Történelmi a NOB döntése

Publikálás dátuma
2020.03.24. 18:49

Fotó: NICOLAS ASFOURI / AFP
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hivatalosan bejelentette a tokiói olimpiát a jövő évre halasztják és legkésőbb 2021 nyarán kell megrendezni.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság kedden hivatalosan bejelentette: Thomas Bach elnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök telefonos egyeztetése során megállapodott abban, hogy a tokiói olimpiát a jövő évre halasztják. A megbeszélésbe bekapcsolódott Mori Josiro, a szervezőbizottság vezetője, Hasimoto Szeiko olimpiáért felelős miniszter, Koike Juriko, Tokió kormányzója, valamint John Coates, a NOB koordinációs testületének vezetője, Christophe De Kepper főigazgató és Christophe Dubi sportigazgató.
„Arra kértük Bach elnököt, fontolja meg a nagyjából egyéves halasztást, hogy ezzel lehetővé váljon a sportolók számára, hogy a legjobb feltételek között versenyezhessenek, és a nézők számára biztonságos legyen az esemény” – tájékoztatta az újságírókat Abe.
„Az olimpia új időpontjáról még nem volt szó, erre a tokiói szervezőbizottság tesz majd javaslatot – mondta Bach a dpa német hírügynökségnek. – A legkésőbbi időpont jövő nyár lehet. Ebben a helyzetben az emberi élet megóvása az elsődleges, a pénz ilyenkor nem számít. A halasztás milliárdos nagyságrendű plusz kiadást jelenthet a házigazdák számára. Bízom benne, hogy az olimpián jövőre az emberséget, a járvány legyőzését is megünnepelhetjük."
Szakértők szerint a halasztás Japánnak 670 milliárd jenbe (1,9 billió forint) kerül. A számítást Makino Junicsi, az SMBC Nikko Securities nevű brókercég vezető közgazdásza tette közzé, míg a Kanszaj Egyetem nyugalmazott professzora, Mijamoto Kacuhiro 640,8 milliárd jennel hozzávetőleg hasonló eredményre jutott.
A Népszavának nyilatkozó sportközgazdász, Muszbek Mihály ugyanakkor úgy véli, felelős gazdasági szakember nem bocsátkozik találgatásokba a halasztása miatti lehetséges veszteségekről, mert ennek kiszámításához nagyon kevés elérhető információ áll rendelkezésre.
„A résztvevő országoknak a repülőjegyek visszamondásából keletkezhet esetleg káruk, de mivel nem elmarad az olimpia, hanem csak későbbre halasztják, a szervezők és a NOB semmilyen bevételről nem maradnak le, csak később jutnak hozzá ezekhez az összegekhez. Felelős döntés született, a NOB komoly pénzügyi tartalékokkal rendelkezik, nem rendíti meg a játékok elhalasztása. Az egészség védelme fontosabb a gazdasági érdekeknél” – fogalmazott lapunknak Muszbek.
A Népszavának sikerült megszólaltatnia Szabó Lászlót, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnökét is, aki lapunknak arról számolt be, hogy kedd délelőtt még videókonfenrenciát tartottak a sportolók részére, de akkor még nem tudták, hogy elhalasztják az olimpiát, ezért arra kérték a versenyzőket, ne foglalkozzanak a különböző hírekkel, mindenki teljes intenzitással készüljön a paralimpiára.
A NOB döntése után alig egy órával a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság is bejelentette a paralimpia elhalasztását, az új helyzet pedig rengeteg feladatot jelent az MPB számára.
