Életeket menthetnének a koronavírusból kigyógyultak vérében lévő antitestek

Publikálás dátuma
2020.03.25. 15:22

Fotó: LAURIE DIEFFEMBACQ / AFP
A vírusfertőzéseket kezelő "kőkorszaki" módszer a vakcinák megjelenésével háttérbe szorult, de amerikai kutatók szerint, amíg nincsenek hatékony gyógyszerek és oltóanyagok a Covid-19 ellen, hatékonyan kezelné a súlyos állapotban lévő fertőzötteket.
A St. Louis-i Washingtoni Orvosi Egyetem közleménye szerint a terv az, hogy a már felépült páciensektől - a beleegyezésükkel - vért vesznek, elkülönítve a vérplazmát, amelyet azután megvizsgálnak az esetleges méreganyagok vagy vírusok kiszűrése érdekében. A megfelelőnek ítélt vérplazmát ezután a Covid-19 betegségben szenvedők, valamint a magas kockázati csoportba tartozók kapnák meg. "Ezt nagyon gyorsan el lehet végezni, jóval gyorsabban, mint a gyógyszerfejlesztést, mivel gyakorlatilag vérplazma-adományozásról és transzfúzióról van szó" – mondta Jeffrey P. Henderson, az egyetem munkatársa.
A terv egyszerű, a kivitelezés azonban jóval bonyolultabb. A kutatóknak még meg kell határozniuk, hogy mennyi antitest van a már felépült páciensek vérében és hogy mennyi antitest szükséges a Covid-19 hatékony kezeléséhez és megelőzéséhez. Henderson szerint a plazmaelkülönítés régóta létező technológia, amelyet könnyedén el lehet végezni a vértranszfúziós osztályokon általában megtalálható berendezésekkel. 
Vérplazmát kapni a Covid-19 betegségből már kigyógyult páciensektől pedig ugyanolyan biztonságos, mint bármely más vérplazma-transzfúzió. "A frissen kigyógyult páciensektől származó szérum használata kőkorszaki módszer ugyan, de a történelem során működött" – tette hozzá a szakember. 
"Annak idején így előztük meg és kezeltük az olyan vírusos megbetegedéseket, mint a kanyaró, a mumpsz, gyermekbénulás és az influenza, ám a vakcinák megjelenésével a módszer érthető módon a háttérbe szorult és sokan elfeledkeztek róla. Amíg nincsenek hatékony gyógyszereink és oltóanyagaink a Covid-19 ellen, addig ez a módszer életeket menthet" – húzta alá Henderson. 
A kutatók a múlt héten fordultak az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósághoz (FDA) amely ha jóváhagyja a kérelmüket, akkor a szakemberek minél előbb megkezdenék a klinikai vizsgálatokat.
Szerző

Apró, féregszerű lény lehetett az ember őse

Publikálás dátuma
2020.03.25. 11:06

Fotó: Sohail Wasif/UCR
A rizsszemnél is kisebb állat 555 millió évvel ezelőtt a tengerfenéken szerves anyagot kutatva élt.
Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének evolúciós őse: a rizsszemnél is apróbb állat, amely 555 millió évvel ezelőtt a tengerfenéken holt szerves anyag után kutatva élt, a ma élő legtöbb állat, köztük az ember evolúciós elődje lehet.
A tudósok az Ikaria wariootia nevet adták az állatnak, amely fosszíliájának felfedezéséről a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban számoltak be. Úgy vélik, ez az Ausztráliában felfedezett élőlény az egyik legfontosabb, valaha talált ősi állat lehet.
Úgy tűnik, ez az úgynevezett kétoldali szimmetriájú állatok (bilateria) csoportjának legkorábbi ismert tagja. Ezek olyan organizmusok, amelyek két szimmetrikus oldallal rendelkeznek, egy elülsővel és egy hátsóval - egy szájjal és egy végbélnyílással, ezeket a táplálékot feldolgozó bél köti össze – mondta Scott Evans, a Smithsonian Intézet washingtoni Természettudományi Múzeumának munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
Az ilyen test megjelenése az ediakara földtörténeti időszakban döntő pillanat volt a földi élet evolúciója szempontjából. Kikövezte az utat a sokkal fejlettebb kétoldali szimmetriájú állatok számára, mint amilyenek a halak, a hüllők, a kétéltűek, a madarak, az emlősök, a rovarok vagy a puhatestűek. A nem kétoldali szimmetriájú állatok közé tartoznak például a szivacsok, a korallok és a medúzák.
A mintegy 6 milliméteres Ikaria wariootia megjelenése féregszerű volt, bár egyik vége nagyobb volt, mint a másik. Felfedezése rávilágít arra, 
milyen szerény kezdetekből indult az állatok birodalma ezen hatalmas szegmensének, köztük az emberiségnek az evolúciója

– fejtették ki a kutatók.

