koronavírus;Publicus Intézet;

2020-03-26 06:40:00

A remény rabjai a magyarok - felmérés a kormányról, az egészségügyről és a hitről

Hiába elégedetlen a lakosság az egészségügyi ellátás színvonalával, a többség mégis úgy látja: a rendszer megbirkózik majd a járvánnyal. A Publicus Intézet felmérése szerint a kormány lépéseivel 76 százalék elégedett.

Pontos elképzelése van a hazai lakosságnak arról, hogy melyik intézmény/rendszer miért felelős a vírus elleni védekezésben – ezt mutatja a Publicus Intézet felmérése, amely a Népszava megbízásából készült.

A lakosság szerint például elsősorban a tudatosan viselkedő közösségen múlik, hogy a „lehető legkevésbé terjedjen el a vírus az országban”, és csak másodsorban a kormányon. (Persze ennél a kérdésnél közrejátszhat az is, hogy a többség igyekszik elvárt, felelősségteljes válaszokat adni, csakhogy ezekkel a mindennapok gyakorlata – mint például a vásárlás, maszkviselés az utcán – nem feltétlenül esik egybe.) A kormány dolga a közvélekedés szerint az, hogy biztosítsa a hiteles tájékoztatást, az élelmiszer-ellátási biztonságot, a mindenki számára hozzáférhető felszereléseket, valamint azt, hogy minden érintett karanténba kerüljön.

A kutatás szerint a megkérdezettek az egészségügyet tartják a harmadik felelős szereplőnek. A többség szerint ennek a rendszer az a dolga, hogy mindenki a lehető legjobb ellátást kapja, valamint hogy a járvány a lehető legkevesebb áldozattal járjon.

Megdöbbentő módon az önkormányzatoknak – legalábbis a lakossági fejekben – nem osztottak lapot a vírusvédelemben, ahogy a cégeknek sem. Ez egyebek mellett annak köszönhető, hogy az utóbbi tíz évben a kormány mindent központosított (korábban az oktatás és az egészségügy lényegében a települések hatáskörébe tartozott), valamint a különböző krízishelyzetek kezelésében (például a dunai árvíz, valamint a 2015-ös menekültváltáság idején) Orbán Viktor kormányfő „egyszemélyes országmenedzsmentként” lépett fel. (A Publicus felmérésében ugyan látszik, hogy az ellátásbiztonságot a cégek felelősségének tartják az emberek – de csak kis részben. Azzal, ugyanis hogy számos vállalkozásnál már katonák is megjelentek, a cégek felelősségét is magára vonta az állam.)

Úgy tűnik egyébként, ezúttal is érvényesül az a katasztrófák vagy más válságok idején tapasztalt jelenség, miszerint a társadalom a bajban összezár az aktuális kormány mögött. Az emberek 76 százaléka szerint a kormány eddig jól kezelte a vírusügyet – és az emberek még nagyobb bizalmat szavaznak a kabinetnek baj esetére: 81 százalékuk hiszi, hogy a kormány akkor is jól menedzseli majd a helyzetet, ha valóban tombolni kezd a járvány.

A helyzet jelenlegi kezelésének megítélését persze befolyásolják a pártszempontok is: a Fidesz-szavazók közül majdnem mindenki elégedett azzal, amit a kormány csinál, az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) szavazói között ez az arány 40-50 százalék, a többi párt esetében több mint 70 százalék, míg a bizonytalanok körében 66 százalék. A jövőt illetően - tehát azzal kapcsolatban, hogyha eldurvul a járvány, akkor a kormány hatékonyan lép-e fel - sokkal bizakodóbb (a DK-kivételével) minden kör: a szocialista szimpatizánsok 65, a többi párt támogatóinak több mint 80, a bizonytalanoknak 75 százaléka remél hatékony helyzetkezelést.

Az emberek több mint 80 százaléka szerint az egészségügyi rendszer eddig jól helytállt (és az MSZP és a DK híven kívül, akiknek 65-53 százaléka véli ezt, minden párt tábora így gondolja, a bizonytalanokkal együtt). Hasonlóak a jövőre vonatkozó várakozások is, holott a lakosság az elmúlt években rendre az egészségügy helyzetével volt a leginkább elégedetlen: a megkérdezettek kétharmada szerint rossz az ellátás színvonala, ráadásul ezt az állapotot az utóbbi években érte el hazai egészségügy. A többség szerint a felelősség ezért a kormányt terheli, és még a kormánypárti hívek 35-40 százaléka is így látta.

Azért maradt némi kritikai él az emberekben. Amikor ugyanis a kérdés nem a helyzet összességére vonatkozott, hanem arra, hogy mennyire áll a helyzet magaslatán a kormány (miközben az egészségügyben dolgozóknak nincs védőfelszerelése, illetve a kormányzati kommunikáció a külföldiekkel próbálja összemosni a vírus terjedését), már "csak" 57 százalék mondta azt, hogy a kabinet nem csinálhatná jobban.

A legjobban az egészségügyi dolgozók védtelenségén akadtak ki az emberek, ezen még a Fidesz-szavazók 72 százaléka is felháborodott. A "migránsvírusozás" a magyarok mintegy felét zavarta, még a kormánypárti-tábor 36 százalékát is – mivel a probléma elbagatellizálásának tűnt. Viszont arra az általánosabb kérdésre, hogy Magyarország időben reagált-e a helyzetre, az embereknek több mint kétharmada igennel felelt, a Fidesz-szimpatizánsok körében az egyetértési arány 86 százalék volt, a bizonytalanok 61 százaléka gondolta így, míg az ellenzéki pártok többségénél a támogatók 65-76 százalék véli ezt. Egyedül a DK szavazói szkeptikusak, itt csak 27 százalék szerint mozdult időben a kabinet.

Hogy a jövőt miként formálják majd a kormány intézkedései, arról csak tippelni tudnak, de az emberek több mint háromnegyede szerint lényegében semmi nem drága a járvány megállításáért – és ez független attól, hogy ki melyik pártra szavaz, milyen korú, vagy épp milyen településen él.