek Mihály ugyanakkor úgy véli, felelős gazdasági szakember nem bocsátkozik találgatásokba a halasztása miatti lehetséges veszteségekről, mert ennek kiszámításához nagyon kevés elérhető információ áll rendelkezésre.
„A résztvevő országoknak a repülőjegyek visszamondásából keletkezhet esetleg káruk, de mivel nem elmarad az olimpia, hanem csak későbbre halasztják, a szervezők és a NOB semmilyen bevételről nem maradnak le, csak később jutnak hozzá ezekhez az összegekhez. Felelős döntés született, a NOB komoly pénzügyi tartalékokkal rendelkezik, nem rendíti meg a játékok elhalasztása. Az egészség védelme fontosabb a gazdasági érdekeknél” – fogalmazott lapunknak Muszbek.
A Népszavának sikerült megszólaltatnia Szabó Lászlót, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnökét is, aki lapunknak arról számolt be, hogy kedd délelőtt még videókonfenrenciát tartottak a sportolók részére, de akkor még nem tudták, hogy elhalasztják az olimpiát, ezért arra kérték a versenyzőket, ne foglalkozzanak a különböző hírekkel, mindenki teljes intenzitással készüljön a paralimpiára.
A NOB döntése után alig egy órával a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság is bejelentette a paralimpia elhalasztását, az új helyzet pedig rengeteg feladatot jelent az MPB számára.
„Először is leszögezem, hogy felelős, jó döntés született, a jelenlegi körülmények között nem lehetett volna fair versenyeket rendezni, 77 kvalifikációs viadal maradt el a koronavírus miatt, ebből 41-en magyar sportoló is részt vett volna, de én sem éreztem volna jól magam a bőrömben, ha idén nyáron egy több mint hetven tagú küldöttség tagjainak az egészséges hazajutásáért kellett volna vállalnom a felelősséget - hangsúlyozta a sportvezető. – Ugyanakkor most rengeteg teendőnk van, vigasztalni kell a csalódott edzőket, sportolókat, költségektől kell megszabadulni, repülőjegyeket mondunk le, hetekig, hónapokig is eltarthat, amíg ennek a döntésnek a következményeit rendbe lehet tenni” – mondta Szabó.
Az MPB elnöke azt is elmondta, hogy jövőre Egerben lenne a paraerőemelők világbajnoksága, de az esemény sorsa attól is függ, mikor pótolják a játékokat.
„Az biztos, hogy marad az eredeti menetrend, tehát az olimpia után három héttel jön a paralimpia, azt viszont nem tudni, ez mikor lesz, személy szerint szerencsésebbnek tartottam volna, ha 2022-re halasztják a játékokat” – tette hozzá.
A magyar sport egyik utolsó mohikánjaként Bíró Attila, és az általa vezetett Európa-bajnoki bronzérmes női vízilabda-válogatott készült együtt az olimpiára. „Megrázta a lányokat a hír, mert jó formában vannak, de mindannyian elfogadtuk és úgy gondoljuk, ez volt a legjobb döntés, ami ellen nem tudunk semmit tenni, de legalább most már van mihez alkalmazkodnunk” – foglalta össze a szövetségi kapitány a Népszavának a válogatott játékosok érzéseit. Elmondta, szakmai értelemben eddig is „sufni tuning” felkészülés zajlott, mert az olimpiai selejtezőnek sem volt konkrét időpontja, így a csúcsformába hozás sem volt napra pontosan kiporciózva. Tudniillik a válogatott sorsdöntő olimpiai selejtező előtt áll, de a járvány miatt lefújták a selejtezőt, ahol egyébként igen jó esélyei lettek volna az olimpiai kvalifikációra a lányoknak.
Kérdés, hogy most mire számíthatnak? „Jó lett volna túlesni az egészen és kijutni az olimpiára, de úgy gondolom, ez a válogatott jövőre még ennél is jobb lesz. A mezőny egyik legfiatalabb csapataként hatalmas potenciál van benne, nagyon fejlődőképes. A lányok azt mondták, kicsit megnyugodtak, mert legalább most van mihez igazodniuk. A lehető legrosszabb a bizonytalanság volt, amikor nem tudtuk pontosan, hogy mit hoz a jövő, hogy mire kell készülnünk.”
A halasztásról született döntés keveseket érhetett meglepetésként, ugyanis az elmúlt hetekben a sportesemények sorozatos halasztása után egyre több olimpiai bizottság jelezte, hogy ez lenne a legjobb megoldás.
Kanada vasárnap elsőként jelentette be, hogy ha az eredeti időpontban tartanák meg a játékokat, bojkottálja az eseményt. A NOB álláspontja a fokozódó nyomás ellenére sokáig az volt, hogy nem kell elhamarkodottan dönteni, májusban is elég lehet határozni az esetleges módosításról, és a japán szervezők is rendszeresen úgy foglaltak állást, hogy tartják magukat az eredeti időponthoz. Thomas Bach ugyanakkor vasárnap már azt mondta, hogy a döntés négy héten belül megszületik, Abe Sindzó pedig erre reagálva hétfőn először beszélt az esetleges halasztásról. Kedden a Reuters brit hírügynökség azt jelezte, hogy napokon belül eldől az olimpia sorsa. Az események felgyorsulásában vélhetően komoly szerepet játszott, hogy az Egyesült Államok Olimpiai és Paralimpiai Bizottsága jelezte: a halasztást tartja a legjobb megoldásnak. Az Egyesült Államok nemcsak messze a legsikeresebb nemzet a modern olimpiák történetében, de a NOB bevételeinek több mint felét is biztosítja a televíziós jogdíjak és szponzorok révén.
A halasztás ellenére nem változik a viadal elnevezése, a jövő évi játékoknak is 2020-as olimpiai és paralimpiai játékok lesz a neve. A XXXII. nyári olimpiát idén július 24. és augusztus 9. között rendezték volna meg.

Halasztás még sosem volt

A modernkori játékok 124 éves történetében korábban nem volt példa halasztásra. Törlés már volt, mégpedig ötször: az első világháború idején az 1916-os berlini játékok maradtak el, majd a második világháború alatt az 1940-es, eredetileg Tokiónak, majd Helsinkinek ítélt, valamint az 1944-es londoni nyári, továbbá az 1940-es szapporói és az 1944-es Cortina d'Ampezzó-i téli olimpiát nem rendezték meg.