„Először is leszögezem, hogy felelős, jó döntés született, a jelenlegi körülmények között nem lehetett volna fair versenyeket rendezni, 77 kvalifikációs viadal maradt el a koronavírus miatt, ebből 41-en magyar sportoló is részt vett volna, de én sem éreztem volna jól magam a bőrömben, ha idén nyáron egy több mint hetven tagú küldöttség tagjainak az egészséges hazajutásáért kellett volna vállalnom a felelősséget - hangsúlyozta a sportvezető. – Ugyanakkor most rengeteg teendőnk van, vigasztalni kell a csalódott edzőket, sportolókat, költségektől kell megszabadulni, repülőjegyeket mondunk le, hetekig, hónapokig is eltarthat, amíg ennek a döntésnek a következményeit rendbe lehet tenni” – mondta Szabó.
Az MPB elnöke azt is elmondta, hogy jövőre Egerben lenne a paraerőemelők világbajnoksága, de az esemény sorsa attól is függ, mikor pótolják a játékokat.
„Az biztos, hogy marad az eredeti menetrend, tehát az olimpia után három héttel jön a paralimpia, azt viszont nem tudni, ez mikor lesz, személy szerint szerencsésebbnek tartottam volna, ha 2022-re halasztják a játékokat” – tette hozzá.
A magyar sport egyik utolsó mohikánjaként Bíró Attila, és az általa vezetett Európa-bajnoki bronzérmes női vízilabda-válogatott készült együtt az olimpiára. „Megrázta a lányokat a hír, mert jó formában vannak, de mindannyian elfogadtuk és úgy gondoljuk, ez volt a legjobb döntés, ami ellen nem tudunk semmit tenni, de legalább most már van mihez alkalmazkodnunk” – foglalta össze a szövetségi kapitány a Népszavának a válogatott játékosok érzéseit. Elmondta, szakmai értelemben eddig is „sufni tuning” felkészülés zajlott, mert az olimpiai selejtezőnek sem volt konkrét időpontja, így a csúcsformába hozás sem volt napra pontosan kiporciózva. Tudniillik a válogatott sorsdöntő olimpiai selejtező előtt áll, de a járvány miatt lefújták a selejtezőt, ahol egyébként igen jó esélyei lettek volna az olimpiai kvalifikációra a lányoknak.
Kérdés, hogy most mire számíthatnak? „Jó lett volna túlesni az egészen és kijutni az olimpiára, de úgy gondolom, ez a válogatott jövőre még ennél is jobb lesz. A mezőny egyik legfiatalabb csapataként hatalmas potenciál van benne, nagyon fejlődőképes. A lányok azt mondták, kicsit megnyugodtak, mert legalább most van mihez igazodniuk. A lehető legrosszabb a bizonytalanság volt, amikor nem tudtuk pontosan, hogy mit hoz a jövő, hogy mire kell készülnünk.”
A halasztásról született döntés keveseket érhetett meglepetésként, ugyanis az elmúlt hetekben a sportesemények sorozatos halasztása után egyre több olimpiai bizottság jelezte, hogy ez lenne a legjobb megoldás.
Kanada vasárnap elsőként jelentette be, hogy ha az eredeti időpontban tartanák meg a játékokat, bojkottálja az eseményt. A NOB álláspontja a fokozódó nyomás ellenére sokáig az volt, hogy nem kell elhamarkodottan dönteni, májusban is elég lehet határozni az esetleges módosításról, és a japán szervezők is rendszeresen úgy foglaltak állást, hogy tartják magukat az eredeti időponthoz. Thomas Bach ugyanakkor vasárnap már azt mondta, hogy a döntés négy héten belül megszületik, Abe Sindzó pedig erre reagálva hétfőn először beszélt az esetleges halasztásról. Kedden a Reuters brit hírügynökség azt jelezte, hogy napokon belül eldől az olimpia sorsa. Az események felgyorsulásában vélhetően komoly szerepet játszott, hogy az Egyesült Államok Olimpiai és Paralimpiai Bizottsága jelezte: a halasztást tartja a legjobb megoldásnak. Az Egyesült Államok nemcsak messze a legsikeresebb nemzet a modern olimpiák történetében, de a NOB bevételeinek több mint felét is biztosítja a televíziós jogdíjak és szponzorok révén.
A halasztás ellenére nem változik a viadal elnevezése, a jövő évi játékoknak is 2020-as olimpiai és paralimpiai játékok lesz a neve. A XXXII. nyári olimpiát idén július 24. és augusztus 9. között rendezték volna meg.

