Apró, féregszerű lény lehetett az ember őse

Publikálás dátuma
2020.03.25. 11:06

Fotó: Sohail Wasif/UCR
A rizsszemnél is kisebb állat 555 millió évvel ezelőtt a tengerfenéken szerves anyagot kutatva élt.
Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének evolúciós őse: a rizsszemnél is apróbb állat, amely 555 millió évvel ezelőtt a tengerfenéken holt szerves anyag után kutatva élt, a ma élő legtöbb állat, köztük az ember evolúciós elődje lehet.
A tudósok az Ikaria wariootia nevet adták az állatnak, amely fosszíliájának felfedezéséről a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban számoltak be. Úgy vélik, ez az Ausztráliában felfedezett élőlény az egyik legfontosabb, valaha talált ősi állat lehet.
Úgy tűnik, ez az úgynevezett kétoldali szimmetriájú állatok (bilateria) csoportjának legkorábbi ismert tagja. Ezek olyan organizmusok, amelyek két szimmetrikus oldallal rendelkeznek, egy elülsővel és egy hátsóval - egy szájjal és egy végbélnyílással, ezeket a táplálékot feldolgozó bél köti össze – mondta Scott Evans, a Smithsonian Intézet washingtoni Természettudományi Múzeumának munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
Az ilyen test megjelenése az ediakara földtörténeti időszakban döntő pillanat volt a földi élet evolúciója szempontjából. Kikövezte az utat a sokkal fejlettebb kétoldali szimmetriájú állatok számára, mint amilyenek a halak, a hüllők, a kétéltűek, a madarak, az emlősök, a rovarok vagy a puhatestűek. A nem kétoldali szimmetriájú állatok közé tartoznak például a szivacsok, a korallok és a medúzák.
A mintegy 6 milliméteres Ikaria wariootia megjelenése féregszerű volt, bár egyik vége nagyobb volt, mint a másik. Felfedezése rávilágít arra, 
milyen szerény kezdetekből indult az állatok birodalma ezen hatalmas szegmensének, köztük az emberiségnek az evolúciója

– fejtették ki a kutatók.

"A kétoldali szimmetriájú állatok eredete és korai evolúciója fontos kérdés az evolúcióbiológusok és a paleobiológusok számára, hiszen természetesen mi is bilatériumok vagyunk. Természetes ösztön, hogy tudni akarjuk, mikor jelentek meg először az őseink és hogyan néztek ki" – mondta Mary Droser, a Kaliforniai Egyetem riverside-i tagintézményének geológusa.
Kifinomult képalkotási technikákkal a kutatók 118 egyedet azonosítottak az általuk fúrt vájatok nyomán a NASA anyagi segítségével. A kutatás szerint az Ikaria wariootiához köthető a Dél-Ausztrália államban korábban talált több tízezernyi vájat is. "Korábban már megjósolták, hogy léteznie kell valami hasonlónak a vájatok és a modern állatok genetikai tanulmányozása alapján" – mondta Evans.
Az Ikaria wariootia egy másik, tudományos szempontból nagy fontosságú primitív állat, a Dickinsonia mellett élt, amely jóval nagyobb volt, nem volt kétoldalúan szimmetrikus és a tudomány jelen állása szerint evolúciós zsákutcának bizonyult. Bár egyetlen szervéről sincsenek információk, egy korábbi ausztrál kutatás szerint az Ikaria wariootia izmai segítségével hajtotta előre magát a tengeri üledékben, hogy táplálék, vagyis holt szerves anyag - például Dickinsonia-tetemek - után kutasson. 
Szerző
Témák
evolúció

Vakcinákat és gyógyszereket fejlesztenek Lengyelországban és Szingapúrban

Publikálás dátuma
2020.03.25. 09:18

Fotó: THOMAS SAMSON / AFP
A gyógyszerészeti cégek és a kutatók világszerte versenyt futnak az idővel, hogy előállítsák az új típusú koronavírus elleni oltóanyagot és kidolgozzák a betegség kezelésének menetét.
A lengyelországi kutatóközpontok elkezdték az új koronavírus elleni oltóanyagok és a Covid-19-megbetegedés elleni gyógyszerek fejlesztését, a három erre kijelölt központ együttműködését az Egészségügyi Kutatási Ügynökség (ABM) koordinálja az egészségügyi tárcával együttműködve - közölte az AMB.
A projekt keretében az országos onkológiai intézet, valamint a Lengyel Tudományos Akadémia biokémiai és biofizikai intézete az eddig sehol sem használt módszert, a bakteriofágok (baktériumokat támadó vírusok) és a nanorészecskék együttes alkalmazását kutatja. A bakteriofág fejére oltott nanorészecske képes lehet felismerni a vírust, és megakadályozhatja bejutását az emberi sejtekbe.
Wroclawban a műszaki egyetemen a Marcin Drag vegyészprofesszor által irányított csoport, együttműködve egy lengyelországi kutatóhálózattal, valamint a németországi Lübeck Egyetem tudósaival, a vírus számára létfontosságú egyik enzim működését leállító folyamatokat vizsgálja. Az enzim blokkolásával megakadályoznák a vírus terjedését az emberi szervezetben.
Szintén Wroclawban az orvostudományi egyetem munkatársai hatósági engedéllyel, tesztjelleggel már elkezdték a malária elleni gyógyszer, a klórkinin alkalmazását a Covid-19 korai szakaszában, az enyhe tünetű betegeknél.
Kedden jelentette be japán Anges Inc. biogyógyszerészeti cég és az Oszakai Egyetem, hogy elkészültek egy DNS-alapú oltóanyaggal, amelynek hamarosan megkezdik a tesztelését állatokon.
A szingapúri Duke-NUS Medical School szakemberei olyan technikát dolgoztak ki, amellyel mindössze néhány nap alatt ki lehet értékelni az intézménnyel együttműködő Arcturus Therapeutics nevű amerikai biotechnológiai cég potenciális védőoltásainak hatékonyságát. A módszer jelentősen lerövidíti a vakcinatesztelés időkeretét, amely a klinikai vizsgálatok eredményeire támaszkodó tesztek esetében jellemzően hónapokat jelent.
"A gének változását kell figyelni, hogy mely gének kapcsolódnak be és melyek kapcsolódnak ki" – mondta Ooi Eng Eong, a Duke-NUS Medical School munkatársa. Hozzátette, hogy a kutatók az egyes vakcinák által kiváltott ilyen típusú változások gyors kiértékelése révén tudják meghatározni az adott oltóanyag hatékonyságát és esetleges mellékhatásait ahelyett, hogy csupán a beoltott emberek válaszreakcióira várnak. Ooi tervei szerint nagyjából egy héten belül megkezdik a vakcinatesztelést egereken, a humán klinikai vizsgálatok várhatóan az év második felében kezdődnek.
Szakértők szerint legalább egy év szükséges a hatásos vakcina kifejlesztéséhez. A gyógyszerészeti cégek és a kutatók világszerte versenyt futnak az idővel, hogy előállítsák az új típusú koronavírus elleni oltóanyagot és kidolgozzák a betegség kezelésének menetét.
Szerző

