Járvány idején különösen fontos a D-vitamin megfelelő szintje

Publikálás dátuma
2020.03.25. 15:15

Fotó: Alice S./BSIP / AFP
A magyarok több mint kétharmada tél végére D-vitaminhiányos, ami rontja az immunrendszert, növeli a kórokozók esélyeit.
A D-vitamin az emberi test egyik legősibb vegyülete, amelyre szinte minden szervnek szüksége van a megfelelő működéshez, hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez, ami járványok idején elengedhetetlen. 
A D-vitamin-hiány télen, illetve tavasszal a legjellemzőbb, és a magyarok több mint kétharmadát érinti a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság adatai szerint. A hiányállapot legnagyobb veszélye, hogy szinte minden betegség kockázatát növeli, mivel ilyenkor fokozódik a csontok törékenysége, károsodik az immunrendszer, romlik a szív- és érrendszer működése, megnő a depresszióra való hajlam. Ezért akár létfontosságú is lehet, hogy odafigyeljünk a javasolt D-vitamin mennyiség bevitelére.
„A D-vitamin legismertebb hatása a csontok épségének megőrzése, amely döntő mértékben a kalcium-háztartás szabályozásán keresztül történik. A kalcium a csontok alapvető építőanyaga, amely a bélből szívódik fel, és D-vitamin szükséges hozzá. Az alacsony D-vitamin-szint gyengíti az immunrendszert és ezáltal fogékonyabbá teszi szervezetet a vírusokra és baktériumokra, növeli a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések veszélyét, agyvérzést, meddőséget, asztmát, időskori makuladegenerációt idézhet elő. Felnőtteknél az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a túlsúly kialakulásának kockázatát is fokozza. Az alacsonyabb a D-vitamin szintűeknek kétszer nagyobb esélyük van depresszióra, és a koncentrálóképesség is mintegy 60 százalékkal hanyatlik a felmérések szerint” – hangsúlyozta Ferenc Mária, a Budai Egészségközpont reumatológus főorvosa. 
A D-vitaminnak fontos szerepe van a csontanyagcserében és ezáltal a csontritkulás, illetve a csonttörések megelőzésében. Az immunrendszer erősítésével bizonyítottan véd a legtöbb gyulladásos és autoimmun betegség kialakulása ellen, és a transzplantált szervek túlélését is javítja. A legfontosabb szív-, érrendszeri rizikófaktorok közül a vérnyomás és az érelmeszesedés is összefügg a D-vitamin ellátottságunkkal. Számos vizsgálat igazolta azt is, hogy a D-vitamin gátolja a daganatos sejtek szaporodását, így kiemelkedő szerepe van elsősorban a vastagbélrák, az emlő - és a prosztatarák megelőzésében. Véd a H1N1 vírus ellen: napi 1200 NE D3 vitaminkiegészítés hatására 42 százalékkal csökken a valószínűsége, hogy egy iskolás gyermek influenzás lesz. A megfelelő mennyiségű D-vitamin bevitelének fontosságát jelzik azok a számítások, amelyek szerint a D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarok halandósága 7-10 százalékkal csökkenne, az átlagéletkor 2-3 évvel nőne.

Miben van D-vitamin?

A fő D-vitaminforrást az anyatej, illetve az állati eredetű tejtermékek – kefir, joghurt, tejszín, kemény sajt – jelentik, de megtalálható a margarinban, a különféle halakban (hering, lazac, tőkehalmáj,) a kaviárban, tojássárgájában, a borjú- és marhahúsban, a májban, a csiperkegombában, a zabpehelyben, és a százszázalékos narancslében is. Ahhoz azonban, hogy a D-vitamin megfelelően be tudjon épülni a szervezetbe, ásványi anyagokat és nyomelemeket is kell fogyasztani.
„Fontos különválasztani a D-vitamin-kezelést a D-vitamin-pótlástól. Előbbi a normálérték eléréséit, az utóbbi pedig a normál tartományban lévő D-vitamin-érték fenntartását szolgálja. A szervezet számára szükséges D-vitamin mintegy 80 százaléka a napfény hatására a bőrben termelődik, a maradékot kiegyensúlyozott táplálkozással tudjuk biztosítani. A legtöbb esetben ezek azonban nem elegendőek az ideális D-vitamin-szint eléréséhez. Még egy megfelelően összeállított diétával is csak a szükséges mennyiség tizedét tudnánk bevinni, egy órányi napozással teljes testfelületen, faktoros krémek nélkül pedig 10 ezer NE D3-vitaminhoz jutunk, amit gyakorlatilag lehetetlen elérni napi szinten. A D-vitamin szintről egy általános vérvétel ad felvilágosítást, de a vitamin adagolását és a javasolt készítmény típusát mindenképpen érdemes a kezelőorvossal egyeztetni” – tette hozzá a szakorvos.
Szerző

Görcsöket is okozhat a tavaszi tél

Publikálás dátuma
2020.03.24. 16:16

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
A hidegfront és a nyomában érkezett téli időjárás nemcsak az időjárásra érzékenyeknek jelent fokozott terhelést, mindenkit megvisel.
„Ennyi hó egész télen nem esett. A csillagászati tavasszal beköszöntött a tél – írta Pintér Ferenc meteogyógyász a Facebook-oldalán. A hétvégén átvonult hidegfront után sarkvidéki levegő áramlott hazánk fölé, volt, ahol hajnalban mínusz 5-7 fokot mértek. Már nyoma sincs a múlt heti 20 fokos kellemes tavaszi időnek, az 5 foknak is örülni kell. A keddi frontmentes időjárás után szerdán érkezik egy kettősfront, amely megint többfelé csapadékot: havas esőt és havazást okoz, és a szél is erős, viharos lesz. 
A jelenlegi időjárás hatását mindenki megérzi, és intenzív panaszokra is fel kell készülni.

