417 ember halt meg a bozóttüzek füstjétől Ausztráliában

Publikálás dátuma
2020.03.25. 09:49

Fotó: SAEED KHAN / AFP
Komoly egészségkárosító hatása volt, több ezren kerültek kórházba, de a kutatók felhívták a figyelmet, a füst csak egy a sok probléma közül, amely fokozódni is fog az éghajlatváltozás miatt.
A 2019 őszétől Ausztrália keleti részén pusztító bozóttüzek füstje 417 halálesetet okozott és 1124-en kerültek kórházba szív- és érrendszeri, 2027-en pedig légzőszervi problémák miatt – ismertették az adatokat egy hétfőn publikált tanulmányban ausztrál kutatók.
A kutatást Nicolas Borchers Arriagada, a Tasmaniai Egyetem Menzies Orvosi Kutatóintézetének tudósa vezette. A tanulmányban a méréseket tartalmazó helyi adatbázisok alapján a szálló por 2,5 PM-nél kisebb részecskéinek való kitettséget vizsgálták a kérdéses időszakban – számolt be a phys.org tudományos portál. Az ennél kisebb részecskék ugyanis már nehezen vagy egyáltalán nem tudnak kiürülni a tüdőből.
A vizsgált időszakban a levegő 2,5 PM-részecskénél nagyobb szennyezettsége 133 nap alatt 125 napon haladta meg a napi átlagértékek 95 százalékát. A legszennyezettebb nap 2020. január 14-e volt, amikor a mért 98,5 mikrogramm/köbméteres érték jóval meghaladta a napi 25 mikrogramm/ köbméteres nemzeti levegőminőségi szabványt.
A Medical Journal of Australia folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint az eredményeik azt tükrözik, hogy a füstnek komoly egészségkárosító hatása volt. Mint írták: a füst csak egy a sok probléma közül, amely fokozódni fog az éghajlatváltozással járó nagyobb bozóttüzek gyakoriságának és súlyosságának növekedésével. Megfogalmazásuk szerint nagyon fontos lenne a bozóttüzek elleni fellépés, a kiterjedésük csökkentése különböző módszerekkel és az alkalmazkodás az klímaváltozás miatti forróbb környezethez. 
Szerző

Önkéntesek etethetik a macskákat a kijárási tilalom alatt Madridban

Publikálás dátuma
2020.03.24. 14:22

Fotó: PIERRE-PHILIPPE MARCOU / AFP
Több száz állat került veszélybe a spanyol fővárosban, mivel a bezárt közparkokban élő állatokat a kijárási korlátozások miatt senki sem tudja etetni.
Mivel a madridi parkok több mint egy hete bezártak, a szabadban élő macskák hamarosan éhezni fognak – figyelmeztettek állatvédő aktivisták. A problémát a hatóságok igyekeznek megoldani. Keddtől engedélyezték, hogy hivatalosan jelentkező önkéntes gondozók láthassák el az állatokat vízzel és élelemmel a főváros két legnagyobb parkjában, a Retiro parkban és az I. János Károly parkban, a kijárási tilalom ellenére.
A madridi városvezetés engedélyezte, hogy a két nagy park hetente három napon 9 és 10 óra között kinyisson. A becslések szerint a 125 hektáros Retiro parkban mintegy 300-400 macska él. Ellátásukról a Retiro Macskáinak Baráti Szövetsége elnevezésű csoport tagjai gondoskodnak.
Olaszország után Spanyolországot sújtja leginkább a koronavírus-járvány Európában. Keddre már több mint 35 ezer megerősített COVID-19 esetet és több mint 2300 halálos áldozatot tartottak számon. Március 15. óta a spanyolok csak vészhelyzetben és élelembeszerzés miatt hagyhatják el otthonukat.
Szerző

Jelentősen javult a levegő minősége Indiában

Publikálás dátuma
2020.03.24. 10:25

Fotó: Arvind Sharma/The Times of India / AFP
Sűrű, sötét szmog helyett kék égre nézhetnek az emberek a világ legszennyezettebb levegőjű országában.
A világ legszennyezettebb levegőjű országában vasárnap óta kijárási tilalom van érvényben. Sűrű, sötét szmog helyett a kék égre nézhetnek az emberek, láthatóvá váltak a felhőkarcolók és a tiszta égen is több csillagot lehet megfigyelni. 
Az IQAir svájci cég adatai szerint a világ 50 leginkább légszennyezett városából tavaly 25 Indiában volt, a súlyos szennyezésért az ipar, a közlekedés és a széntüzelésű erőművek a felelősök. Hétfőn már a fővárosban és 75 indiai körzetben volt kijárási tilalom a koronavírus-járvány feltartóztatása érdekében.
Számtalan indiai hallgatott Narenda Modi kormányfő felhívására, hogy vasárnap önként maradjanak otthon, ami a gépkocsiktól, riskáktól, motorkerékpároktól és buszoktól mindig telített utak elnéptelenedéséhez vezetett Újdelhiben.
A világ legszennyezettebb fővárosában a levegőminőségi index 93-ra – mérsékeltre – süllyedt, egy évvel ezelőtt ez az érték 161 volt, vagyis egészségtelen volt a levegő. Mumbajban, a pénzügyi fővárosban is 90-es szintet mutattak ki, szemben a 2019. márciusi 153-mal. A levegő minőségét 50-es szint alatt tartják jónak.
A javulás a gépjármű-közlekedés csökkenésének köszönhető leginkább – mondta Gufrab Beig, az indiai kormány környezetfigyelő ügynöksége, a SAFAR projektmenedzsere. 2017-ben a légszennyezés 1,24 millió életet követelt Indiában a Lancet Planetary Health című tudományos folyóirat egy tanulmánya szerint.
Szerző