A BKIK kidolgozta a mentőcsomagot – a kormány továbbra is hallgat

Ezer milliárdos pénzügyi válságkezelő javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara.

Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy száz százalékban állami tulajdonban lévő Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. létrehozását javasolta a kormánynak a kamara szakértőkből álló munkacsoportja által készített anyaga alapján. A koronavírus-járvány negatív pénzügyi és gazdasági hatásait ellensúlyozó, hat pontból álló pénzügyi intézkedéscsomagot a kis- és középvállalkozók közvetlen visszajelzései alapján állították össze - olvasható a BKIK közleményében.

A magyar társas vállalkozások több mint 40 százalékát tömörítő Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelenlegi tevékenységét a koronavírus miatt kialakult válsághelyzetben a vállalkozások lehető leghatékonyabb támogatására, valamint a kormány és az önkormányzatok válságkezelő munkájának segítésére koncentrálja. Első lépésként egy gyors, online kérdőíves felmérést végeztek a budapesti vállalkozások körében, hogy feltérképezzék azokat a területeket, ahol a legnagyobb segítségre van szüksége a kis- és középvállalkozásoknak. A válaszokból kiderülő problémákat a BKIK belsős és külsős szakértőkből összeállított munkacsoportja vizsgálta meg azt szem előtt tartva, hogy a főbb nehézségekre milyen megoldási módszerek alkalmazhatók a korábbi sikeres hazai és nemzetközi válságkezelési gyakorlatok alapján. Mivel a pénzügyi problémák jelentik a prioritást a vállalkozások számára, ezek kezelésére az alábbi 6 pontos javaslatot dolgozta ki a munkacsoport, amelyet Nagy Elek elnök eljuttatott a Kormány részére:

A fenti 6 pontos javaslat további részleteinek kidolgozására és a hatékony együttműködés érdekében a BKIK elnöke felajánlotta a kormány részére a kamara munkacsoportjának szakmai munkáját. Tegnap a Magyar Nemzeti Bank jelezte, hogy kész lenne korlátlan mértékben hitelezni a teljes gazdaságot, beleértve a költségvetést is. Vagyis ha a kormány végre kidolgozna egy gazdasági mentőcsomagot, akkor azt a jegybank korlátlan mértékben – akár több ezer milliárd forinttal is tudná finanszírozni. A gazdasági elemzők és a cégek is egyetértenek abban, hogy a kormány által bejelentett eddigi intézkedések – amelyek összege jó ha eléri a száz milliárd forintot, a GDP 0,3 százalékát messze nem elégségesek. A német kormány például a GDP 20 százalékára rúgó mentőcsomaggal operál. A magyar kormány döntött a hitelmoratóriumról is – ez mintegy 500 milliárd forintnyi tehertől mentesíti a cégeket – ez már a GDP 1-1,3 százaléka, ám ezzel együtt is nagyon kevés a magyar gazdasági mentőcsomag, ráadásul a kormány nem is kommunikál semmit a háttérben folyó munkáról.