A szerdán délkelet felől érkező kettősfront egész nap felettünk lesz, a hideg- és melegfrontra érzékenyeknek egyaránt nehéz napot okozva csak az esti órákban hagyja el a térséget északkelet felé. Görcsös fejfájás, izom-és hasi görcsök jelentkezhetnek, de migrénes panaszokra is készülni kell. A változékony időjárás további terhelést okoz, a krónikus betegek és az idősek vérnyomás-ingadozást, gyakori rosszullétet, szédülést tapasztalhatnak. Az északkeleti irányú szél gyakran erős lesz, ez is intenzív fejfájást, szokatlan stresszt, nyugtalanságot és ingerlékenységet okoz. Nem ritka, hogy egyszerre több tünet is jelentkezik. A szervezetünk legyengült, a vitaminraktáraink kifogytak, a helyzeten a jelenlegi időjárás tovább ront, ezért nagyon fontos az immunrendszer támogatása – figyelmeztetett a szakember. 
A fejfájás mérséklésében segíthet a folyadék folyamatos utánpótlása, a fáradtság leküzdésében pedig 2-3 csésze citrommal ízesített tea fogyasztása ajánlott. Lehetőség szerint fogyasszunk minél több friss gyümölcsöt és zöldséget, szedjünk vitaminokat. A változékony időben fontos a kímélő étrend: a zsíros és fűszeres ételek helyett a szárnyas húsok és a halból készült fogások fogyasztása, minél több zöldséggel és gyümölccsel.
Az időjárás ezekben a napokban nem kedvez a szabadtéri programoknak. A csapadékos és szeles időben alacsony a hő-és komfortérzet, könnyű megfázni. A borús időben mentális panaszok is felléphetnek, gyakori lehet a levertség. Sokat segíthet, ha vidám színekkel vesszük körbe magunkat, de a fényterápia is enyhíthet a panaszokon. A pollenszint viszont csökken és a légszennyezettség sem növekszik a következő napokon –  olvasható a Meteo Klinika honlapján
A közlekedést napközben sokfelé nehezíti havazás, havas eső és erős oldalszél. A csapadékos tájakon csúszóssá válik az útburkolat, megnő a féktáv. Az erős szél hatására csökken a menetstabilitás, hófúvás kialakulhat, a balesetek elkerülése érdekében fokozott figyelem javasolt.
Szerző

Tanácsokat adott a karantén elviseléséhez a NASA űrhajósa

Publikálás dátuma
2020.03.24. 12:55

Fotó: BILL INGALLS / AFP
A koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében jobb otthon maradni, az izoláció elviselésében segíthetnek az amerikai Scott Kelly tanácsai, aki 340 napot töltött a világűrben.
Az egyik legfontosabb dolog, amit a koronavírus-járvány megfékezése érdekében tehetünk, hogy otthon maradunk. Az önkéntes karantént elviselni azonban nem olyan könnyű, mint amilyennek elsőre hangzik, ezért érdemes minden olyan tanácsot megfogadni, ami könnyíthet a helyzetünkön. Az amerikai űrhajós Scott Kelly, aki 340 napot töltött a világűrben a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, a The New York Timesban jelentetett meg egy cikket, amelyben néhány praktikus tanáccsal igyekszik segíteni átvészelni a következő időszakot – írta a hvg.hu.    

Menetrend

Kelly beszámolójából kiderül, hogy az, hogy a NASA lényegében minden percét beosztotta, sokat segített neki az izoláció elviselésében. Oda kellett azonban arra is figyelnie, hogy ne essen át a ló túloldalára: a munka mellett szórakozzon is. A Nemzetközi Űrállomáson erre ugyan korlátozottak a lehetőségek, de a filmnézés és a többiekkel való beszélgetés mindig belefért. Mint írta, az egyik legfontosabb az, hogy az alvási ciklus ne boruljon fel, vagyis a lefekvés és a felkelés ideje is legyen megtervezve és betartva.

Kimozdulás

Önkéntes karantén esetén is szükség van arra, hogy egy kis időt a szabadban töltsünk. Ez szintén nem a világűrben a legkönnyebb megvalósítani, ezért Kelly virágokkal folytatott kísérleteket, a kollégái pedig a természet hangjait játszották le az űrállomáson.

Hobbi

Kelly a szabadidejében sokat olvasott, ami bevallása szerint sokat segített neki. Nekünk van más lehetőségünk is, egy hangszer vagy akár valamilyen alkotás is lefoglalhat, egy darabig.

Naplóírás

Mivel a NASA évtizedek óta kutatja a világűr emberekre gyakorolt hatását, Kelly is naplót vezetett, amibe küldetése szinte minden napján írt valamit. Az űrhajós azt tanácsolja, inkább az érzéseinket, állapotunkat rögzítsük, és ne azt, hogy milyen teendőket végeztünk el éppen. Később érdekes lesz majd látni, miként változott a hangulatunk a bezártság alatt, ráadásul kordokumentumnak sem lesz utolsó a sok feljegyzés.

Beszélgetés

Szerencsére a magányunkban sem vagyunk egyedül, az önkéntes karantén idején is lehet akár videócsevegést is folytatni az ismerőseinkkel, barátainkkal. Kelly szerint lelkileg neki is komoly támaszt nyújtott, hogy beszélhetett a családjával.

Szakértők

Kelly szerint a világűrben az egyik legfontosabb, hogy hallgatni kell a szakemberekre, tudósokra, az ő tanácsaikkal lehet ugyanis életben maradni. A koronavírus-járvány idején is hasonló a helyzet, ezért fontos, hogy csak megbízható forrásból tájékozódjunk, és hallgassunk az orvosokra, járványügyi szakemberekre.
Szerző