Előfizetés

Borús jövő: kevesebb bérre számítanak a magyarok

Nagy B. György
Publikálás dátuma
2020.03.25. 06:20

Fotó: PAVEL BOGOLEPOV / NÉPSZAVA
A foglalkoztatottak 22 százaléka lényegében arra készül, hogy a járvány következtében elveszíti a munkáját - derült ki a Publicus Intézet felméréséből.
Ha a járvány elvonul, az országnak súlyos és kiterjedt problémákkal kell megküzdenie – így számol majdnem minden magyar. A Népszava megbízásából készült Publicus-felmérés szerint a pesszimizmus párt- és ágazatfüggetlen. A Fidesz szavazóinak 92 százaléka jósol súlyos gondokat, de az ellenzék hívei között is 90-100 százalék a borúlátók aránya. Ami pedig az ágazatokat illeti, ott egyedül az agrárium esetében mutatkozik némi remény: ebben a szektorban 80 százaléknál alig valamivel több a „rossz időket” várók aránya, az összes többi szféra esetében majdnem 100 százalék.
Ezt igazolja az is, hogy sok embert már most utolért a vírusbaj: az aktív foglalkoztatottak majdnem fele (mintegy 2,1 millió ember) olyan területen dolgozik, amelyet már érint a járványveszély.
A legrosszabb helyzetben a turizmus/vendéglátás van, az itt dolgozók 86 százaléka érzi úgy, hogy gondot okozott a járvány. Az egészségügyben és az oktatásban ez az arány 70 százalék közül mozog, itt azonban részben más típusúak a problémák – az állás- és jövedelemvesztés másodlagos kérdés. Az előbbiben az egyre fokozódó túlmunka okoz bajt, míg az utóbbinál a digitális átállás. (Az viszont nem kérdés, hogy a megbízási szerződéssel dolgozó pedagógusok joggal tarthatnak a leépítéstől.) A mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint az ipar esetében az emberek 33-34 százaléka érzi magát veszélyben, csakhogy a helyzet rosszabbra fordulhat: egyrészt nem tudni, meddig pörgeti az agrárszektort a fogyasztás, másrészt az autógyári leállások hatásai most futnak végig a beszállítói láncon. 
Bár a járványnak nincs pártpreferenciája, azt érdemes megemlíteni, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) szimpatizánsai között a legnagyobb (75 százalék) a veszélyeztetett ágazatokban dolgozók aránya, a legkisebb pedig (24 százalék) az MSZP soraiban. A Fidesz-tábor nagyjából középen van, itt 45 százalék az eredmény. Ha azonban a túlélést jelentő bevételeket nézzük, már más a sorrend. A legtöbben – 58 százaléknyian – a Jobbik dolgozó hívei közül hiszik, hogy hamarosan csökken a jövedelmük, a bizonytalanok esetében ez az arány 51 százalék, a kormánypárt támogatóinak pedig 46 százaléka tart attól, hogy elveszti fizetése egy részét. (A többi ellenzéki párt esetében 46-51 százalék ez az arány.) Állásuk elvesztése miatt a DK és az MSZP munkaerőpiacon lévő szimpatizánsai aggódnak a leginkább: 51, valamint 47 százalékuk kalkulál akár elbocsátással is. A Fidesz támogatói között ez a félelem 29 százalékos, míg a bizonytalanoknak 16 százaléka aggódik.
Hogy az aggodalom jogos vagy sem, az rövid távon kiderül. A munka-élethelyzeteket viszont már most átalakította a járvány. Az nem kérdés, hogy a legtöbben – 78 százalék – az oktatásban álltak át távmunkára, igaz, itt az „állami kényszer” is segített. A szolgáltató ipar is próbál digitális csatornák segítségével működni, a munkavállalók 39 százaléka így dolgozik. A turizmusból, vendéglátásból és rendezvényszervezésből élők 28 százaléka is távmunkára állt át, ahogy a kereskedelemben dolgozók esetében is hasonló az arány. Ennél sokkal többen már egyik ágazatban sem térnek át otthoni munkavégzésre, ugyanis a logisztikai tervezést, a pénzügyet, a beszerzést, stb. lehet távolról működtetni, de minden máshoz valós jelenlét szükséges. Nem véletlen, hogy az egészségügy, az ipar, és a mezőgazdaság esetében csak 16 százalék körüli a home office-ban dolgozók aránya (várhatóan nem is nagyon változik), hiszen beteget ellátni, földet művelni, és futószalag mellett dolgozni nem lehet otthonról.
Kapcsolódó
Bedőlhetnek a kisebb cégek