A szaglás és az ízlelés elvesztése lehet a fertőzés egyik első tünete

Publikálás dátuma
2020.03.24. 16:18
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A szagló- és ízlelőképesség átmeneti megszűnése még a láz és a száraz köhögés előtt jelentkezhet.
Nemzetközi (kínai, iráni, olasz) jelentések szerint a szagló- és ízlelőképesség romlása a koronavírus-fertőzés egyik olyan korai tünete lehet, amely még a láz és a száraz köhögés előtt jelentkezhet – írta a brit fül-orr-gégészeket összefogó ENT UK a The New York Timesban megjelent felhívása alapján a Qubit.       
Az orvosok azt kérik az ilyen tüneteket észlelő felnőttektől, hogy hét napra zárják el magukat mások elől, ezzel elkerülve a COVID-19 betegség továbbadását. „Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ez a fertőzés jele, ezért mindenki izolálja magát, aki a szaglása elvesztését tapasztalja. Ez hozzájárulhat a járvány lassításához, és életeket menthet” – mondta Claire Hopkins, a brit orrgyógyászok társaságának elnöke.
Hopkins szerint erről a jelenségről egyelőre nem állnak rendelkezésre adatokkal alátámasztott tanulmányok, de a vuhani tapasztalok azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány gócpontjában kifejezetten magas a fül-orr-gégészek, valamint a szemorvosok halálozási aránya, és már Nagy-Britanniában is kritikus állapotban van két fertőzött szakorvos. A britek egy dél-koreai jelentésre hivatkoznak, amely szerint egy 2000 fertőzöttből álló csoport 30 százaléka számolt be arról, hogy elsőként a szaglásvesztés jelentkezett nála tünetként.
Vasárnap az amerikai fül-orr-gégészek társasága is arról adott ki tájékoztatást, hogy a szagló- és ízlelőképesség teljes vagy részleges elvesztését is a COVID-19 tünetei közé sorolják. Az amerikai orvosok szerint ezeket több olyan pozitívan tesztelt betegnél is tapasztalták, akinél más tünetek nem jelentkeztek, ezért az ilyen esetekben is javasolják a koronavírus-vizsgálatok elvégzését, amennyiben valószínűsíthető, hogy nem allergia vagy arcüreggyulladás okozza a szaglás- és ízlelésvesztést.
„Szinte mindenkinek ez a tapasztalata, aki kórházba került. Ha megkérdezel egy beteget a feleségéről vagy férjéről, azt mondják, hogy nem éreznek szagokat és ízeket, de egyébként jól vannak. Ez persze azt jelenti, hogy valószínűleg fertőzöttek, és enyhe formában terjesztik a vírust” – mondta a New York Timesnak Marco Metra, az olaszországi Brescia kórházának (ahol az 1200 fekvőbeteg közül 700-an koronavírusosak) kardiológus főorvosa.
Németországban is hasonló tapasztalatokról számoltak be az elmúlt napokban. Hendrik Streeck, a Bonni Egyetem virológusa házról házra járt koronavírusos lakosokkal beszélgetni, és állítása szerint a több mint száz enyhén fertőzött alany legalább kétharmada jelezte, hogy napokig nem érzett szagokat és ízeket. A müncheni Lajos–Miksa Egyetem orvosprofesszora, Clemens Wendtner szerint a fertőzöttek szagló- és ízlelőképessége néhány nap vagy hét után visszatért, de addig az orrcseppek és orrspray-k sem segítettek a tüneten.
A Utah Jazz kosárlabdacsapat koronavírus-fertőzött játékosa, a francia Rudy Gobert vasárnap írta a Twitteren, hogy négy napja nem érez szagokat. Az amerikai kosárlabda-bajnokságot, az NBA-t azután szakították félbe, hogy Gobert tesztje pozitív lett.
Szerző
Frissítve: 2020.03.24. 16:26