"A kétoldali szimmetriájú állatok eredete és korai evolúciója fontos kérdés az evolúcióbiológusok és a paleobiológusok számára, hiszen természetesen mi is bilatériumok vagyunk. Természetes ösztön, hogy tudni akarjuk, mikor jelentek meg először az őseink és hogyan néztek ki" – mondta Mary Droser, a Kaliforniai Egyetem riverside-i tagintézményének geológusa.
Kifinomult képalkotási technikákkal a kutatók 118 egyedet azonosítottak az általuk fúrt vájatok nyomán a NASA anyagi segítségével. A kutatás szerint az Ikaria wariootiához köthető a Dél-Ausztrália államban korábban talált több tízezernyi vájat is. "Korábban már megjósolták, hogy léteznie kell valami hasonlónak a vájatok és a modern állatok genetikai tanulmányozása alapján" – mondta Evans.
Az Ikaria wariootia egy másik, tudományos szempontból nagy fontosságú primitív állat, a Dickinsonia mellett élt, amely jóval nagyobb volt, nem volt kétoldalúan szimmetrikus és a tudomány jelen állása szerint evolúciós zsákutcának bizonyult. Bár egyetlen szervéről sincsenek információk, egy korábbi ausztrál kutatás szerint az Ikaria wariootia izmai segítségével hajtotta előre magát a tengeri üledékben, hogy táplálék, vagyis holt szerves anyag - például Dickinsonia-tetemek - után kutasson. 
Szerző
Témák
evolúció

Vakcinákat és gyógyszereket fejlesztenek Lengyelországban és Szingapúrban

Publikálás dátuma
2020.03.25. 09:18

Fotó: THOMAS SAMSON / AFP
A gyógyszerészeti cégek és a kutatók világszerte versenyt futnak az idővel, hogy előállítsák az új típusú koronavírus elleni oltóanyagot és kidolgozzák a betegség kezelésének menetét.
A lengyelországi kutatóközpontok elkezdték az új koronavírus elleni oltóanyagok és a Covid-19-megbetegedés elleni gyógyszerek fejlesztését, a három erre kijelölt központ együttműködését az Egészségügyi Kutatási Ügynökség (ABM) koordinálja az egészségügyi tárcával együttműködve - közölte az AMB.
A projekt keretében az országos onkológiai intézet, valamint a Lengyel Tudományos Akadémia biokémiai és biofizikai intézete az eddig sehol sem használt módszert, a bakteriofágok (baktériumokat támadó vírusok) és a nanorészecskék együttes alkalmazását kutatja. A bakteriofág fejére oltott nanorészecske képes lehet felismerni a vírust, és megakadályozhatja bejutását az emberi sejtekbe.
Wroclawban a műszaki egyetemen a Marcin Drag vegyészprofesszor által irányított csoport, együttműködve egy lengyelországi kutatóhálózattal, valamint a németországi Lübeck Egyetem tudósaival, a vírus számára létfontosságú egyik enzim működését leállító folyamatokat vizsgálja. Az enzim blokkolásával megakadályoznák a vírus terjedését az emberi szervezetben.
Szintén Wroclawban az orvostudományi egyetem munkatársai hatósági engedéllyel, tesztjelleggel már elkezdték a malária elleni gyógyszer, a klórkinin alkalmazását a Covid-19 korai szakaszában, az enyhe tünetű betegeknél.
Kedden jelentette be japán Anges Inc. biogyógyszerészeti cég és az Oszakai Egyetem, hogy elkészültek egy DNS-alapú oltóanyaggal, amelynek hamarosan megkezdik a tesztelését állatokon.
A szingapúri Duke-NUS Medical School szakemberei olyan technikát dolgoztak ki, amellyel mindössze néhány nap alatt ki lehet értékelni az intézménnyel együttműködő Arcturus Therapeutics nevű amerikai biotechnológiai cég potenciális védőoltásainak hatékonyságát. A módszer jelentősen lerövidíti a vakcinatesztelés időkeretét, amely a klinikai vizsgálatok eredményeire támaszkodó tesztek esetében jellemzően hónapokat jelent.
"A gének változását kell figyelni, hogy mely gének kapcsolódnak be és melyek kapcsolódnak ki" – mondta Ooi Eng Eong, a Duke-NUS Medical School munkatársa. Hozzátette, hogy a kutatók az egyes vakcinák által kiváltott ilyen típusú változások gyors kiértékelése révén tudják meghatározni az adott oltóanyag hatékonyságát és esetleges mellékhatásait ahelyett, hogy csupán a beoltott emberek válaszreakcióira várnak. Ooi tervei szerint nagyjából egy héten belül megkezdik a vakcinatesztelést egereken, a humán klinikai vizsgálatok várhatóan az év második felében kezdődnek.
Szakértők szerint legalább egy év szükséges a hatásos vakcina kifejlesztéséhez. A gyógyszerészeti cégek és a kutatók világszerte versenyt futnak az idővel, hogy előállítsák az új típusú koronavírus elleni oltóanyagot és kidolgozzák a betegség kezelésének menetét.
Szerző