Számos "lazaság" rontja a járvány elleni hatékony védekezést

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.03.25. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A politikusok nem mutatnak példát és a központi intézkedések is olykor átgondolatlanok, kapkodóak.
Járványügyi szakembereket is megbotránkoztatott, hogy megjelent a parlament hétfői ülésén B. Nagy László, a Fidesz szegedi képviselője, aki március 15-én együtt koszorúzott Rovó Lászlóval, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) koronavírussal fertőzött rektorával. A politikus hét napja miután Rovó László fertőzöttsége bizonyítottá vált önként választotta azt elkülönítést, és ezt maga szakította meg azzal, hogy bement a Parlamentbe. A hatályos járványügyi szabályok szerint, ha B. Nagy László tesztje pozitív lesz, akkor mindazokat, akik hétfőn találkoztak vele, karanténba kell küldeni. Szakértőnk szerint nem ez az egyetlen „lazaság”, ami rontja a járványügyi intézkedések hatékonyságát. Például szakmailag megmagyarázhatatlan, hogy amikor az operatív törzs elrendelte a felsőfokú oktatási intézmények bezárását, miért nem függesztették fel azonnal a tömeges egyházi szertartásokat is. A zsúfolt, hideg, páradús templomok, a közös éneklés, az idősek nagyarányú részvétele – mind, mind olyan tényező, amely segíti a vírus terjedését. A kollégiumokból való kiköltöztetés is nagyon szerencsétlenül zajlott le. Péntekig el kellett hagyni a kollégiumot, majd egy „szombati” intézkedéssel vasárnap estig ki is kellett költözni. Ez a vidéki diákok esetében azt jelentette, hogy legalább kétszer utaztak keresztül az országon és akár terjeszthették is a vírust. Súlyos hiba, hogy a hatóságok nem tettek semmit azért, hogy a fővárosból ne induljanak tömegesen a családok a nyaralóhelyekre. A balatoni és Velence tavi kisvárosok üdülőinek elözönlése lehetséges új gócpontok kialakulását segíthette. Ráadásul ezek a települések az év ezen szakaszában nincsenek felkészülve tömeges ellátásra. Magukon az operatív törzs tájékoztatóin is sok ellentmondásos állítás hangzik el. Így például nehezen volt érthető, hogy miért hezitáltak hosszan az iskolák, óvodák bezárásával. A vírus terjedését jelentősen lassította volna, ha ez a lépés az egyetemek bezárásával együtt megtörténik. Óriási árat fizethet az ország azért is, hogy az egészségügyben dolgozók nem kaptak időben védőruhát, maszkot, kesztyűt. Spanyolországban a koronavírusban megbetegedettek 12 százaléka, csaknem 3500 ember egészségügyi dolgozó. Az olasz járvány fertőző gócaivá éppen a kórházak váltak, ahová segítségért mennek az emberek. Közel háromezer egészségügyi dolgozó fertőződött meg eddig Itáliában, és Magyarországon is van már több víruspozitív szakember. És szinte követhetetlen, hogy hány intézményből hányan kerültek karanténba azért, mert utóbb kiderült, koronavírusos beteget láttak el. Lapinformációk szerint a karanténba került egészségügyi dolgozókat, akkor sem tesztelik, ha kérik, miközben a hivatalos kommunikáció azt sulykolja, hogy minden kontaktszemélyt szűrnek. De a jogkövetésre hajlamos állampolgár sincs jobb helyzetben. A tájékoztatókon egyik napról a másikra ellentmondó információkat hall. Így például az országos tiszti főorvos még néhány napja is arról beszélt, hogy a kórházi látogatási tilalmak ellenére egy valaki bent lehet az anyák mellett a szüléseknél. Március 22-én már az apák távolmaradása mellett szólt, mondván az újszülötteknek fejletlen az immunrendszere. Szakértőnk szerint éppen az újszülöttek védelme érdekében a papás szüléseket fel kellene függeszteni.   A fertőzött személyek területi megosztásának eltitkolása is nagy hiba, különösen a személyiségi jogokra hivatkozva. A HIV pozitív személyek és az AIDS betegek területi megoszlása soha nem volt szenzitív adat. Ha a területi adatok megismerhetővé válnának, az jogkövető magatartására, és nagyobb óvatosságra sarkallaná az embereket, mert közelebb éreznék magukhoz a veszélyt. 

RTL Klub: Lázas, kétgyerekes anya, köhögő idős nő is hiába kérte a vírustesztet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.24. 22:03
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A fulladozó 65 éves asszonyt mentővel vitték kórházba - aztán mintavétel nélkül, tömegközlekedéssel mehetett haza.
Hiába volt légszomja, köhögött napok óta, nem végeztek koronavírus-tesztet azon a 65 éves asszonyon, akit egy Pest megyei kórházba szállítottak – tudta meg az RTL Klub Híradója. A csatornának nyilatkozó asszony két hete önkéntes karanténba vonult, miután olyan ismerősével találkozott, akinek férje nemrég tért haza Olaszországból. A nő tíz napja volt otthon, amikor komoly fulladási roham tört rá. Segítséget kért, a mentők pedig félóra múlva a kórházba szállították. Ott azonban annak ellenére sem végezték el rajta a tesztet, hogy súlyos légúti tünetei és olasz kapcsolatai is voltak. Az asszonyt végül elküldték, tömegközlekedéssel jutott haza.
Hasonló esetről számolt be az fiatal, kétgyermekes anya is, aki lázas, influenzaszerű tünetei miatt hívta a kormányzati zöld számot. Ott azt javasolták neki, hogy háziorvosán keresztül egy olyan mentőt kérjen otthonához, ami mintát is tud venni tőle. A riasztott mentő meg is érkezett, és azonnal kórházba vitte volna az anyát – mintát azonban nem tudott venni tőle. Az RTL Klub megkérdezte az eset kapcsán az országos tisztifőorvost is, aki azt mondta, a laborvizsgálat indokoltságát az ellátórendszer – az országos mentőorvos, a háziorvos és egy infektológus véleménye – dönti el. Az említett Pest megyei kórház pedig úgy nyilatkozott a Híradónak, hogy 53, mintavégzésre alkalmas eszközük van, amiből eddig hármat használtak el.