Számos "lazaság" rontja a járvány elleni hatékony védekezést

A politikusok nem mutatnak példát és a központi intézkedések is olykor átgondolatlanok, kapkodóak.

Járványügyi szakembereket is megbotránkoztatott, hogy megjelent a parlament hétfői ülésén B. Nagy László, a Fidesz szegedi képviselője, aki március 15-én együtt koszorúzott Rovó Lászlóval, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) koronavírussal fertőzött rektorával. A politikus hét napja miután Rovó László fertőzöttsége bizonyítottá vált önként választotta azt elkülönítést, és ezt maga szakította meg azzal, hogy bement a Parlamentbe. A hatályos járványügyi szabályok szerint, ha B. Nagy László tesztje pozitív lesz, akkor mindazokat, akik hétfőn találkoztak vele, karanténba kell küldeni.

Szakértőnk szerint nem ez az egyetlen „lazaság”, ami rontja a járványügyi intézkedések hatékonyságát. Például szakmailag megmagyarázhatatlan, hogy amikor az operatív törzs elrendelte a felsőfokú oktatási intézmények bezárását, miért nem függesztették fel azonnal a tömeges egyházi szertartásokat is. A zsúfolt, hideg, páradús templomok, a közös éneklés, az idősek nagyarányú részvétele – mind, mind olyan tényező, amely segíti a vírus terjedését.

A kollégiumokból való kiköltöztetés is nagyon szerencsétlenül zajlott le. Péntekig el kellett hagyni a kollégiumot, majd egy „szombati” intézkedéssel vasárnap estig ki is kellett költözni. Ez a vidéki diákok esetében azt jelentette, hogy legalább kétszer utaztak keresztül az országon és akár terjeszthették is a vírust.

Súlyos hiba, hogy a hatóságok nem tettek semmit azért, hogy a fővárosból ne induljanak tömegesen a családok a nyaralóhelyekre. A balatoni és Velence tavi kisvárosok üdülőinek elözönlése lehetséges új gócpontok kialakulását segíthette. Ráadásul ezek a települések az év ezen szakaszában nincsenek felkészülve tömeges ellátásra.

Magukon az operatív törzs tájékoztatóin is sok ellentmondásos állítás hangzik el. Így például nehezen volt érthető, hogy miért hezitáltak hosszan az iskolák, óvodák bezárásával. A vírus terjedését jelentősen lassította volna, ha ez a lépés az egyetemek bezárásával együtt megtörténik.

Óriási árat fizethet az ország azért is, hogy az egészségügyben dolgozók nem kaptak időben védőruhát, maszkot, kesztyűt. Spanyolországban a koronavírusban megbetegedettek 12 százaléka, csaknem 3500 ember egészségügyi dolgozó. Az olasz járvány fertőző gócaivá éppen a kórházak váltak, ahová segítségért mennek az emberek. Közel háromezer egészségügyi dolgozó fertőződött meg eddig Itáliában, és Magyarországon is van már több víruspozitív szakember. És szinte követhetetlen, hogy hány intézményből hányan kerültek karanténba azért, mert utóbb kiderült, koronavírusos beteget láttak el. Lapinformációk szerint a karanténba került egészségügyi dolgozókat, akkor sem tesztelik, ha kérik, miközben a hivatalos kommunikáció azt sulykolja, hogy minden kontaktszemélyt szűrnek.

De a jogkövetésre hajlamos állampolgár sincs jobb helyzetben. A tájékoztatókon egyik napról a másikra ellentmondó információkat hall. Így például az országos tiszti főorvos még néhány napja is arról beszélt, hogy a kórházi látogatási tilalmak ellenére egy valaki bent lehet az anyák mellett a szüléseknél. Március 22-én már az apák távolmaradása mellett szólt, mondván az újszülötteknek fejletlen az immunrendszere. Szakértőnk szerint éppen az újszülöttek védelme érdekében a papás szüléseket fel kellene függeszteni.

A fertőzött személyek területi megosztásának eltitkolása is nagy hiba, különösen a személyiségi jogokra hivatkozva. A HIV pozitív személyek és az AIDS betegek területi megoszlása soha nem volt szenzitív adat. Ha a területi adatok megismerhetővé válnának, az jogkövető magatartására, és nagyobb óvatosságra sarkallaná az embereket, mert közelebb éreznék magukhoz a veszélyt.