munkahelyek;bér;Publicus;koronavírus;közvéleménykutatás;bérmunka;

Borús jövő: kevesebb bérre számítanak a magyarok

A foglalkoztatottak 22 százaléka lényegében arra készül, hogy a járvány következtében elveszíti a munkáját - derült ki a Publicus Intézet felméréséből.

Ha a járvány elvonul, az országnak súlyos és kiterjedt problémákkal kell megküzdenie – így számol majdnem minden magyar. A Népszava megbízásából készült Publicus-felmérés szerint a pesszimizmus párt- és ágazatfüggetlen. A Fidesz szavazóinak 92 százaléka jósol súlyos gondokat, de az ellenzék hívei között is 90-100 százalék a borúlátók aránya. Ami pedig az ágazatokat illeti, ott egyedül az agrárium esetében mutatkozik némi remény: ebben a szektorban 80 százaléknál alig valamivel több a „rossz időket” várók aránya, az összes többi szféra esetében majdnem 100 százalék.

Ezt igazolja az is, hogy sok embert már most utolért a vírusbaj: az aktív foglalkoztatottak majdnem fele (mintegy 2,1 millió ember) olyan területen dolgozik, amelyet már érint a járványveszély.

A legrosszabb helyzetben a turizmus/vendéglátás van, az itt dolgozók 86 százaléka érzi úgy, hogy gondot okozott a járvány. Az egészségügyben és az oktatásban ez az arány 70 százalék közül mozog, itt azonban részben más típusúak a problémák – az állás- és jövedelemvesztés másodlagos kérdés. Az előbbiben az egyre fokozódó túlmunka okoz bajt, míg az utóbbinál a digitális átállás. (Az viszont nem kérdés, hogy a megbízási szerződéssel dolgozó pedagógusok joggal tarthatnak a leépítéstől.)

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint az ipar esetében az emberek 33-34 százaléka érzi magát veszélyben, csakhogy a helyzet rosszabbra fordulhat: egyrészt nem tudni, meddig pörgeti az agrárszektort a fogyasztás, másrészt az autógyári leállások hatásai most futnak végig a beszállítói láncon. 

Bár a járványnak nincs pártpreferenciája, azt érdemes megemlíteni, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) szimpatizánsai között a legnagyobb (75 százalék) a veszélyeztetett ágazatokban dolgozók aránya, a legkisebb pedig (24 százalék) az MSZP soraiban. A Fidesz-tábor nagyjából középen van, itt 45 százalék az eredmény.

Ha azonban a túlélést jelentő bevételeket nézzük, már más a sorrend. A legtöbben – 58 százaléknyian – a Jobbik dolgozó hívei közül hiszik, hogy hamarosan csökken a jövedelmük, a bizonytalanok esetében ez az arány 51 százalék, a kormánypárt támogatóinak pedig 46 százaléka tart attól, hogy elveszti fizetése egy részét. (A többi ellenzéki párt esetében 46-51 százalék ez az arány.) Állásuk elvesztése miatt a DK és az MSZP munkaerőpiacon lévő szimpatizánsai aggódnak a leginkább: 51, valamint 47 százalékuk kalkulál akár elbocsátással is. A Fidesz támogatói között ez a félelem 29 százalékos, míg a bizonytalanoknak 16 százaléka aggódik.

Hogy az aggodalom jogos vagy sem, az rövid távon kiderül. A munka-élethelyzeteket viszont már most átalakította a járvány. Az nem kérdés, hogy a legtöbben – 78 százalék – az oktatásban álltak át távmunkára, igaz, itt az „állami kényszer” is segített. A szolgáltató ipar is próbál digitális csatornák segítségével működni, a munkavállalók 39 százaléka így dolgozik. A turizmusból, vendéglátásból és rendezvényszervezésből élők 28 százaléka is távmunkára állt át, ahogy a kereskedelemben dolgozók esetében is hasonló az arány. Ennél sokkal többen már egyik ágazatban sem térnek át otthoni munkavégzésre, ugyanis a logisztikai tervezést, a pénzügyet, a beszerzést, stb. lehet távolról működtetni, de minden máshoz valós jelenlét szükséges. Nem véletlen, hogy az egészségügy, az ipar, és a mezőgazdaság esetében csak 16 százalék körüli a home office-ban dolgozók aránya (várhatóan nem is nagyon változik), hiszen beteget ellátni, földet művelni, és futószalag mellett dolgozni nem lehet otthonról.