Halasztás még sosem volt

A modernkori játékok 124 éves történetében korábban nem volt példa halasztásra. Törlés már volt, mégpedig ötször: az első világháború idején az 1916-os berlini játékok maradtak el, majd a második világháború alatt az 1940-es, eredetileg Tokiónak, majd Helsinkinek ítélt, valamint az 1944-es londoni nyári, továbbá az 1940-es szapporói és az 1944-es Cortina d'Ampezzó-i téli olimpiát nem rendezték meg.

A vírus miatt elhalasztják a tokiói olimpiát

Publikálás dátuma
2020.03.24. 14:17

Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
Egy évvel később, 2021-ben tartják meg a sportrendezvényt -jelentette be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.
Abe Sindzó japán miniszterelnök és Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke egyetért abban, hogy egy évvel el kell halasztani a tokiói olimpiát – írja az MTI.
A két vezető kedden telefonon egyeztetett egymással és a koronavírus-járvány miatt kialakult kiszámíthatatlan helyzetre hivatkozva, valamint az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) kapott legfrissebb tájékoztatásra alapozva foglalt állást a játékok elhalasztása mellett, a sportolók és valamennyi résztvevő egészségének a megőrzése érdekében. A megbeszélésbe bekapcsolódott Mori Josiro, a szervezőbizottság vezetője, Hasimoto Szeiko olimpiáért felelős miniszter, Koike Juriko, Tokió kormányzója, valamint John Coates, a NOB koordinációs testületének vezetője, Christophe De Kepper főigazgató és Christophe Dubi sportigazgató. "Arra kértük Bach elnököt, fontolja meg a nagyjából egyéves halasztást, hogy ezzel lehetővé váljon a sportolók számára, hogy a legjobb feltételek között versenyezhessenek, és a nézők számára biztonságos legyen az esemény. Bach elnök azt mondta, száz százalékban egyetért ezzel" - tájékoztatta az újságírókat Abe. A NOB - amely kicsivel később megerősítette ezt - közleményében kiemeli, hogy az olimpiai láng marad Japánban és egyezség született arról is, hogy az elnevezés nem változik, a jövő évi játékoknak is 2020-as olimpiai és paralimpiai játékok lesz a neve.  
A XXXII. nyári olimpiát idén július 24. és augusztus 9. között rendezték volna meg. Szakértők szerint a halasztás Japánnak 670 milliárd jenbe (1900 milliárd forintba) kerül.

124 éve nem volt példa a halasztásra

  A modernkori játékok 124 éves történetében korábban nem volt példa halasztásra. Törlés már volt, mégpedig ötször: az első világháború idején az 1916-os berlini játékok maradtak el, majd a második világháború alatt az 1940-es, eredetileg Tokiónak, majd Helsinkinek ítélt, valamint az 1944-es londoni nyári, továbbá az 1940-es szapporói és az 1944-es Cortina d'Ampezzó-i téli olimpiát nem rendezték meg. A törlés most nem merült fel, korábbi sajtóinformációk szerint három halasztási forgatókönyv volt, idén őszi, jövő nyári és 2022-es rendezés lehetősége vetődött fel. Az elmúlt hetekben a kvalifikációs versenyek, Európa- és világbajnokságok sorozatos halasztása után - sportolók, sportszövetségek, politikusok mellett - egyre több olimpiai bizottság jelezte, hogy a halasztás lenne a legjobb megoldás a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben az olimpia esetében is. Kanada vasárnap elsőként jelentette be, hogy ha az eredeti időpontban tartanák meg a játékokat, bojkottálja az eseményt. A NOB álláspontja a fokozódó nyomás ellenére sokáig az volt, hogy nem kell elhamarkodottan dönteni, májusban is elég lehet határozni az esetleges módosításról, és a japán szervezők is rendszeresen úgy foglaltak állást, hogy tartják magukat az eredeti időponthoz. Thomas Bach ugyanakkor vasárnap már azt mondta, hogy a döntés négy héten belül megszületik, Abe Sindzó pedig erre reagálva hétfőn először beszélt az esetleges halasztásról. Kedden a Reuters brit hírügynökség azt jelezte, hogy napokon belül eldől az olimpia sorsa. Az események felgyorsulásában vélhetően komoly szerepet játszott, hogy az Egyesült Államok Olimpiai és Paralimpiai Bizottsága (USOPC) is jelezte: a halasztást tartja a legjobb megoldásnak. Az Egyesült Államok nemcsak messze a legsikeresebb nemzet a modern olimpiák történetében, de a NOB bevételeinek több mint felét is biztosítja a televíziós jogdíjak és szponzorok révén.
A döntés értelmében sportrendezvényt így legkésőbb 2021 nyaráig napolhatják el. Bach  korábban nyílt levelet írt a sportolóknak. A Magyar Olimpiai Bizottság honlapján megjelent üzenetben a német sportvezető azt írta, hogy a NOB a tokiói olimpiával kapcsolatban olyan döntést hoz majd, amely megóvja mindenkinek az egészségét.
Szerző
Frissítve: 2020.03.24. 16:05

