Bioritmus;immunrendszer;D-vitamin;

- Járvány idején különösen fontos a D-vitamin megfelelő szintje

A magyarok több mint kétharmada tél végére D-vitaminhiányos, ami rontja az immunrendszert, növeli a kórokozók esélyeit.

A D-vitamin az emberi test egyik legősibb vegyülete, amelyre szinte minden szervnek szüksége van a megfelelő működéshez, hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez, ami járványok idején elengedhetetlen. 

A D-vitamin-hiány télen, illetve tavasszal a legjellemzőbb, és a magyarok több mint kétharmadát érinti a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság adatai szerint. A hiányállapot legnagyobb veszélye, hogy szinte minden betegség kockázatát növeli, mivel ilyenkor fokozódik a csontok törékenysége, károsodik az immunrendszer, romlik a szív- és érrendszer működése, megnő a depresszióra való hajlam. Ezért akár létfontosságú is lehet, hogy odafigyeljünk a javasolt D-vitamin mennyiség bevitelére.

„A D-vitamin legismertebb hatása a csontok épségének megőrzése, amely döntő mértékben a kalcium-háztartás szabályozásán keresztül történik. A kalcium a csontok alapvető építőanyaga, amely a bélből szívódik fel, és D-vitamin szükséges hozzá. Az alacsony D-vitamin-szint gyengíti az immunrendszert és ezáltal fogékonyabbá teszi szervezetet a vírusokra és baktériumokra, növeli a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések veszélyét, agyvérzést, meddőséget, asztmát, időskori makuladegenerációt idézhet elő. Felnőtteknél az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a túlsúly kialakulásának kockázatát is fokozza. Az alacsonyabb a D-vitamin szintűeknek kétszer nagyobb esélyük van depresszióra, és a koncentrálóképesség is mintegy 60 százalékkal hanyatlik a felmérések szerint” – hangsúlyozta Ferenc Mária, a Budai Egészségközpont reumatológus főorvosa. 

A D-vitaminnak fontos szerepe van a csontanyagcserében és ezáltal a csontritkulás, illetve a csonttörések megelőzésében. Az immunrendszer erősítésével bizonyítottan véd a legtöbb gyulladásos és autoimmun betegség kialakulása ellen, és a transzplantált szervek túlélését is javítja. A legfontosabb szív-, érrendszeri rizikófaktorok közül a vérnyomás és az érelmeszesedés is összefügg a D-vitamin ellátottságunkkal. Számos vizsgálat igazolta azt is, hogy a D-vitamin gátolja a daganatos sejtek szaporodását, így kiemelkedő szerepe van elsősorban a vastagbélrák, az emlő - és a prosztatarák megelőzésében. Véd a H1N1 vírus ellen: napi 1200 NE D3 vitaminkiegészítés hatására 42 százalékkal csökken a valószínűsége, hogy egy iskolás gyermek influenzás lesz. A megfelelő mennyiségű D-vitamin bevitelének fontosságát jelzik azok a számítások, amelyek szerint a D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarok halandósága 7-10 százalékkal csökkenne, az átlagéletkor 2-3 évvel nőne.

Miben van D-vitamin?

A fő D-vitaminforrást az anyatej, illetve az állati eredetű tejtermékek – kefir, joghurt, tejszín, kemény sajt – jelentik, de megtalálható a margarinban, a különféle halakban (hering, lazac, tőkehalmáj,) a kaviárban, tojássárgájában, a borjú- és marhahúsban, a májban, a csiperkegombában, a zabpehelyben, és a százszázalékos narancslében is. Ahhoz azonban, hogy a D-vitamin megfelelően be tudjon épülni a szervezetbe, ásványi anyagokat és nyomelemeket is kell fogyasztani.

„Fontos különválasztani a D-vitamin-kezelést a D-vitamin-pótlástól. Előbbi a normálérték eléréséit, az utóbbi pedig a normál tartományban lévő D-vitamin-érték fenntartását szolgálja. A szervezet számára szükséges D-vitamin mintegy 80 százaléka a napfény hatására a bőrben termelődik, a maradékot kiegyensúlyozott táplálkozással tudjuk biztosítani. A legtöbb esetben ezek azonban nem elegendőek az ideális D-vitamin-szint eléréséhez. Még egy megfelelően összeállított diétával is csak a szükséges mennyiség tizedét tudnánk bevinni, egy órányi napozással teljes testfelületen, faktoros krémek nélkül pedig 10 ezer NE D3-vitaminhoz jutunk, amit gyakorlatilag lehetetlen elérni napi szinten. A D-vitamin szintről egy általános vérvétel ad felvilágosítást, de a vitamin adagolását és a javasolt készítmény típusát mindenképpen érdemes a kezelőorvossal egyeztetni” – tette hozzá a szakorvos.

A rizsszemnél is kisebb állat 555 millió évvel ezelőtt a tengerfenéken szerves anyagot kutatva élt.