Még nem fékezi a vírus a metrófelújítást

Publikálás dátuma
2020.03.25. 06:40

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A járványügyi előírások a BKV szerint az alagútban is betarthatók, így nem csúszik a metrófelújítás.
Nem tervezik az M3-as metróvonal rekonstrukciójának leállítását, de a rendkívüli járványügyi vészhelyzet miatt alkalmazandó hatósági intézkedéseket mindenkor figyelembe veszik -válaszolta a BKV a Népszava azon kérdésére, miszerint a koronavírus okozta vészhelyzet mennyire hátráltatja az észak-déli vonal felújítását. A fővárosi közlekedési cég szerint a munkát nem befolyásolja a koronavírus-járvány. A dolgozók védelme érdekében minden helyszínen kifüggesztették a védekezéssel kapcsolatos tájékoztatókat, az előírások betartása mindenkire nézve kötelező. A Népszava forrásai szerint azonban a föld alatti alagutakban meglehetősen nehezen kivitelezhetőek a járványügyi előírások, így a gyakori kézmosás, az egymástól 1,5 -2 méteres védőtávolság betartása és az is kevéssé valószínű, hogy a sebészi maszkban fektetik a például a síneket és a kábeleket. Így vagy a járványügyi előírások sérülnek, vagy az ütemterv lesz tarthatatlan. Holott már eddig is jelentős csúszásról szóltak a hírek. A BKV kincstári optimizmusát azonban egy világjárvány se rengetheti meg. Amint válaszukban írják: a felújítási munkálatok jelenleg a meghatározott ütemterv szerint haladnak, csúszásról egyelőre nincs információja a BKV-nak, így az M3-as metróvonal Népliget – Kőbánya-Kispest állomások közötti déli szakaszának tervezett átadása 2020 ősze. Ezt utoljára Tarlós István mondta az északi szakasz tavaly márciusi átadásakor. A BKV viszont már tavaly augusztusban elismerte az Mfor gazdasági portálnak, hogy „a megújult déli szakasz átadása 2020 végén várható”. A választási kampány alatt a helyzet egy jottányit sem javult, sőt romlott. Így az év végére már cirka egy évesre becsülték a csúszást a projektre rálátó szakemberek. A befejezés a hivatalos 2020 őszi dátum helyett valójában 2021 ősze lehet. Ez persze kozmetikázható némiképp, ahogy az történt az északi rész átadásakor. Azt ugyanis 85-90 százalékos készültségben adták át, azután hétvégente fejezték be, ami még hiányzott. (Emlékezhetünk, hogy az átadás után többször is lezárták a vonalat szombat-vasárnapra.) Ez megtörténhet a céli szakasszal is, bár az idei őszi átadás még ezzel a megoldással is kétséges. A késés oka a vártnál is kiterjedtebb azbesztmentesítési munka (a szakasz mind az öt állomása érintett), illetve más feltáráskor kiderült hibák, valamint a kritikusra nőtt építőipari munkaerőhiány. Erre rakódhat rá most a járvány okozta késés. Csakhogy a BKV erős időnyomás alatt áll. A hármas metró korszerűsítéséhez a 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban elnyert összesen 172 milliárd forint támogatás terhére nem nyújtható be számla 2023 decembere után. A középső szakasz felújítását a kivitelező tenderben eleve 38 hónapban határozták meg, így erősen kérdéses a 2023-as befejezés. A középső szakasz felújításához a késés tagadása ellenére az eredeti tervekkel ellentétben még a déli szakasz befejezése előtt nekikezdtek. Az Arany János utcai és a Ferenciek terén lévő megállókat már le is zárták, júliustól a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák metróállomásokon is elindul a korszerűsítés. A teljes középső szakasz zárását pedig november 7-re tervezik. A BKV egyébként makacsul bízik a teljes rekonstrukció 2022 végi zárásában. Mint írják az uniós támogatás lehívásához 2023. december 31-ig lehet a korszerűsítéssel összefüggésben keletkező számlákat benyújtani, amivel a jelenlegi ütemezés szerint nem lesz gond. A BKV azonban nem csupán a határidők naplókönyvi tartása miatt ragaszkodik ahhoz, hogy a déli szakaszt megnyissák a középső teljes zárása előtt. A közlekedési cégnek ugyanis a két szakasz egyidejű pótlására jelenleg nincs elég járműve. Az ígért új buszok a támogatási szerződés aláírásának késlekedése miatt aligha készülnek el addig (nem beszélve a járvány okozta gyártási anomáliákról), használt buszok vásárlását pedig a BKV Igazgatósága fúrta meg immáron kétszer. A közlekedési vállalat a Népszava hiányzó járművekre vonatkozó kérdését azzal ütötte el, hogy „a társaság a jelenleg rendelkezésre álló autóbuszállomány mennyisége és minőségi színvonala ismeretében készül a pótlási feladat korábbiakhoz hasonló minőségű elvégzésére”. Majd arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha nem érkeznek további buszok a céghez, de egyszerre kell a két szakaszt pótolni: egyszerűen megismételték a fenti választ.    
Szerző