Az Egyesült Államok is az olimpia halasztása mellett áll

Publikálás dátuma
2020.03.24. 13:01
Március 19-én meggyújtották Athénban az olimpiai lángot, de egyáltalán nem biztos, hogy a láng elér Tokióba
Fotó: ARIS MESSINIS / AFP
Óriási zavarok vannak a versenyrendszerben, az edzéslehetőségek és a doppingellenőrzés terén – hangsúlyozták.
Az Egyesült Államok Olimpiai és Paralimpiai Bizottsága (USOPC) is csatlakozott azon szervezetekhez, amelyek a koronavírus-járványban a halasztást tartják a legjobb megoldásnak a tokiói nyári olimpia esetében. Az USOPC a sportolóitól kapott visszajelzések alapján hétfői közleményében jelezte: a széleskörű válaszok alapján a legfontosabb következtetés az, hogy a kiírt időpontban, azaz július 24. és augusztus 9. között nem lehet megtartani a játékokat. Egyrészt óriási zavarok vannak a versenyrendszerben, az edzéslehetőségek és a doppingellenőrzés terén, de ha még enyhíteni is lehetne ezeken a gondokon, akkor is halasztani kellene az olimpiát a jelenlegi helyzetben. Az Egyesült Államok messze a legsikeresebb nemzet a modern olimpiák történetében, ráadásul nemcsak az érmek számában listavezető az ország, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság bevételeinek több mint felét is biztosítja a televíziós jogdíjak és szponzorok révén. Kedden az Új-Zélandi Olimpiai Bizottság is jelezte, támogatják a halasztást, a sportolói nem tudnak a megfelelő módon készülni a játékokra. Tony Estanguet, a 2024-es párizsi olimpia szervezőbizottságának vezetője szerint egyre valószínűbb a tokiói seregszemle halasztása. „Nem az olimpiának kell prioritásnak lennie, hanem az egészségnek. A sportvilág hozzájárul a nemzetközi szolidaritáshoz” – fogalmazott Estanguet. Az elmúlt napokban egyre több olimpiai bizottság jelezte, hogy a halasztás lenne a legjobb megoldás a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben. Kanada volt az első ország, amely azt is közölte vasárnap, hogy ha az eredeti időpontban tartanák meg a játékokat, akkor bojkottálja az eseményt. Richard Pound kanadai NOB-tag azt mondta, hogy a NOB elvileg már eldöntötte a halasztást, de a következő négy hétben dolgozza ki – a japán kormánnyal és szervezőkkel, valamint a sportágak nemzetközi szövetségeivel közösen –, hogy mi lenne a legoptimálisabb új időpont.
Szerző