Borús jövő: kevesebb bérre számítanak a magyarok

Publikálás dátuma
2020.03.25. 06:20

Fotó: PAVEL BOGOLEPOV / NÉPSZAVA
A foglalkoztatottak 22 százaléka lényegében arra készül, hogy a járvány következtében elveszíti a munkáját - derült ki a Publicus Intézet felméréséből.
Ha a járvány elvonul, az országnak súlyos és kiterjedt problémákkal kell megküzdenie – így számol majdnem minden magyar. A Népszava megbízásából készült Publicus-felmérés szerint a pesszimizmus párt- és ágazatfüggetlen. A Fidesz szavazóinak 92 százaléka jósol súlyos gondokat, de az ellenzék hívei között is 90-100 százalék a borúlátók aránya. Ami pedig az ágazatokat illeti, ott egyedül az agrárium esetében mutatkozik némi remény: ebben a szektorban 80 százaléknál alig valamivel több a „rossz időket” várók aránya, az összes többi szféra esetében majdnem 100 százalék.
Ezt igazolja az is, hogy sok embert már most utolért a vírusbaj: az aktív foglalkoztatottak majdnem fele (mintegy 2,1 millió ember) olyan területen dolgozik, amelyet már érint a járványveszély.
A legrosszabb helyzetben a turizmus/vendéglátás van, az itt dolgozók 86 százaléka érzi úgy, hogy gondot okozott a járvány. Az egészségügyben és az oktatásban ez az arány 70 százalék közül mozog, itt azonban részben más típusúak a problémák – az állás- és jövedelemvesztés másodlagos kérdés. Az előbbiben az egyre fokozódó túlmunka okoz bajt, míg az utóbbinál a digitális átállás. (Az viszont nem kérdés, hogy a megbízási szerződéssel dolgozó pedagógusok joggal tarthatnak a leépítéstől.) A mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint az ipar esetében az emberek 33-34 százaléka érzi magát veszélyben, csakhogy a helyzet rosszabbra fordulhat: egyrészt nem tudni, meddig pörgeti az agrárszektort a fogyasztás, másrészt az autógyári leállások hatásai most futnak végig a beszállítói láncon. 
Bár a járványnak nincs pártpreferenciája, azt érdemes megemlíteni, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) szimpatizánsai között a legnagyobb (75 százalék) a veszélyeztetett ágazatokban dolgozók aránya, a legkisebb pedig (24 százalék) az MSZP soraiban. A Fidesz-tábor nagyjából középen van, itt 45 százalék az eredmény. Ha azonban a túlélést jelentő bevételeket nézzük, már más a sorrend. A legtöbben – 58 százaléknyian – a Jobbik dolgozó hívei közül hiszik, hogy hamarosan csökken a jövedelmük, a bizonytalanok esetében ez az arány 51 százalék, a kormánypárt támogatóinak pedig 46 százaléka tart attól, hogy elveszti fizetése egy részét. (A többi ellenzéki párt esetében 46-51 százalék ez az arány.) Állásuk elvesztése miatt a DK és az MSZP munkaerőpiacon lévő szimpatizánsai aggódnak a leginkább: 51, valamint 47 százalékuk kalkulál akár elbocsátással is. A Fidesz támogatói között ez a félelem 29 százalékos, míg a bizonytalanoknak 16 százaléka aggódik.
Hogy az aggodalom jogos vagy sem, az rövid távon kiderül. A munka-élethelyzeteket viszont már most átalakította a járvány. Az nem kérdés, hogy a legtöbben – 78 százalék – az oktatásban álltak át távmunkára, igaz, itt az „állami kényszer” is segített. A szolgáltató ipar is próbál digitális csatornák segítségével működni, a munkavállalók 39 százaléka így dolgozik. A turizmusból, vendéglátásból és rendezvényszervezésből élők 28 százaléka is távmunkára állt át, ahogy a kereskedelemben dolgozók esetében is hasonló az arány. Ennél sokkal többen már egyik ágazatban sem térnek át otthoni munkavégzésre, ugyanis a logisztikai tervezést, a pénzügyet, a beszerzést, stb. lehet távolról működtetni, de minden máshoz valós jelenlét szükséges. Nem véletlen, hogy az egészségügy, az ipar, és a mezőgazdaság esetében csak 16 százalék körüli a home office-ban dolgozók aránya (várhatóan nem is nagyon változik), hiszen beteget ellátni, földet művelni, és futószalag mellett dolgozni nem lehet otthonról.
Szerző
Frissítve: 2020.03.25. 07:05

Számos "lazaság" rontja a járvány elleni hatékony védekezést

Publikálás dátuma
2020.03.25. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A politikusok nem mutatnak példát és a központi intézkedések is olykor átgondolatlanok, kapkodóak.
Járványügyi szakembereket is megbotránkoztatott, hogy megjelent a parlament hétfői ülésén B. Nagy László, a Fidesz szegedi képviselője, aki március 15-én együtt koszorúzott Rovó Lászlóval, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) koronavírussal fertőzött rektorával. A politikus hét napja miután Rovó László fertőzöttsége bizonyítottá vált önként választotta azt elkülönítést, és ezt maga szakította meg azzal, hogy bement a Parlamentbe. A hatályos járványügyi szabályok szerint, ha B. Nagy László tesztje pozitív lesz, akkor mindazokat, akik hétfőn találkoztak vele, karanténba kell küldeni. Szakértőnk szerint nem ez az egyetlen „lazaság”, ami rontja a járványügyi intézkedések hatékonyságát. Például szakmailag megmagyarázhatatlan, hogy amikor az operatív törzs elrendelte a felsőfokú oktatási intézmények bezárását, miért nem függesztették fel azonnal a tömeges egyházi szertartásokat is. A zsúfolt, hideg, páradús templomok, a közös éneklés, az idősek nagyarányú részvétele – mind, mind olyan tényező, amely segíti a vírus terjedését. A kollégiumokból való kiköltöztetés is nagyon szerencsétlenül zajlott le. Péntekig el kellett hagyni a kollégiumot, majd egy „szombati” intézkedéssel vasárnap estig ki is kellett költözni. Ez a vidéki diákok esetében azt jelentette, hogy legalább kétszer utaztak keresztül az országon és akár terjeszthették is a vírust. Súlyos hiba, hogy a hatóságok nem tettek semmit azért, hogy a fővárosból ne induljanak tömegesen a családok a nyaralóhelyekre. A balatoni és Velence tavi kisvárosok üdülőinek elözönlése lehetséges új gócpontok kialakulását segíthette. Ráadásul ezek a települések az év ezen szakaszában nincsenek felkészülve tömeges ellátásra. Magukon az operatív törzs tájékoztatóin is sok ellentmondásos állítás hangzik el. Így például nehezen volt érthető, hogy miért hezitáltak hosszan az iskolák, óvodák bezárásával. A vírus terjedését jelentősen lassította volna, ha ez a lépés az egyetemek bezárásával együtt megtörténik. Óriási árat fizethet az ország azért is, hogy az egészségügyben dolgozók nem kaptak időben védőruhát, maszkot, kesztyűt. Spanyolországban a koronavírusban megbetegedettek 12 százaléka, csaknem 3500 ember egészségügyi dolgozó. Az olasz járvány fertőző gócaivá éppen a kórházak váltak, ahová segítségért mennek az emberek. Közel háromezer egészségügyi dolgozó fertőződött meg eddig Itáliában, és Magyarországon is van már több víruspozitív szakember. És szinte követhetetlen, hogy hány intézményből hányan kerültek karanténba azért, mert utóbb kiderült, koronavírusos beteget láttak el. Lapinformációk szerint a karanténba került egészségügyi dolgozókat, akkor sem tesztelik, ha kérik, miközben a hivatalos kommunikáció azt sulykolja, hogy minden kontaktszemélyt szűrnek. De a jogkövetésre hajlamos állampolgár sincs jobb helyzetben. A tájékoztatókon egyik napról a másikra ellentmondó információkat hall. Így például az országos tiszti főorvos még néhány napja is arról beszélt, hogy a kórházi látogatási tilalmak ellenére egy valaki bent lehet az anyák mellett a szüléseknél. Március 22-én már az apák távolmaradása mellett szólt, mondván az újszülötteknek fejletlen az immunrendszere. Szakértőnk szerint éppen az újszülöttek védelme érdekében a papás szüléseket fel kellene függeszteni.   A fertőzött személyek területi megosztásának eltitkolása is nagy hiba, különösen a személyiségi jogokra hivatkozva. A HIV pozitív személyek és az AIDS betegek területi megoszlása soha nem volt szenzitív adat. Ha a területi adatok megismerhetővé válnának, az jogkövető magatartására, és nagyobb óvatosságra sarkallaná az embereket, mert közelebb éreznék magukhoz a veszélyt. 
Szerző
Frissítve: 2020.03.25. 06:11